2022-es magyarországi országgyűlési választás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
2022-es országgyűlési választások Magyarországon
Flag of Hungary.svg

2018 2022 2026

199 fős országgyűlés
93 országos lista Többség: 100 fő 106 egyéni kerület

Részvétel: 0 ezer szavazó a 0 ezerből
5%-os küszöb: szavazat

Orbán Viktor 2018.jpg Jakab Péter.jpg Tóth Bertalan.jpg
Listavezető Orbán Viktor Jakab Péter Tóth Bertalan
Párt FideszKDNP Jobbik MSZPPárbeszéd
Előző választ. 133 fő, 49,27% 26 fő, 19,06% 20 fő, 11,91%
Elnyert helyek
+/–
arány
+/–
Egyéni kerület
+/–

Gyurcsány and Medgyessy (Aug 2014).jpg Fekete-Győr András 2017-ben.jpg
Listavezető Gyurcsány Ferenc Kendernay János Fekete-Győr András
Párt DK Zöldek Momentum
Előző választ. 9 fő, 5,37% 8 fő, 7,06% 0 fő, 3,06%
Elnyert helyek
+/–
arány
+/–
Egyéni kerület
+/–

További eredmények
Lista Lista­vezető Szavazat +/–
Mi Hazánk MozgalomMIÉPFKgP Toroczkai László
Magyar Liberális Párt Bősz Anett
MKKP Kovács Gergely

Miniszterelnök
a választások előtt
Miniszterelnök
a választások után
Orbán Viktor
Fidesz-KDNP
'

A 2022-es magyarországi országgyűlési választás a rendszerváltás óta eltelt időszak kilencedik általános parlamenti választása lesz Magyarországon várhatóan 2022 tavaszán (a pontos dátumot a köztársasági elnök tűzi majd ki).

Választási rendszer[szerkesztés]

Az Országház

A választás időpontja[szerkesztés]

A választásra Magyarország alaptörvénye szerint az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május havában kerül sor. A konkrét időpontot a köztársasági elnök jelöli ki, legalább 72 nappal a voksolás megrendezése előtt. A szavazás napja nem eshet nemzeti ünnepre vagy munkaszüneti napra (pl. május 1-re) illetve azok előtti vagy azok utáni napokra sem. A magyar választásokat a szokás szerint vasárnapi napokon szokták tartani.

A választásra az Alaptörvény alapján az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május havában kerül sor. A konkrét időpontot a köztársasági elnök jelöli ki, legkorábban a szavazást megelőző kilencvenedik, legkésőbb a megelőző hetvenedik napon. A választás napja nem eshet a Munka Törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, továbbá húsvét-, illetve pünkösdvasárnapra. A választást vasárnap kell megtartani.

A választási rendszer[szerkesztés]

Magyarországon az országgyűlési képviselők választását a 2011. évi CCIII. törvény szabályozza. A választás egyfordulós.

Az Országgyűlés létszáma 199, a választási rendszer vegyes rendszerű: 106 képviselő egyéni választókerületben (OEVK) relatív többséggel kerül megválasztásra, 93 képviselő pedig párt-, illetve nemzetiségi listán kerül be a parlamentbe arányos rendszerben, kiegészítve a szavazatszámot a töredékszavazatokkal. A töredékszavazatok olyan szavazatok, melyek az egyéni kerületben nem értek mandátumot (vesztesek szavazatai), továbbá a nyertes „felesleges” szavazatai is ilyenek, melyekre nem volt szükség a győzelemhez. Azon jelöltek, akik függetlenként indultak, vagy egy olyan párt jelölte őket, amely nem állított országos listát, vagy állított, de nem érte el a parlamenti küszöböt, azoknak a szavazatai nem tudnak töredékszavazatként hasznosulni. Így ha egy ilyen jelölt győz, akkor a győzelemhez már nem szükséges, „felesleges” szavazatok elvesznek, míg ha veszít, akkor az összes rá adott szavazat elveszik.

Országos lista[szerkesztés]

Országos listát az a párt állíthat, amelynek 27 választókerületben, de legalább 9 megyében és Budapesten van egyéni jelöltje. Nemzetiségi lista állításához a nemzetiségi névjegyzékben regisztrált választópolgárok 1%-ának, de legfeljebb 1500 embernek az ajánlását kell összegyűjteni.

Egyéni képviselő[szerkesztés]

Egyéni választókerületi jelöltté váláshoz a választási törvények alapján 500 aláírást kell összegyűjteni. Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat. Az egyéni választókerületekben az a jelölt lesz a képviselő, aki a legtöbb szavazatot kapja. A vesztes jelöltek, továbbá a győztes jelölt győzelemhez nem szükséges (első – (második + 1)) szavazatai töredékszavazatnak számítanak.

Listás szavazatok kiosztása[szerkesztés]

A nemzetiségi választópolgárok dönthetnek úgy, hogy nem pártlistára, hanem nemzetiségük listájára szavaznak. A mandátumkiosztáskor a nemzetiségi listák szavazatait is figyelembe veszik. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező, határon kívüli magyarok is szavazhatnak pártlistára.

A mandátumok kiosztása:

  1. össze kell adni a listás szavazatokat,
  2. ha egy nemzetiség megszerezte az összes országos listás szavazat darabnyi szavazatot, kap egy kedvezményes mandátumot,
  3. a megszerezhető listás mandátumok számából a nemzetiségek által megszerzett mandátumok számát le kell vonni,
  4. a mandátumokat az 5%-ot elérő pártok (kettős listánál 10, hármas vagy többesnél 15%-ot) és az 5%-ot elérő nemzetiségek között kell kiosztani,
  5. a pártok szavazataihoz a töredékszavazatokat hozzá kell adni, a nemzetiségek szavazataiból pedig a kedvezményes kvótát le kell vonni,
  6. a mandátumokat táblázatos módszerrel (ún. D’Hondt-módszerrel) kell elosztani (táblázatot készítünk: első sor a szavazatok, második a szavazatok fele, harmadik a harmada, negyedik a negyede stb., a legnagyobb számokat „bekarikázzák”, minden párt annyi mandátumot kap, ahány „karika” van az oszlopában).

Azok a nemzetiségek, amelyek nem jutottak mandátumhoz, egy nemzetiségi szószólót (a lista első helyezettje) küldhetnek az országgyűlésbe. A szószólót az országgyűlési képviselőkkel azonos jogok illetik meg, leszámítva, hogy nem szavazhat a parlament döntéseikor.

Közvélemény-kutatások[szerkesztés]

Hungarian Opinion Polling 2019-12-27.png

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]