Augusztus 20-i nemzeti ünnep

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Augusztus 20-i nemzeti ünnep
Ünnepi tűzijáték Budapesten
Ünnepi tűzijáték Budapesten

Hivatalos neve az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékünnepe[1]
Alternatív neve Szent István király ünnepe,
államalapítás ünnepe,
új kenyér ünnepe
(1950–1989: a Magyar Népköztársaság Alkotmányának ünnepe)
Ünneplik magyarok
Ideje augusztus 20.
Kapcsolódó ünnep március 15., október 23.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Augusztus 20-i nemzeti ünnep témájú médiaállományokat.
Szent Jobb-körmenet, 1931
A kenyér ünnepe, 1949
Légiparádé, 1978

Augusztus 20-a Magyarország nemzeti ünnepe és hivatalos állami ünnepe az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére. A nap egyben a magyar katolikus egyház egyik főünnepe, Magyarország fővédőszentje tiszteletére.

Az államalapító király 1083. augusztus 20-i szentté avatásától kezdve a magyar történelmet végigkíséri Szent István emlékezete, melyet a különböző korszakok másként értelmeztek és ünnepeltek. Az Árpád-korban az uralkodó dinasztia legitimációját szolgálta az István-kultusz, melyet a később hozzákapcsolódó Szűz Mária-tisztelet egyházi jellegűvé változtatott. 1686-ban XI. Ince pápa Buda visszafoglalása alkalmából elrendelte, hogy a katolikus világ évente emlékezzen meg Szent Istvánról. 1771-ben Mária Terézia országos ünneppé minősítette Szent István napját, és Budára hozatta a Szent Jobbot, ezzel fejezve ki a Habsburgok legitimitását magyar uralkodókként. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után már nem engedélyezték a független magyar államot jelképező első király ünneplését, de 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá tette augusztus 20-át. A két világháború között újra a nemzeti érzelmek kerültek előtérbe, az 1938. évi székesfehérvári országgyűlés törvénybe is iktatta Szent István emlékét és a nemzeti ünnepet. A kommunista hatalom ezt nem törölte el, hanem 1950-től a népköztársaság, illetve az alkotmány ünnepének nevezte. A rendszerváltás után, 1991-ben az Országgyűlés a nemzeti ünnepek közül kiemelve állami ünneppé nyilvánította.

A hivatalos ünneplés Budapesten, a Kossuth téren Magyarország lobogójának felvonásával és a tisztavatással kezdődik. Budán rendezik meg a mesterségek ünnepét és itt mutatják be Magyarország tortáját. Délután a Szent István-bazilika körül megtartott Szent Jobb-körmeneten részt vesznek a közjogi méltóságok, de az esemény elsősorban a hívők tisztelgése Magyarország fővédőszentje előtt. Az ünnepnapot az esti tűzijáték zárja.

Az augusztus 20-i ünneplést nem csak az aktuális hatalom tiltotta meg bizonyos történelmi időszakokban, hanem más ellenzői is voltak. Más felekezetek, illetve a nem hívők szerint egy katolikus ünnep nem alkalmas a nemzeti egység kifejezésére és a Szent István-nap nem tudott valódi ünnepé válni, mert az egyházi és világi elemek összemosódása miatt az esemény összetartás helyett szétválasztja az embereket.

Napja[szerkesztés]

1083-ban Szent László király augusztus 20-án, Nagyboldogasszony ünnepe utáni első vasárnap emeltette oltárra I. István király maradványait nyughelyén, a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában (Imre herceggel, és Gellért püspökkel együtt), ami az akkori szokások szerint a szentté avatást jelentette.[2][3]

Története[szerkesztés]

Középkor és újkor[szerkesztés]

Uralkodása idején István király augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját tekintette kiemelt ünnepnek: ezen a napon tartott törvénykezést (törvénylátó napok) a Fehérvárra összehívott királyi tanáccsal,[4] és 1038-ban, halálos ágyán szintén Nagyboldogasszony ünnepén[3] ajánlotta fel Magyarországot Szűz Máriának.[5]

1092-ben a Szent László vezette szabolcsi zsinat rendelte el István király oltárra emelése napjának, vagyis augusztus 20-nak ünneplését.[2][6] Szent István kultuszának az uralkodó általi erősítése az Árpád-ház megszentelését jelentette, ami az királyi dinasztia egyházi közreműködéssel történt szakrális legitimációját szolgálta.[7] A 12. századtól a szigorú, de igazságos fejedelem kultuszát a legendák elterjedése jelentősen átalakította: ekkor terjedt el, hogy István király felajánlotta Magyarországot Szűz Máriának. A Szent István képével összefonódó Mária-tisztelet egyre inkább megerősítette az ünnep vallási jellegét.[4][7]

A középkor folyamán az egész Kárpát-medencében nagy hagyománya volt István király tiszteletének, de a kultusz a török hódoltságra elveszítette az Árpád-ház idején fontos dinasztikus erejét.[8]

1683-ban XI. Ince pápa kiterjesztette az egész egyházra István király tiszteletét,[2] majd 1686-ban Buda visszafoglalása alkalmából elrendelte, hogy a katolikus világ évente emlékezzen meg Szent Istvánról.[3][4] Az ünnep dátuma az egyetemes egyházban 1969 óta augusztus 16., a király halálának napját követő nap, hogy ne ütközzön Nagyboldogasszony ünnepével.[2]

1771-ben XIV. Benedek pápa rendelkezése nyomán – sok más nappal együtt – Szent István ünnepe is kikerült a kalendáriumból.[4] Mária Terézia – a magyar arisztokrácia felé nyújtott gesztusként[7] – szinte azonnal nemzeti ünnepnek minősítette augusztus 20-át,[4] és Raguzából Bécsbe hozatta a Szent Jobbot, melyet Győrön és Pannonhalmán keresztül vittek Budára.[9] A közszemlére állított ereklye kifejezte a Habsburgok legitimitását magyar uralkodókként és elősegítette a magyar nemesség integrációját a Habsburg Birodalomba.[7] Ünnepi körmenetet ekkor még nem tartottak, az első processzió 1818-ban[8] (más forrás szerint 1819-ben[7]) történt, melyet 1945-ig a budai várban rendeztek.[9]

Az 1848-as forradalom évében a Batthyány-kormány tagjai is részt vettek a körmeneten a nemzeti politikai kultúra kialakításának jegyében.[7] A szabadságharc leverésétől 1860-ig a Habsburg hatalom nem engedélyezte a független magyar államot jelképező Szent István király ünneplését.[4] Az enyhülést követően ismét megtarthatták az ünnepet,[10] amely egyre több hívőt vonzott a főváros környékéről.[7] 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította augusztus 20-át,[4] 1895-ben pedig belügyminiszteri rendelet írta elő a középületek fellobogózását címeres zászlóval.[10] Ezekben az években már százezres tömeg érkezett a fővárosba a nemzeti ünnepen rendezett körmenetre, és az azt követő „Szent István-napi vásár”-ra.[8]

Huszadik század[szerkesztés]

A trianoni békeszerződés után az addig elsősorban egyházi ünnep nemzeti tartalommal egészült ki: lehetőséget adott a területében és népességében is jelentősen megfogyatkozott magyarságnak a Szent István-i Magyarország visszaállítására való emlékezésre.[4] Az ünnep megtartása kibővült tisztavatással, ünnepélyes őrségváltással, a néphagyományok ápolásával,[8] és 1927 óta minden évben tűzijátékkal.[11] A több napig tartó látványosságok külföldiek ezreit vonzották az országba, elsősorban Budapestre. Augusztus 20. ebben az időszakban vált a nemzeti egység jelképévé, a magyarság egyetemes ünnepévé, melyet már nem csak az anyaországban és közvetlenül a határon túl ünnepeltek, hanem a más országokba kivándorolt magyarok is.[8] Szent István halálának 900. évfordulóján az 1938. évi székesfehérvári országgyűlés törvénybe foglalta a király „dicső emlékének megörökítését”.[4][12]

A második világháború alatt a tűzijáték megrendezése szünetelt.[11] 1947-ben mintegy félmillió résztvevővel és Mindszenty József bíboros vezetésével tartották meg a Szent Jobb-körmenetet a pesti bazilikától a Hősök teréig,[9] amit a következő évben[10] (más forrás szerint 1950-ben[11]) a Rákosi-rendszer betiltott. Megszüntették az ünnep egyházi és nemzeti jellegét, de nem törölték el munkaszüneti nap jellegét (mint március 15-éét), hanem a tartalmát változtatták meg. Először az évtizedek óta aratóbálokkal, aratási felvonulással megtartott új kenyér ünnepének nevezték, a „dolgozó parasztságot” előtérbe helyezve.[4] 1949-ben pedig erre a napra időzítették az új, szovjet mintájú alkotmány hatályba lépését, az új – szocialista – államalapítást, ezért a következő évben az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletben a Népköztársaság ünnepévé, illetve a Magyar Népköztársaság Alkotmányának ünnepévé nyilvánította augusztus 20-át.[4][13]

Az ünneplés módja is változott: a tisztavatáson a Ludovika Akadémia helyett a Honvéd Kossuth Akadémia növendékei jelentek meg, és kultúrműsor, díszelőadás, bábszínház szórakoztatta a népet. Az ötvenes évek elejétől a programok egyre inkább elmaradtak, és elsősorban lelkes sztahanovistákról és termelési versenyekről számolt be a sajtó.[8] A tűzijáték 1954-ben átkerült augusztus 20-ról április 4-re, a helyszínt is áttették a Gellért-szobortól a Citadellára. Az 1956-os forradalom után mindenféle pirotechnikai eszköz használatát betiltották, így a tűzijáték is megszűnt.[11] Ebben az időszakban kezdődött a művészek és más kiválóságok ünnepi kitüntetésének szokása, ami azóta is fennmaradt.[8] A Kádár-korszak alatt erősödött az ünneplés szórakoztató jellege: ekkor tartottak először vízi és légi parádét a hadsereg, a légierő és a MAHART részvételével.[14] 1966-tól újraindult a tűzijáték,[11] és ettől az évtől kezdve rendezik meg a debreceni virágkarnevált is. A nyolcvanas évektől tartják a mesterségek ünnepét a budai várban.[8]

A rendszerváltás után[szerkesztés]

A rendszerváltás után, 1989-től vált újra lehetővé a Szent Jobb-körmenet megtartása a Szent István-bazilikánál,[9][11] 1991-ben pedig az első szabadon választott Országgyűlés törvényben emelte hivatalos állami ünneppé az államalapító Szent István napját.[15] A vízi és légi parádék megrendezése 1989-ben megszűnt, majd 2000 és 2013 között újra megtartották, melyhez 2004-től 2009-ig (nem hivatalosan) kapcsolódott a Red Bull Air Race repülőverseny.[14] A központi ünnepségek egy részét 2002-ben törölték a fővárosban augusztus 18–19-én tetőző árvíz miatt, a légi parádét egy héttel később, a tűzijátékot augusztus 31-én tartották meg.[16] 2006-ban az esti tűzijáték kezdetekor Budapestre érkező orkánszerű vihar okozott katasztrófát, amelyben öten elhunytak és több százan sérültek meg.[17][18] A 2011-ben elfogadott Alaptörvény külön cikkben nevesíti a nemzeti ünnepeket, köztük augusztus 20-át mint hivatalos állami ünnepet.[1][10]

Ünneplése[szerkesztés]

Budapesten[szerkesztés]

Ünnepi tűzijáték a Duna felett, 2012

Az ünnep előestéjén a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa ökumenikus istentiszteletet tart.

A hivatalos központi program Budapesten, a Kossuth téren Magyarország lobogójának katonai tiszteletadással történő felvonásával kezdődik, majd a honvédtisztek avatása következik, ezután megnyitják az Országház kupolacsarnokát, ahol az érdeklődők megtekinthetik a Szent Koronát. Budán, a Várban és a Duna-parton koncertekkel, családi programokkal folytatódik az ünneplés, itt rendezik meg a mesterségek ünnepét és a magyar ízek utcáját, ahol bemutatják Magyarország tortáját. Délután aratómenetet tartanak, melyet az új kenyér megáldása tetőz be.[8]

A délutáni ünnepi szentmise után a Szent István-bazilika körül megtartott Szent Jobb-körmenet részben állami rendezvény, hiszen részt vesznek rajta a közjogi méltóságok és állami tisztségviselők, és az ereklyét a Honvéd Koronaőrség hordozza, de az esemény elsősorban a hívők tisztelgése a kereszténnyé vált magyarság első uralkodója, Magyarország fővédőszentje és a nemzet mennyei patrónusa előtt.[2][19]

Az ünnepnapot az esti tűzijáték zárja, melyet zenével kísérnek.[20]

Székesfehérvárott[szerkesztés]

Székesfehérvárott I. István ünnepe köré szervezve évtizedek óta megtartják a csaknem kéthetes Királyi Napokat, amely a 2013-as Szent István-emlékévtől kezdve kiegészült a Koronázási Ünnepi Játékokkal. A Koronázási Ünnepi Játékok keretében kerül megrendezésre a Koronázási szertartásjáték, mely során minden évben más és más magyar király koronázása és élete elevenedik meg az egykori koronázóbazilika romjai fölé emelt szabadtéri színpadon. Eközben a városban háromnapos történelmi fesztivál zajlik. A koronázási játékok végül a Musica Sacra komolyzenei koncerttel fejeződnek be.

Augusztus 14-én, Székesfehérvár fogadalmi napján a város mindenkori megyés püspöke a Szent István-székesegyházban szentmise keretében hagyományosan megerősíti Szent István országfelajánlását Szűz Máriának, mivel a király ezt halála előtti napján Székesfehérvárott tette meg. A misét a Szent Család (Boldog Gizella, Szent Imre és Szent István) Székesfehérvárott őrzött ereklyéinek jelenlétében celebrálják. A fogadalmi szentmise a főpapság és a város vezetésének részvételével zajló körmenettel kezdődik és zárul. A körmenetben a budapesti Szent Jobb-körmenethez hasonlóan körbehordozzák a Szent Család ereklyéit a belvárosban.

A rendezvénysorozat egészét végig kíséri az esténkénti „Fény utca”, vagyis a Fő utca, a Városház tér és a Hősök tere falaira vetített óriási mozgó képregény, amely az adott évben kiválasztott uralkodó életét mutatja be.

A Királyi Napok jeles eseménye még a Nemzetközi Néptánc-fesztivál, amikor a világ számos pontjáról érkező hagyományőrzők színesítik Szent István ünnepét. Augusztus 20-án Fehérváron hagyományosan ünnepi dísz-közgyűlést és tűzijátékot tartanak.[21]

Új kenyér ünnepe a magyar-román határon

Más településeken[szerkesztés]

Az állami ünnepet gyakorlatilag Magyarország minden településén és az országhatáron túli magyarlakta területeken is sok helyen megtartják.

Esztergomban és Veszprémben Szent István-napi zenei fesztivált rendeznek.[22][23]

A Felvidéken ünnepi istentisztelettel, kenyérszenteléssel, koncertekkel, előadásokkal, kirakodóvásárral ünnepelnek,[24] Erdélyben őrtüzek gyújtásával, kulturális programokkal, néptánctalálkozóval és ökumenikus zarándoklattal.[25]

Az Egyesült Államokban több helyszínen (pl. Atlantában, Seattle-ben, Minnesotában és Los Angelesben, Passaicban[26][27]) tartanak Szent István-napi pikniket, vagy egyéb rendezvényt.[28]

Az ünnep kritikája[szerkesztés]

Az augusztus 20-i ünneplést nem csak az aktuális hatalom tiltotta meg bizonyos történelmi időszakokban, hanem más ellenzői is voltak. A 19. század végén nagy vitát váltott ki Szent István napjának állami ünneppé nyilvánítása. Az elutasítók azzal érveltek, hogy egy katolikus ünnep nem alkalmas a nemzeti egység kifejezésére. Miután a viták ellenére Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította az István-napot, több felekezet és nemzetiség is tiltakozott.[4]

Kovács Ákos etnográfus-történész szerint az augusztus 20-i Szent István-nap nem tudott valódi ünnepé válni, mert az egyházi és világi elemek összemosódása miatt az esemény összetartás helyett szétválasztja az embereket.[29]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Magyarország Alaptörvénye J) cikk - net.jogtar.hu
  2. ^ a b c d e Magyar katolikus lexikon V. (Homo–J). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2000.  
  3. ^ a b c Szent István király. Katolikus.hu. (Hozzáférés: 2016. augusztus 15.)
  4. ^ a b c d e f g h i j k l Szent Istvántól az új kenyérig. Múlt-kor, 2012. augusztus 20. (Hozzáférés: 2016. augusztus 15.)
  5. Szent István király legendája Hartvik püspöktől
  6. Magyar katolikus lexikon II. (Bor–Éhe). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1996.  
  7. ^ a b c d e f g Árpád von Klimó: A nemzet Szent Jobbja: A nemzeti-vallási kultuszok funkcióiról. Replika, 37. sz. (1999. szept. 1.) 45–56. o.
  8. ^ a b c d e f g h i Augusztus 20. - az ünnep rövid története. Flag Polgári Magazin, 2012. augusztus 20. (Hozzáférés: 2016. augusztus 15.)
  9. ^ a b c d A Szent Jobb körmenet története. Magyar Kurír, 2005. augusztus 20. (Hozzáférés: 2016. augusztus 15.)
  10. ^ a b c d Augusztus 20: az ünnep története. Múlt-kor, 2013. augusztus 20. (Hozzáférés: 2016. augusztus 15.)
  11. ^ a b c d e f Hitek és tévhitek Szent István napjával kapcsolatban. Múlt-kor, 2013. augusztus 19. (Hozzáférés: 2016. augusztus 15.)
  12. 1938. évi XXXIII. törvénycikk Szent István király dicső emlékének megörökítéséről - Ezer év törvényei
  13. 1950. évi I. számú törvényerejű rendelet augusztus 20. napjának a Népköztársaság ünnepévé nyilvánításáról - 1956-os Intézet
  14. ^ a b Sármási Zoltán: Vízi és légi parádé – augusztus 20., 2014. augusztus 15. (Hozzáférés: 2016. augusztus 15.)
  15. 1991. évi VIII. törvény a Magyar Köztársaság állami ünnepéről - mkogy.jogtar.hu
  16. Augusztus 31-én lesz a tűzijáték. Origo.hu, 2002. augusztus 23. (Hozzáférés: 2016. augusztus 15.)
  17. Pánik és halottak a tűzijátékon. Index.hu, 2006. augusztus 20. (Hozzáférés: 2016. augusztus 15.)
  18. Megtalálták a vihar ötödik halottját. Origo.hu, 2006. augusztus 24. (Hozzáférés: 2016. augusztus 15.)
  19. Az Egyház főünnepei és parancsolt ünnepei - uj.katolikus.hu
  20. A mi ünnepünk - augusztus 20. - Együtt az ország. augusztus20.kormany.hu, 2016. (Hozzáférés: 2016. augusztus 16.)
  21. Székesfehérvári Királyi Napok augusztus 12. és 21. között - szekesfehervar.hu
  22. Szent István Napi Zenei Fesztivál 2016 - fesztivalsziget.hu
  23. SZENT ISTVÁN NAPI PROGRAMOK 2016 - veszpreminfo.hu
  24. Szent István-napi ünnepségek a komáromi régióban - bumm.sk
  25. Szent István-nap Erdélyben is - kronika.ro
  26. Szent István nap - 2015. www.ststephenspassaic.com. (Hozzáférés: 2016. augusztus 16.)
  27. Szent István napi ebéd - 2015. www.ststephenspassaic.com. (Hozzáférés: 2016. augusztus 16.)
  28. Amerikai Magyar Programajánló
  29. Szőnyei Tamás: Fene a gusztusát – A tűzijáték kultúrtörténete. Magyar Narancs, 2001. augusztus 16. (Hozzáférés: 2017. március 27.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]