Városház tér (Székesfehérvár)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Városház tér (főtér)
Az Országalma a püspöki palota előtt
Az Országalma a püspöki palota előtt
Közigazgatás
Ország Magyarország
Település Székesfehérvár
Városrész Belváros
Létrejötte 11. század
Korábbi nevei Teatrum Civitatis, Nagytemplom városrész, Parade Platz, Fazekas Piac, Károly király tér, Szabadság tér
Nevezetes épületei püspöki palota, barátok temploma, városháza
Irányítószám 8000
Körzethívószám 22
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Városház tér (Székesfehérvár)
Városház tér
Városház tér
Pozíció Székesfehérvár térképén
é. sz. 47° 11′ 30″, k. h. 18° 24′ 36″Koordináták: é. sz. 47° 11′ 30″, k. h. 18° 24′ 36″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Városház tér témájú médiaállományokat.

A Városház tér Székesfehérvár főtere. Az óváros középpontjában elhelyezkedő L alakú tér a magyarországi barokk egyik legnagyszerűbb lelőhelye. A város és a magyar államiság egyik jelképe, a fehérvári jognak emléket állító Országalma a tér közepén található.

A teret 17-18. századi barokk stílusú paloták és rezidenciák szegélyezik, melyek legszebbike a 17-18. század fordulóján épült városháza főépülete, és az 1801-re befejezett püspöki palota.

Kulturális jelentősége is igen nagy: a város hagyományos rendezvényeinek túlnyomó részét a Városház téren, és a belőle kiinduló Fő utcán tartják. Ezek között mindenképp említésre méltó a Koronázási Ünnepi Játékok augusztus 20-a környékén, amikor a tér középkori hangulatot ölt. Az adventi időszak is jelentős változásokat hoz: a Városház téri adventi vásár is méltán híres.[1] Középkori latin neve Teatrum Civitatis volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

A Városház tér a történelmi Belváros középpontjában helyezkedik el. A térről indul ki a Belváros számos utcája, köztük a méltán híres Fő utca. Ide vezet továbbá a Vasvári Pál utca, a Kossuth utca, az Arany János utca, a Kati néni-szoborról híres Liszt Ferenc utca, a Jókai utca, az Oskola utca, a Juhász Gyula utca és a Lakatos utca is.

A Nemzeti Emlékhelyet magába foglaló Koronázó tér közvetlenül a Városház tér mellett található, Székesfehérvár legforgalmasabb tere, a Piac tér pedig a Liszt Ferenc utcán közelíthető meg. A Kossuth utcán eljutunk a Hősök terére és a Kossuth udvarba (az Órajátékhoz), de a Megyeház utcával és az Arany János utcával együtt a Szent István térben ér véget. A Fő utca a Zichy ligethez és az Országzászló térhez vezet.

Története[szerkesztés]

A Városház tér területe már a korai időkben is Székesfehérvár főterének számított. A középkorban latin nevei Forum in Civitate Albensi (Fórum Fehérvárott) és Theatrum Civitatis Albaregalis (Fehérvár Főtere) voltak, de előfordult a magyar Piactér megnevezés is.

A mai Szent Imre-templom helyén a hagyomány szerint I. István palotája állt, melyben Imre herceg 1007-ben megszületett. A tér északkeleti részét egykor a Nagyboldogasszony-bazilika nyugati szárnya foglalta el, melynek romjait a Városház térrel szomszédos Koronázó téren található Romkertben lehet megtekinteni. A romok a Városház tér alatt is megtekinthetőek. A városháza középkori eredetű főépületét Fehérvár oszmán megszállás alóli felszabadulása (1688) után kezdték el újjáépíteni.

A Városház tér a 19-20. század fordulójáig a város piactere volt. Ezután a vásárokat az 1990-es évekig a 19. században elbontott Palotai kapu helyén kialakult Hal téren, a mai Piac téren tartották.

Meghatározó épületek[szerkesztés]

  • Püspöki palota
A püspöki palota főhomlokzata

A fehérvári püspöki palota 1780–1801 között épült empire és copf stílusban. Magyarország talán legszebb építészeti emléke ebben a stíluskategóriában. A Püspöki Könyvtár körülbelül 40 000 kötetet számlál a középkori kódexekkel és ősnyomtatványokkal együtt.

  • A városháza épületei
A városháza főépülete

A város egyik díszeként tarthatjuk számon, hiszen a három épületből álló együttes gazdag barokk stílusú. Biztosan tudhatjuk, hogy főépületét 1689-ben már tanácsházaként használták.

A díszített épület különlegesen szép kapuzatát korinthoszi oszlopok, Iustitia istennő (igazságosság) és Prudentia istennő (okosság) allegorikus szobrai és hullámos ívű, áttört kőerkély alkotja, amelyen a város címere is megtalálható. Fölötte elegáns díszű kőkeretben nyílik az erkélyajtó, felette gazdag kiképzésű párkányzaton egy kiterjesztett szárnyú sasmadár ül, karmaiban koronával és karddal. A kapuzat a kismartoni Walch Tamás kőfaragómester alkotása, 1717-18-ban készült.

  • Szent Imre-templom és ferences rendház
A Szent Imre-templom

A gazdag barokk templomot a Fehérvárott már a XIII. században jelenlevő ferencesek építették 1720 és 1743 között, akik a török hódoltság idejére elhagyták a várost, de Fehérvár 1688-as visszavétele után visszatértek, majd a templom mellé rendházat is építettek. E templom és kolostor helyén állt egykor az a királyi palota, melyben született Imre herceg a hagyomány szerint. A rendházban ma a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum működik gazdag egyháztörténeti gyűjteménnyel. Szent Imre ereklyéjét a templom alapkövében helyezték el.

A rendház egy részében jelenleg a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum üzemel.

A templom mögött állították fel a névadó Szent Imre szobrát.

  • Hiemer-ház
A Hiemer-ház Városház téri homlokzata

A Hiemer – Pfund (Font) – Caraffa barokk épületegyüttese Székesfehérvár belvárosának egyik, országos szinten is kiemelkedő értékű, egyedileg védett műemléke, a város épített örökségének egyik gyöngyszeme. Nemcsak központi elhelyezkedése és Városház térre néző díszes homlokzata teszi Székesfehérvár egyik legfontosabb műemlékévé, hanem történelme is: azon kevés épületek egyike, melyek tanúskodnak a város több évszázaddal ezelőtti fénykoráról, dicső múltjáról, országos jelentőségéről. Az épület műemléki értékét középkori alapjai, az értékes freskók és a falakat kívül-belül díszítő stukkók adják.

Az épületben jelenleg többek között Magyarország legnagyobb, Európa-szerte híres játék- és babagyűjteménye, a Hetedhét Játékmúzeum, az ország legjobb vidéki étterme, a Top10-es listán szereplő 67 Étterem, valamint egy házasságkötő terem is működik.

  • Hermann László Zeneiskola épülete

Utcasorba illeszkedő, három oldalán szabadon álló, U alaprajzú, egyemeletes, barokk lakóépület. Városház téri homlokzata héttengelyes, háromrészes övpárkány osztja, csonka főpárkány zárja. Földszinti ablakai egyenes záródásúak, füles, tagozott szalagkeretesek, könyöklőjük alatt kis köténnyel. Páros lizénák határolják az ablakokat, a szélső kettőt a középső háromtól elválasztó lizénát ovális tükör fedi. A jobb szélső tengelyben a ház falában talált ágyú kis keretben került bemutatásra. Oldalhomlokzata háromtengelyes, azon a főhomlokzat párkányai körbefutnak. Földszintjén három kőkeretes ajtó, a középső az épület bejárata, mely szegmensíves, szemöldökgyámos, zárókődíszes. Emeleti ablakai egyenes záródásúak, szalagkeretesek, a bal oldali befalazott.

Udvari homlokzatán két sorban futnak a keretezetlen, egyenes záródású ablakok, az északi tengelyben kőkeretes ajtó. Kontyolt nyeregtető, cserépfedés. Az északi oldalszárny déli falán a török fürdő egykori kupoláját támasztó sarokboltfülke sztalaktitdísze látható. Az udvaron ciszterna, s a fürdő egyéb helyiségének romjai, a nyugati telekhatáron a városfal maradványai láthatók.

Az 1913-ban alapított Hermann László Zeneiskola jogutódjaként működő Hermann László Zeneművészeti Szakközépiskola és AMI 1990 óta működik a Városház téri épületben.[2]

Szobrok, emlékművek[szerkesztés]

Az Országalma
  • Országalma

Fehérvár történelmi jelentőségét a tér közepén álló vörösmárvány díszkút, az Országalma szimbolizálja. Hivatalosan Fehérvári jog az emlékmű neve, de a köznyelvben csak Országalmaként vált ismertté. Közvetlenül a fehérvári jognak nevezett középkori városi szabadságprivilégiumnak állít emléket, melyet III. István királytól kapott a város. A három kőoroszlán által tartott Országalmát Ohmann Béla alkotta 1941-43 között. Az emlékművön az alábbi felirat olvasható: "Libertates civitati Albensi a S. rege Stephano concessæ", azaz Fehérvár szabadságjogait Szent István adományozta (a hagyomány szerint ugyanis az első szabadságjogokat I. István adományozta a városnak). Helyén '43 előtt a Bory Jenő által készített Püspökkút állt, amely ezután átkerült a főpályaudvar elé, majd az 1972-es millenium alkalmából (ekkor volt Fehérvár 1000 éves) vitték jelenlegi helyére, a Piac téri Várfal parkba.

  • Mujkó szobra
Mujkó, Mátyás bolondja a levegőben „egyensúlyoz”

2007 májusában, a VIII. Kortárs Művészeti Fesztivál keretein belül került elhelyezésre Mujkó, az udvari bolond szobra Kossuth utca és Vasvári Pál utca kereszteződésében. Habár a szobor nem a Városház tér része, de jól látható onnan. Az alkotást Kocsis Balázs szobrászművész és Molnár László ezüstműves és ötvösművész a művészeti fesztiválra készítette, saját költségen. Kocsis Balázsban régen megfogalmazódott az ötlet, hogy olyan szobrot készítsen, amely a levegőben lóg. Mátyás bolondja, Mujkó figuráját formálták meg végül ily módon, mivel egy udvari bolond ülhet egy kötélen az emberek feje felett. A szobor apró részleteit az ötvösmunka kiválósága emelte ki.

Az alkotás azonnal belopta magát a fehérváriak szívébe. A város nem tervezett ekkor szoborvásárlás kapcsán költséget, így sokáig kétséges volt, hogy Mujkó maradhat-e, vagyis először „illegálisan” lógott a levegőben. Végül a város közgyűlésének 347/2007 (IX. 20.) számú határozata alapján a város megvásárolta a szobrot, így Mujkó - szerencsére - maradt.

  • Török-kút

A török kivonulásának 250. évfordulójára készült 1938-ban a Szent Imre ferences templom és rendház falán található falikút, ami Medgyessy Ferenc alkotása. A kút fölötti dombormű török-magyar küzdelmeket ábrázol.

  • Második világháborús emlékmű

A II. világháború halottainak, polgári áldozatainak, antifasisztáknak és a deportáltaknak állít emléket. A székesfehérvári emlékművet Lugossy Mária készítette. Az emlékmű jellegzetessége a világháborúban bombatalálatot ért Fő utcai Nepomuki Szent János templom harangja, mely ekkor lezuhant a toronyból, majd az emlékmű elkészítéséhez használtak föl.

A 10-es huszárok emlékműve
  • A tízes huszárok emlékműve

Az emlékmű egy kardot tartó mezítelen lovast ábrázol. A Pátzay Pál által készített székesfehérvári szobor a 10-es huszárok tisztikarának megrendelésére készült 1939-ben.

  • Szent István-emlékjel

A 2015-ös Királyi Napok keretében került átadásra a Szent István-emlékjel. Latin felirata: "Signum dom Stephani incliti regis", azaz István úr, a kiváló király jele. Középen államalapító királyunk aláírása látható. A mészkőből készült emlékmű Vas Éva, Hoffer Ottó, Molnár Attila és Kovács Alina munkája. Az emlékmű helyén korábban a Milleniumi emlékjel állt, amely a közvélekedés szerint nem illett a belvárosi környezetbe. Az emlékjelet a modern Vízivárosba, az Áron Nagy Lajos térre helyezték át.[3]

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]