Országalma (Székesfehérvár)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Fehérvári jog
Országalma
Az Országalma pünkösdkor
Az Országalma pünkösdkor
Közigazgatási adatok
Település Székesfehérvár
Hely Városház tér
Építési adatok
Szobrász Ohmann Béla
Készítés ideje 1941-1943
Felállítás ideje 1943
Felhasznált anyagok vörösmárvány
Elhelyezkedése
Fehérvári jog (Magyarország)
Fehérvári jog
Fehérvári jog
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 11′ 30″, k. h. 18° 24′ 36″Koordináták: é. sz. 47° 11′ 30″, k. h. 18° 24′ 36″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fehérvári jog témájú médiaállományokat.

A Fehérvári jog, közismertebb nevén az Országalma egy vörösmárvány díszkút, mely Székesfehérvár belvárosában, a Városház tér közepén található.[1] A díszkút Ohmann Béla szobrászművész alkotása, 1943-ban állították fel, és Székesfehérvár történelmi múltját hivatott szimbolizálni. Azt a múltat, amikor a város a Magyar Királyság fővárosa, koronázóvárosa, székvárosa volt. Közvetlenül Székesfehérvár, az első igazi magyar város középkori önkormányzati jogának, a fehérvári jognak állít emléket.[2]

Az Országalma közismert latin nyelvű felirata, a „Libertates Civitati Albensi a S. Rege Stephano concessæ” körfelirat egy középkori oklevél szövegének részlete, jelentése pedig Fehérvár szabadságjogait Szent István adományozta.

Leírása, története[szerkesztés]

A közismertebben Országalmának, hivatalosan Fehérvári jognak nevezett vörösmárvány díszkút készítését 1941 második felében kezdték el, s 1943 szeptemberére fejezték be. A kőtömb tetején a kereszt a kereszténység felvételére, az alatta lévő úgynevezett falkorona Fehérvár koronázóvárosi státusára utal. Az oroszlánok az ország címerét, a városcímert és II. András király címerét tartják. Alattuk az évszámok: 1001 (István király koronázása), 1688 (a város török hódoltság alóli felszabadulása), 1938 (Szent István halálának 900. évfordulója).

Orb, Székesfehérvár (8635999986).jpg

A körbefutó felirat egy 1237-ben kelt oklevélből való: „LIBERTATES CIVITATI ALBENSI A. S. REGE STEPHANO CONCESSAE”, azaz Fehérvár szabadságjogait Szent István adományozta, más fordítás szerint Fehérvár szabad város Szent István kegyéből. Ez utalás a fehérvári jog néven ismert középkori szabadságjogcsaládra, melyet a hagyomány szerint I. István adományozott Székesfehérvárnak. Ezt a hagyományt nem lehet ugyan kétségbe vonni, hiszen ezt a várost tartotta székesfővárosának, de alátámasztani sem, hiszen az írásos bizonyítékok III. Istvánig vezethetőek vissza. A fehérvári jog volt a középkori Magyarország városainak jogalapja. Egy település csak akkor vált igazi várossá, ha fehérvári jogot kapott, ezzel kiemelkedve az egyszerű települések közül.[3] A második világháború idején, miután a szovjet csapatok elfoglalták a várost, az Országalmát faállvánnyal vették körül és négy, harci jelenetet ábrázoló vászonnal takarták le. Tetejére sarló és kalapács került. Ezeket a jelképeket 1948. április 5-én szedték le. Az 1950-es években a kőtömbnek csak az alsó része állt. 1962-ben részben helyreállították, de az évszámok és a kereszt csak 1985–1986-ban kerültek vissza az emlékműre.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. A koronázó város szimbóluma (magyar nyelven). Székesfehérvár.hu. [2014. január 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 23.)
  2. Országalma, Székesfehérvár (Ohmann Béla, 1943) (magyar nyelven) (html). Szoborlap.hu. (Hozzáférés: 2011. augusztus 23.)
  3. 2013-as Szent István Emlékév - A nemzet történelmi fővárosa