Advent
| Advent | |
 | |
| A katolikus liturgiának megfelelő adventi koszorú, három lila és egy rózsaszín gyertyával | |
| Hivatalos neve | advent (ádvent) |
| Alternatív neve | úrjövet |
| Ünneplik | keresztények |
| Tartalma, jelentése | a keresztény egyházi év kezdete, karácsonyt előkészítő időszak |
| Kezdete | karácsony előtti negyedik vasárnap |
| Vége | december 24. |
| 2022 | november 27.[1] |
| Rituálé | rorate |
| Népszokások | betlehemezés |
| Kapcsolódó ünnep | karácsony |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Advent témájú médiaállományokat. | |
Advent (ádvent, úrjövet) a keresztény kultúrkörben a karácsony napját (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszak. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart. Advent első vasárnapja, amely Szent András napjához legközelebb eső vasárnap, egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti.
Az adventi időszak[szerkesztés]
Advent a karácsony (december 25.) előtti negyedik vasárnappal – más megfogalmazásban a Szent András apostol napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnappal – veszi kezdetét,[2][3] és karácsonyig tart. A görögkatolikusoknál – az 5. századi hagyományt megőrizve – hathetes az advent.[3]
Advent első vasárnapja mindig november 27. és december 3. közé esik. Ez a nap három időszak kezdetét is jelenti: a keresztény egyházi év kezdetét, a karácsonyi ünnepkör kezdetét és természetesen az adventi időszak kezdetét. Az egyházi naptárban a hét vasárnappal kezdődik, így advent négy hete is a négy vasárnapot követi. Az utolsó hét hossza lehet egy nap (amikor a negyedik vasárnap december 24-re esik) vagy akár egy teljes hét is (amikor az utolsó vasárnap december 18-a).[3]
December 24. az advent utolsó napja, még nem karácsony. Ennek megfelelően a régebbi egyházfegyelemben ez még böjti nap volt, így a nap hagyományos ételei (pl. hal, mákos guba) is böjtösek. A sötétség beálltával fokozódik a várakozás, mely a Jézus Krisztus születését ünneplő éjszakai misével ér véget.[3]
Az ortodox kereszténységben a karácsonyt a húsvétihoz hasonló, negyven napos böjt előzi meg.[4] Az utóbbi időben az ortodox keresztények körében is elkezdték a karácsonyi böjt időszakára annak latin nevét, az adventet használni.[5]
Az időszak neve[szerkesztés]
Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”.[2][3] A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Régebben egyes vidékeken „kisböjtnek” nevezték ezt az időszakot.
Kialakulása[szerkesztés]
Advent eredete a 4. századig nyúlik vissza.[2] A gallikán liturgiában a vízkeresztkor (január 6.) tartott felnőttkeresztelésre előkészítő négyhetes időszak volt. Az 5. században a karácsony vált jelentősebb ünneppé, ezért ehhez kötődött az először hathetes, majd Szimpliciusz pápától kezdve négyhetes formája.[3] VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok számát.[6]
Liturgia[szerkesztés]
A katolikus egyházban advent liturgikus színe a lila, amely a bűnbánatot, a szent fegyelmet és összeszedettséget jelképezi. Az adventi lelki felkészülés időszakára III. Ince pápa rendelte el a lila miseruha használatát.[7] Az egész időszakban dísztelen a templomi oltár, az orgona szerepe pedig az énekek kíséretére korlátozódik.[2][3]
Advent harmadik vasárnapján, örömvasárnapon (gaudete vasárnap) az Úr eljövetelének közelségét ünneplik; e nap liturgikus színe legtöbb helyen a rózsaszín.[2][3] Ezen a napon a szentmise kezdőéneke a Gaudete in Domino kezdetű, a Filippekhez írt levélből: „Örvendjetek mindig az Úrban, ... mert az Úr immár közel van hozzánk!”[3]
A 7. században a karácsony előtti kilencedik napon kezdték énekelni az ó-antifónáknak nevezett gregorián énekeket, ekkor hajnali szentmisét tartottak.[3] Nevük onnan ered, hogy az „Ó!” felkiáltással kezdődnek. Ezek:
- „Ó, Bölcsesség! Ki a Fölségesnek szájából származol, ki a mindenséget egyik végétől másikig erősen átfogod, és jóságosan el is rendezed: jöjj el, és taníts meg minket az okosság útjaira!”
- „Ó, Adonai! Izrael házának vezére, ki Mózesnek a pirosló tűzlángban megjelentél, és neki Sina hegyén törvényt adtál: jöjj el, és szabadíts meg minket kinyújtott karoddal!”
- „Ó, Jessze gyökere! Ki jelként állasz a népek között, kinek láttára a királyok elnémulnak, kire minden nemzetek vágyakoznak: jöjj el, és szabadíts meg minket, és már ne késlekedjél!”
- „Ó, Dávid kulcsa! Izrael házának jogara, ki megnyitsz — és nincs, aki bezárja; bezársz — és nincs aki megnyissa: jöjj el, és vezesd ki a börtön házából a bilincsbe verteket, kik sötétségben ülnek és a halál árnyékában!”
- „Ó, Napkelet! Örök fény ragyogása, igazság Napja: jöjj el, és világosíts meg minket, kik sötétségben ülünk és a halál árnyékában!”
- „Ó, Népek Királya! Mindannyiunknak vágyakozása, Szegletkő, a két népet egybefoglaló: jöjj el, és mentsd meg az embert, kit a porból alkottál!”
- „Ó, Emmanuel! Törvényünk és Törvényhozónk, népek reménysége és üdvözítője: jöjj el, és üdvözíts minket, mi Urunk, Istenünk!”
Ebből a hajnali szentmiséből alakult ki a középkorra Közép-Európában a minden adventi hétköznapon megtartott hajnali mise (rorate).[2][3] Ezt jellemzően 6 órakor tartják, de ez nem előírás, létezik ennél korábbi vagy későbbi kezdés is.[3] E szertartásokon különös hangsúlyt kap Szűz Mária tisztelete és a karácsonyi várakozás.
Szokások[szerkesztés]
Böjt[szerkesztés]
Korábban szokás volt az adventi időszakban böjtöt tartani. Az adventi böjti idő alatt tiltották a zajos mulatságokat és az ünnepélyes házasságkötéseket, de az utóbbit az 1661. évi nagyszombati zsinat püspöki engedélytől tette függővé. A böjtölés hagyománya a 20. század közepén tűnt el.
Jelenleg a katolikus egyházban nincsen böjti előírás az adventi időszakra vonatkozóan, ugyanakkor ajánlott a visszafogottság, csend, a több ima és lelki olvasmány, valamint a bűnbocsánat szentségéhez járulás.[3]
Szentcsalád-járás[szerkesztés]
A szentcsalád-járás[2] a 20. század elejéről származó katolikus szokás. A hívek minden nap más házhoz visznek egy a szent családot ábrázoló képet, majd imákat mondanak, és kisebb szertartásokat mutatnak be körülötte. A népszokás arról a bibliai eseményről emlékezik meg, amikor a gyermekét váró Szűz Mária és Szent József Betlehembe érvén szállást kerestek maguknak.
Adventi koszorú[szerkesztés]
Az adventi koszorú ősét 1839-ben készítette Johann H. Wichern németalföldi evangélikus lelkész: egy örökzölddel díszített szekérkeréken 24 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig.[2] Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával, 3 lilával és egy rózsaszínnel díszítenek. A gyertyákat vasárnaponként (vagy előző este) gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet.[2] A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor.
Adventi naptár[szerkesztés]
Az adventi naptár használatának népszokása 1900 körül kezdődött, kialakulása egy német édesanyához kötődik, akinek kisfia, Gerhard, már hetekkel az ünnep előtt türelmetlenkedett a várva-várt és megszokott karácsonyi ajándékok miatt. Az édesanya ezért egy játékot talált ki gyermeke számára: egy kemény papírlapot huszonnégy részre osztott, mindegyik részre rátűzött egy-egy darab csokoládét, majd megengedte, hogy a gyermek minden este megegyen egyet-egyet közülük. Közben a kisfiú felnőtt, s nem felejtette el édesanyja meglepetését, és üzleti vállalkozásba kezdett. Olyan naptárt szerkesztett, amelyen huszonnégy ablakocska mögé egy-egy darab csokoládé vagy cukorka volt elrejtve, s ezek csak a spaletták kinyitása után váltak láthatóvá.[2]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Az egyházi év mozgó ünnepeinek táblázata Archiválva 2016. november 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, katolikus.hu
- ↑ a b c d e f g h i j Advent első vasárnapja - készüljünk a karácsonyra! (magyar nyelven). Gondola.hu, 2007. december 2. (Hozzáférés: 2009. december 9.)
- ↑ a b c d e f g h i j k l m Baranyai Béla, Verestói Nárcisz, Füzesi Ádám (2017. tél). „Adventi kérdés-felelet a felkészülés jegyében”. Esztergom-Budapest – Az Esztergom-Budapesti főegyházmegye negyedévenként megjelenő lapja 15 (4), 4. o. [2017. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés ideje: 2017. december 25.)
- ↑ I. T.: Karácsony naptára, böjtje, liturgiája az ortodoxiában. Magyar Ortodox Egyházmegye (2016. jan. 6.) (Hozzáférés: 2018. dec. 17.)
- ↑ Fr. Patrick Henry Reardon: The Origins of Advent. OrthodoxyToday.org (angolul) (2006. nov. 4.) (Hozzáférés: 2018. dec. 17.) arch „More recently Christians of the Orthodox Church have begun to call this season by its Latin name, »Advent.«”
- ↑ Advent angyalai szeretetet hoznak
- ↑ Keresztény Értelmiségi Kör - Advent Archiválva 2016. november 26-i dátummal a Wayback Machine-ben, kek.org.rs
Források[szerkesztés]
- Magyar katolikus lexikon
- Népénektár-bizottság (szerk.): Éneklő egyház. 4. kiad. Szent István Társulat, Budapest, 1999. ISBN 963-361-066-4
- ↑ Hajdúdorogi Egyházmegye, Innováció: Innováció. www.gorogkatolikus.hu (2010. jan. 1.)
További információk[szerkesztés]
- Az egyházi év mozgó ünnepeinek táblázata
- "Advent: az Úr eljövetele"
- A Múlt-kor cikke
- Adventi koszorú készítése Archiválva 2013. december 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Advent mikor és miért?
|
