2022-es magyarországi országgyűlési választás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
2022-es országgyűlési választások Magyarországon
Flag of Hungary.svg

2018 2022 2026

199 fős országgyűlés
93 országos lista Többség: 100 fő 106 egyéni kerület

Részvétel:
0 ezer szavazó
a 0 ezerből
5%-os küszöb: szavazat

Orbán Viktor 2018.jpg
Listavezető Orbán Viktor Eldöntetlen
Párt FideszKDNP JobbikMSZPPM
DKMLMP
Előző választ. 133 fő, 49,27% Nem létezett
Elnyert helyek
+/–


arány
+/–
Egyéni kerület
+/–



További eredmények
Lista Lista­vezető Szavazat +/–
Mi Hazánk Toroczkai László
MKKP Kovács Gergely
MNOÖ Ritter Imre

Miniszterelnök
a választások előtt
Miniszterelnök
a választások után
Orbán Viktor
Fidesz-KDNP
'

A 2022-es magyarországi országgyűlési választás a rendszerváltás óta eltelt időszak kilencedik általános parlamenti választása lesz Magyarországon várhatóan 2022 tavaszán (a pontos dátumot a köztársasági elnök tűzi majd ki).

Választási rendszer[szerkesztés]

Az Országház

A választás időpontja[szerkesztés]

A választásra Magyarország alaptörvénye szerint az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május havában kerül sor. A konkrét időpontot a köztársasági elnök tűzi ki, legalább 72 nappal a voksolás megrendezése előtt. A szavazás napja nem eshet nemzeti ünnepre vagy munkaszüneti napra (pl. május 1-re), illetve azok előtti vagy azok utáni napokra sem, nem lehet húsvétvasárnap és pünkösdvasárnap.[1] A magyar választásokat vasárnapi napokon kell tartani.[2]


A választási rendszer[szerkesztés]

Magyarországon az országgyűlési képviselők választását a 2011. évi CCIII. törvény szabályozza. A választás egyfordulós.

Az Országgyűlés létszáma 199, a választási rendszer vegyes rendszerű: 106 képviselő egyéni választókerületben (OEVK) relatív többséggel kerül megválasztásra, 93 képviselő pedig párt-, illetve nemzetiségi listán kerül be a parlamentbe arányos rendszerben, kiegészítve a szavazatszámot a töredékszavazatokkal. A töredékszavazatok olyan szavazatok, melyek az egyéni kerületben nem értek mandátumot (vesztesek szavazatai), továbbá a nyertes „felesleges” szavazatai is ilyenek, melyekre nem volt szükség a győzelemhez. Azon jelöltek, akik függetlenként indultak, vagy egy olyan párt jelölte őket, amely nem állított országos listát, vagy állított, de nem érte el a parlamenti küszöböt, azoknak a szavazatai nem tudnak töredékszavazatként hasznosulni. Így ha egy ilyen jelölt győz, akkor a győzelemhez már nem szükséges, „felesleges” szavazatok elvesznek, míg ha veszít, akkor az összes rá adott szavazat elveszik.

Országos lista[szerkesztés]

Országos listát az a párt állíthat, amelynek 71 választókerületben, de legalább 14 megyében és Budapesten van egyéni jelöltje.[3] Nemzetiségi lista állításához a nemzetiségi névjegyzékben regisztrált választópolgárok 1%-ának, de legfeljebb 1500 embernek az ajánlását kell összegyűjteni.

Egyéni képviselő[szerkesztés]

Jelölése[szerkesztés]

Egyéni választókerületi jelöltté váláshoz a választási törvények alapján 500 aláírást kell összegyűjteni. Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat.

Megválasztása[szerkesztés]

Az egyéni választókerületekben az a jelölt lesz a képviselő, aki a legtöbb szavazatot kapja.

Az egyéni képviselő megválasztásánál felhasználatlan szavazatok felhasználása[szerkesztés]

A vesztes jelöltek, továbbá a győztes jelölt győzelemhez nem szükséges szavazatai töredékszavazatnak számítanak és hozzáadódnak a listás szavazáshoz.

Listás szavazatok kiosztása[szerkesztés]

A nemzetiségi választópolgárok dönthetnek úgy, hogy nem pártlistára, hanem nemzetiségük listájára szavaznak. A mandátumkiosztáskor a nemzetiségi listák szavazatait is figyelembe veszik. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező, határon kívüli magyarok is szavazhatnak pártlistára.

A mandátumok kiosztása:

  1. össze kell adni a listás szavazatokat,
  2. ha egy nemzetiség megszerezte az összes országos listás szavazat darabnyi szavazatot, kap egy kedvezményes mandátumot,
  3. a megszerezhető listás mandátumok számából a nemzetiségek által megszerzett mandátumok számát le kell vonni,
  4. a mandátumokat az 5%-ot elérő pártok (kettős listánál 10, hármas vagy többesnél 15%-ot) és az 5%-ot elérő nemzetiségek között kell kiosztani,
  5. a pártok szavazataihoz a töredékszavazatokat hozzá kell adni, a nemzetiségek szavazataiból pedig a kedvezményes kvótát le kell vonni,
  6. a mandátumokat táblázatos módszerrel (ún. D’Hondt-módszerrel) kell elosztani (táblázatot készítünk: első sor a szavazatok, második a szavazatok fele, harmadik a harmada, negyedik a negyede stb., a legnagyobb számokat „bekarikázzák”, minden párt annyi mandátumot kap, ahány „karika” van az oszlopában).

Azok a nemzetiségek, amelyek nem jutottak mandátumhoz, egy nemzetiségi szószólót (a lista első helyezettje) küldhetnek az országgyűlésbe. A szószólót az országgyűlési képviselőkkel azonos jogok illetik meg, leszámítva, hogy nem szavazhat a parlament döntéseikor.

Közvélemény-kutatások[szerkesztés]

Jelöltállítási folyamat[szerkesztés]

A 2022-es választásra az ellenzéki pártok a Republikon Intézet 2020-as javaslata alapján közös jelöltállítással készülnek.[4] A 2020 nyarán készült felmérések szerint az ellenzéki szavazók zöme támogatta a pártok együttes választási fellépését.[5][6] A 2020-as, Korszakváltás Garanciái című megállapodásuk alapján a pártok minden egyéni választókerületben egy közös jelöltet állítanak, illetve közös választási listájukat is egy közös miniszterelnök-jelölt vezeti majd.[7] Az egyéni képviselőjelöltek kiválasztására és a közös miniszterelnök-jelölt megválasztására 2021 folyamán egy ellenzéki előválasztás megrendezésével kerül sor.[8][9].[10][11] Az előválasztási folyamat során kialakítandó közös jelöltállítási megállapodás részese a Demokratikus Koalíció, a Jobbik, az LMP, az MSZP, a Momentum Mozgalom, illetve a Párbeszéd. Az előválasztáson más szervezetek (MLP, ÚK, MMM, Szikra) és független jelöltek is indulnak.

A Fidesz a jelöltállítás során a hosszú ideje bevált választókerületi elnöki rendszert alkalmazza, a kormánypárt jelöltjei várhatóan a választókerületi elnökök lesznek. Az ellenzéki közös fellépésnek nem részese a Mi Hazánk Mozgalom, a párt képviselőjelöltek kiválasztásáról a szervezet alapszabálya szerint a párt elnöksége dönt.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 2013. évi XXXVI. törvény; 6§ (3)
  2. 2013. évi XXXVI. törvény; 6§ (2)
  3. Az Alapjogokért Központ a választási törvény módosítását elemezte (magyar nyelven). Magyar Nemzet. (Hozzáférés: 2020. december 31.)
  4. Republikon Intézet: Előválasztási javaslat. (Hozzáférés: 2020. március 10.)
  5. Ellenzéki szavazó kívánsága: közös lista – közös jelöltek. (Hozzáférés: 2020. augusztus 11.)
  6. IDEA Intézet: Az ellenzéki szavazók közel háromnegyede közös listát akar 2022-ben. (Hozzáférés: 2020. augusztus 11.)
  7. www.napi.hu: Együttműködésről döntöttek az ellenzéki pártok. Napi.hu. (Hozzáférés: 2021. február 15.)
  8. Közös miniszterelnök-jelöltet állítanak az ellenzéki pártok 2022-re (magyar nyelven). telex, 2020. november 16. (Hozzáférés: 2021. február 15.)
  9. Hungarian opposition unites in bid to unseat Viktor Orbán (amerikai angol nyelven). POLITICO, 2020. december 20. (Hozzáférés: 2021. február 15.)
  10. Megszületett a teljes ellenzéki összefogás (magyar nyelven). hvg.hu, 2020. december 20. (Hozzáférés: 2021. február 15.)
  11. Hivatalos: közös listán indulnak az ellenzéki pártok - itt az a 13 pontos garancia, amivel 2022-re készülnek (magyar nyelven). alfahir.hu. (Hozzáférés: 2021. február 15.)

További információk[szerkesztés]