Pátzay Pál
| Pátzay Pál (Pál Pátzay) | |
 | |
| A Budapest folyóirat 1978. évi április számában Csigó László felvétele | |
| Született |
1896. szeptember 17.[1][2][3][4] Kapuvár |
| Elhunyt |
1979. szeptember 14. (82 évesen)[1][2][5] Budapest[6] |
| Állampolgársága | magyar[7] |
| Házastársa |
Liebermann Lukrécia (h. 1924–1945)[8] |
| Foglalkozása |
|
| Tisztség | magyarországi parlamenti képviselő |
| Kitüntetései |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pátzay Pál témájú médiaállományokat. | |
Pátzay Pál (Kapuvár, 1896. szeptember 17.[9] – Budapest, 1979. szeptember 14.) kétszeres Kossuth-díjas magyar szobrászművész, éremművész, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze (1952), az MTA levelező tagja.
Életpályája[szerkesztés]
Pátzay József kórházi gondnok és Szvetelszky Ilona[10] fiaként született. 1912 és 1914 között Radnai Béla növendéke volt a budapesti Képzőművészeti Főiskolán. Mivel a főiskoláról eltanácsolta, autodidakta módon képezte magát. Huzamosabb ideig a Ferenczy családnál lakott Nagybányán. Megismerkedett Kassák Lajossal, akinek a köréhez kapcsolódott 1915-ben. Első kiállítása 1917-ben volt a Ma kiállítóhelyiségében, ahol Bohacsek Ede festő művei mellett Pátzay nyolc szobra volt látható. Mivel a Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a direktórium munkáját segítette, a Tanácsköztársaság bukása után másfél évre bebörtönözték. Az 1920-as évek végén több tanulmányutat tett külföldön: 1927-ben Párizsban, Miklós Andornak, Az Est-lapok tulajdonosának támogatásával, majd 1928 és 1930 között a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasaként. 1942 márciusában ő készítette el a Petőfi-plakettet, amely a tüntetés résztvevőinek jelvénye lett. A második világháború alatt kőbányai műtermében üldözötteket bújtatott, amiért 1998-ban megkapta a Világ Igaza kitüntetést. 1945-ben a Művészeti Tanács tagjává választották. 1945 és 1975 között a Képzőművészeti Főiskola tanára volt, főiskolai pályafutása alatt a professzori kinevezést is megkapta. Több egymást követő művésznemzedéket oktatott, tanítványai közé olyan későbbi hírességek tartoztak, mint Varga Imre és Marton László szobrászművészek. Munkásságát különböző díjakkal ismerték el. 1945-ben a nemzetgyűlés tíz (később tizenkettő) meghívott képviselőinek egyike lett, mandátuma lejárta után (előtte sem) indult választásokon és egyetlen párt tagja sem volt, vagy lett.
Művészete[szerkesztés]
Művészetszemléletében, s alkotásaiban a római iskola egyik legkövetkezetesebb képviselője volt. Neoklasszicista alkotásai harmóniát sugároznak, s barokkos lendületet. A robusztus Kenyérszegő c. szobrán, amikor a néző szeme a szobor arcával találkozik, szembetűnnek az arc finom görögös vonásai. A székesfehérvári huszárszobron nemcsak az arányos forma, hanem a lendület is magával ragadó.
Köztéri szobrai[szerkesztés]
- Tízes huszárok emlékműve, Székesfehérvár, 1939
- Balassi Bálint (Budapest, Körönd, 1959)
- Faültető lányka (Kunfehértó, (eredetileg: Kunfehértói Állami Gazdaság) (jelenleg: Kunfehértó, Szabadság tér), 1963)
- Lenin (Budapest, Dózsa György út, 1970, ma a Szoborparkban)
- A második világháború debreceni páncélos csapatának emlékműve (Debrecen)
- Az 1940-es években mintázott Kenyérszegő című szobrát Kapuváron állították fel 1973-ban, ennek másolata Szegeden előbb a Klauzál teret, majd a kis Dugonics teret díszíti.
- A komáromi cs. és kir. 12. gyalogezred I. világháborús emlékműve (Komárom, 1941, megsemmisült)[11]
- Hunyadi János szobra Pécs, Széchenyi tér
- Kenyérszegő (Kapuvár, Fő tér, 1974)[12]
Fontosabb kisplasztikái és portréi[szerkesztés]
- Fésülködő leány (bronz, 1919-22, MNG)
- Nővérek (1933)
- Vízbelépő (bronz, 1955)
- Bernáth Aurél (bronz, 1958)
- Derkovits Gyula (bronz, 1966)
- Kodály Zoltán (bronz, 1967)
Írásai[szerkesztés]
- Korunk esztétikai zűrzavara (tanulmány, Budapest, 1962)
- A művészetek történelmi sorskérdéseiről (Budapest, 1966)
- Összegyűjtött írásai az Alkotás és szemlélet című kötetben jelentek meg 1967-ben.
Kiállításai[szerkesztés]
Művei számos jelentős hazai és külföldi tárlaton szerepeltek. Életmű-kiállítását 1976-ban Magyar Nemzeti Galériában rendezték meg. 2008-ban negyven ajándékszobrával megnyílt a kapuvári állandó Pátzay-tárlat.
Társasági tagság[szerkesztés]
Díjai, elismerései[szerkesztés]
- A főváros Ferenc József jubileumi díja (1931, Dajka című szobráért)
- a III. Nemzeti Képzőművészeti Kiállításon állami kis aranyérem
- a párizsi világkiállítás nagydíja (a Szent Istvánt ábrázoló szobráért)
- Greguss-érem (a székesfehérvári Huszáremlékmű című alkotásáért)
- A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának választották
- kétszeres Kossuth-díjas (1950 és 1965)
- a Magyar Népköztársaság kiváló művésze (1952)
- A Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1970, a második világháború debreceni páncélos csapatának emlékművéért)
Emlékezete[szerkesztés]
- Sírja Kapuváron, a Szent Kereszt temető IX. parcellájának díszsírhelyén található. Egykori lakóhelyén (Budapest II. kerületében) emléktáblát helyeztek el tiszteletére.
- A jeruzsálemi Jad Vasem intézet kertjében nevét a Világ Igazai emléktáblája őrzi.
Irodalom[szerkesztés]
- Genthon István: Pátzay Pál (Magy. Művészet, 1930)
- Ybl Ervin: Pátzay Pál művészete (Szépművészet, 1942. 7. sz.)
- Kassák Lajos: Pátzay Pál. Vallomás tizenöt művészről (Bp., 1942)
- Végvári Lajos: Pátzay Pálról (Művészet, 1965. 6. sz.)
- Pogány Ö. Gábor: Pátzay Pál szobrászművész kiállítása (Katalógus-előszó, Budapest, 1976)
- Kontha Sándor: Pátzay Pál (Budapest, 1985)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Pal Patzay
- ↑ Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven), 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Artists of the World Online (német és angol nyelven), 2009
- ↑ a b The Righteous Among the Nations Database (angol nyelven)
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 7.)
- ↑ RKDartists. (Hozzáférés: 2021. november 18.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári házassági akv. 43/1924. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. június 25.)
- ↑ Születési bejegyzése a kapuvári polgári születési akv. 235/1896. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. június 25.)
- ↑ Pátzay Józsefné gyászjelentése. (Hozzáférés: 2022. június 25.)
- ↑ Az Észak-Komáromban felállított emlékművet 1945-ben lebontották, a Pátzay által készített bronz főalak raktárba került, ahonnan a 2000-es években eltűnt.
- ↑ Pátzay Pál - Kenyérszegő. www.irodalmiradio.hu. (Hozzáférés: 2022. február 3.)
- ↑ Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu.
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
- Pátzay Pál – életrajza az Artportal.hu-n (hozzáférés: 2012. július 23.)
- The Righteous Among The Nations – Pátzay Pál Adatlapja a Jad Vasem nyilvántartásában.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
_2.jpg)
|
