Munkaszüneti nap

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

A munkaszüneti nap olyan naptári nap, amelyen a munkavállaló csak olyan munkáltatónál foglalkoztatható, ahol e napra rendes munkaidő eshet. A legtöbb országban általában valamely jeles ünnepnap munkaszüneti nap, ezt a naptárban jellemzően pirossal jelölik, úgy mint a vasárnapot is.

A munkaszüneti napokat az egyes államok jogszabályban határozzák meg.

Magyarországon[szerkesztés]

A munka törvénykönyve 101. 102. §-ai szólnak a munkaidő vasárnapra vagy munkaszüneti napra történő beosztásáról.

Munkáltatók, ahol vasárnapra eshet rendes munkaidő[szerkesztés]

a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
b) az idényjellegű,
c) a megszakítás nélküli,
d) a több műszakos tevékenység keretében,
e) a készenléti jellegű munkakörben,
f) a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,
g) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén,
h) külföldön történő munkavégzés során, valamint
i) a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál.

[1]

Az olyan foglalkoztatásra, amely a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben történik, a 2012. évi I. törvény 102. § (3) bekezdése megfelelően irányadó.[1]

Törvényben meghatározott munkaszüneti napok Magyarországon[szerkesztés]

A munkaszüneti napokat a munka törvénykönyve határozza meg.[2] Ezek szerint munkaszüneti napok minden évben:

A magyar Országgyűlés 2017-ben tervbe vette, hogy a munkaszüneti napok közé felveszi december 24-ét is, ám ezt ez év november 28-án elvetették.[3] A kommunizmus idején munkaszüneti nap volt november 7., az 1917-es októberi orosz forradalom évfordulója, de 1989-ben, a rendszerváltással megszűnt. Olyan helyeken, ahol vasárnap is dolgozni kell, a húsvét- és pünkösdvasárnap is természetesen munkaszüneti nap. Ahol szombaton és vasárnap is kell dolgozni, szintén munkaszüneti nap az olyan állandó dátumú ünnep, amely az adott évben vagy szombatra vagy vasárnapra esik.

Munkavégzés a munkaszüneti napokon Magyarországon[szerkesztés]

Munkaszüneti napra rendes munkaidő a 101. § (1) bekezdés a)-c), g)-h) pontban meghatározott esetben osztható be.[4]

A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha

  • a) a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy
  • b) baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor.[5]

A munkaszüneti napra vonatkozó beosztási szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, továbbá a húsvét- és a pünkösdvasárnap tekintetében.[6]

Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy - legkésőbb a tárgyévet megelőző év október 31-ig - az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztásának a munkaszüneti napok miatti változtatását évenként rendeletben szabályozza. Ennek során vasárnap nem nyilvánítható munkanappá és a változtatásnak azonos naptári hónapra kell esnie.[7]

Forrás[szerkesztés]

  • 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b 2012. évi I. törvény 101. § (1) bek.
  2. 2012. évi I. törvény 102. § (1) bek.
  3. https://24.hu/belfold/2017/11/28/ebbol-nem-lesz-december-24-i-munkaszuneti-nap/
  4. 2012. évi I. törvény 102. § (2) bek.
  5. 2012. évi I. törvény 102. § (3) bek.
  6. 2012. évi I. törvény 102. § (4) bek.
  7. 2012. évi I. törvény 102. § (5) bek.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • 18/2015. (VI. 29.) NGM rendelet A 2016. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről