Pátzay Pál

	Pátzay Pál ; (Pál Pátzay)
	A Budapest folyóirat 1978. évi április számában; Csigó László felvétele
Született	1896. szeptember 17.; Kapuvár
Elhunyt	1979. szeptember 14. (82 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Liebermann Lukrécia; (h. 1924–1945);
Foglalkozása	szobrász; politikus; éremművész;
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő
Kitüntetései	Kossuth-díj (1950); Kossuth-díj (1965); Világ Igaza díj (1998. március 5.);
	A Wikimédia Commons tartalmaz Pátzay Pál témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Pátzay egyik legismertebb alkotása: a tízes huszárok emlékműve a székesfehérvári Városház téren (1939)

Hunyadi János szobra a pécsi Széchenyi téren (1956)

Dunai szél. Bronzszobor a pesti Dunakorzón. A szobor eredetije 1937-ben készült

Pátzay Pál (Kapuvár, 1896. szeptember 17.^[9] – Budapest, 1979. szeptember 14.) kétszeres Kossuth-díjas magyar szobrászművész, éremművész, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze (1952), az MTA levelező tagja.

Életpályája[szerkesztés]

Pátzay József kórházi gondnok és Szvetelszky Ilona^[10] fiaként született. 1912 és 1914 között Radnai Béla növendéke volt a budapesti Képzőművészeti Főiskolán. Mivel a főiskoláról eltanácsolta, autodidakta módon képezte magát. Huzamosabb ideig a Ferenczy családnál lakott Nagybányán. Megismerkedett Kassák Lajossal, akinek a köréhez kapcsolódott 1915-ben. Első kiállítása 1917-ben volt a Ma kiállítóhelyiségében, ahol Bohacsek Ede festő művei mellett Pátzay nyolc szobra volt látható. Mivel a Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a direktórium munkáját segítette, a Tanácsköztársaság bukása után másfél évre bebörtönözték. Az 1920-as évek végén több tanulmányutat tett külföldön: 1927-ben Párizsban, Miklós Andornak, Az Est-lapok tulajdonosának támogatásával, majd 1928 és 1930 között a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasaként. 1942 márciusában ő készítette el a Petőfi-plakettet, amely a tüntetés résztvevőinek jelvénye lett. A második világháború alatt kőbányai műtermében üldözötteket bújtatott, amiért 1998-ban megkapta a Világ Igaza kitüntetést. 1945-ben a Művészeti Tanács tagjává választották. 1945 és 1975 között a Képzőművészeti Főiskola tanára volt, főiskolai pályafutása alatt a professzori kinevezést is megkapta. Több egymást követő művésznemzedéket oktatott, tanítványai közé olyan későbbi hírességek tartoztak, mint Varga Imre és Marton László szobrászművészek. Munkásságát különböző díjakkal ismerték el. 1945-ben a nemzetgyűlés tíz (később tizenkettő) meghívott képviselőinek egyike lett, mandátuma lejárta után (előtte sem) indult választásokon és egyetlen párt tagja sem volt, vagy lett.

Művészete[szerkesztés]

Művészetszemléletében, s alkotásaiban a római iskola egyik legkövetkezetesebb képviselője volt. Neoklasszicista alkotásai harmóniát sugároznak, s barokkos lendületet. A robusztus Kenyérszegő c. szobrán, amikor a néző szeme a szobor arcával találkozik, szembetűnnek az arc finom görögös vonásai. A székesfehérvári huszárszobron nemcsak az arányos forma, hanem a lendület is magával ragadó.

Köztéri szobrai[szerkesztés]

Tízes huszárok emlékműve, Székesfehérvár, 1939
Balassi Bálint (Budapest, Körönd, 1959)
Faültető lányka (Kunfehértó, (eredetileg: Kunfehértói Állami Gazdaság) (jelenleg: Kunfehértó, Szabadság tér), 1963)
Lenin (Budapest, Dózsa György út, 1970, ma a Szoborparkban)
A második világháború debreceni páncélos csapatának emlékműve (Debrecen)
Az 1940-es években mintázott Kenyérszegő című szobrát Kapuváron állították fel 1973-ban, ennek másolata Szegeden előbb a Klauzál teret, majd a kis Dugonics teret díszíti.
A komáromi cs. és kir. 12. gyalogezred I. világháborús emlékműve (Komárom, 1941, megsemmisült)^[11]
Hunyadi János szobra Pécs, Széchenyi tér
Kenyérszegő (Kapuvár, Fő tér, 1974)^[12]

Fontosabb kisplasztikái és portréi[szerkesztés]

Fésülködő leány (bronz, 1919-22, MNG)
Nővérek (1933)
Vízbelépő (bronz, 1955)
Bernáth Aurél (bronz, 1958)
Derkovits Gyula (bronz, 1966)
Kodály Zoltán (bronz, 1967)

Írásai[szerkesztés]

Korunk esztétikai zűrzavara (tanulmány, Budapest, 1962)
A művészetek történelmi sorskérdéseiről (Budapest, 1966)
Összegyűjtött írásai az Alkotás és szemlélet című kötetben jelentek meg 1967-ben.

Kiállításai[szerkesztés]

Művei számos jelentős hazai és külföldi tárlaton szerepeltek. Életmű-kiállítását 1976-ban Magyar Nemzeti Galériában rendezték meg. 2008-ban negyven ajándékszobrával megnyílt a kapuvári állandó Pátzay-tárlat.

Társasági tagság[szerkesztés]

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Emléktáblája egykori lakóhelyén

A főváros Ferenc József jubileumi díja (1931, Dajka című szobráért)
a III. Nemzeti Képzőművészeti Kiállításon állami kis aranyérem
a párizsi világkiállítás nagydíja (a Szent Istvánt ábrázoló szobráért)
Greguss-érem (a székesfehérvári Huszáremlékmű című alkotásáért)
A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának választották
kétszeres Kossuth-díjas (1950 és 1965)
a Magyar Népköztársaság kiváló művésze (1952)
A Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1970, a második világháború debreceni páncélos csapatának emlékművéért)

Emlékezete[szerkesztés]

Sírja Kapuváron, a Szent Kereszt temető IX. parcellájának díszsírhelyén található. Egykori lakóhelyén (Budapest II. kerületében) emléktáblát helyeztek el tiszteletére.
A jeruzsálemi Jad Vasem intézet kertjében nevét a Világ Igazai emléktáblája őrzi.

Irodalom[szerkesztés]

Genthon István: Pátzay Pál (Magy. Művészet, 1930)
Ybl Ervin: Pátzay Pál művészete (Szépművészet, 1942. 7. sz.)
Kassák Lajos: Pátzay Pál. Vallomás tizenöt művészről (Bp., 1942)
Végvári Lajos: Pátzay Pálról (Művészet, 1965. 6. sz.)
Pogány Ö. Gábor: Pátzay Pál szobrászművész kiállítása (Katalógus-előszó, Budapest, 1976)
Kontha Sándor: Pátzay Pál (Budapest, 1985)

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
↑ ^a ^b Pal Patzay (holland nyelven)
↑ Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
↑ Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
↑ ^a ^b The Righteous Among the Nations Database (angol nyelven)
↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 7.)
↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2021. november 18.)
↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári házassági akv. 43/1924. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. június 25.)
↑ Születési bejegyzése a kapuvári polgári születési akv. 235/1896. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. június 25.)
↑ Pátzay Józsefné gyászjelentése. (Hozzáférés: 2022. június 25.)
↑ Az Észak-Komáromban felállított emlékművet 1945-ben lebontották, a Pátzay által készített bronz főalak raktárba került, ahonnan a 2000-es években eltűnt.
↑ Pátzay Pál - Kenyérszegő. www.irodalmiradio.hu. (Hozzáférés: 2022. február 3.)
↑ Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu.

Források[szerkesztés]

Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
Pátzay Pál – életrajza az Artportal.hu-n (hozzáférés: 2012. július 23.)
The Righteous Among The Nations – Pátzay Pál Adatlapja a Jad Vasem nyilvántartásában.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak listája (A–F)

További információk[szerkesztés]

[f542af8210e3f5f2221371fed9b9dfef9db93080-1] Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)

[8dfd23635afa563819bcd81455f8374346fdb7ff-2] Pal Patzay (holland nyelven)

[93406da97f6a2a9c43f71059b389e4b96a88e647-3] Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)

[dfec0b21e1a71ba5fedc3ad1316f18a0c5b3e04d-4] Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009

[b1f88df27dc5599a67cc6415160a85906e039a64-5] The Righteous Among the Nations Database (angol nyelven)

[9acb7d902eb6d5904aad31753c03dfd3cdc08425-6] PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 7.)

[cc75dbae1ed9beaf4f18a7e5aef412939ffc4a07-7] RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2021. november 18.)

[8] Házasságkötési bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári házassági akv. 43/1924. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. június 25.)

[9] Születési bejegyzése a kapuvári polgári születési akv. 235/1896. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. június 25.)

[10] Pátzay Józsefné gyászjelentése. (Hozzáférés: 2022. június 25.)

[11] Az Észak-Komáromban felállított emlékművet 1945-ben lebontották, a Pátzay által készített bronz főalak raktárba került, ahonnan a 2000-es években eltűnt.

[12] Pátzay Pál - Kenyérszegő. www.irodalmiradio.hu. (Hozzáférés: 2022. február 3.)

[13] Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

Pátzay Pál (Pál Pátzay)

A Budapest folyóirat 1978. évi április számában Csigó László felvétele
Született	1896. szeptember 17.^[1]^[2]^[3]^[4] Kapuvár
Elhunyt	1979. szeptember 14. (82 évesen)^[1]^[2]^[5] Budapest^[6]
Állampolgársága	magyar^[7]
Házastársa	Liebermann Lukrécia (h. 1924–1945)^[8]
Foglalkozása	szobrász politikus éremművész
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő
Kitüntetései	Kossuth-díj (1950) Kossuth-díj (1965) Világ Igaza díj (1998. március 5.)^[5]
A Wikimédia Commons tartalmaz Pátzay Pál témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség