Pátzay Pál

Pátzay Pál (Pál Pátzay)
Született	1896. szeptember 17. Kapuvár
Elhunyt	1979. szeptember 14. (82 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	szobrász politikus
Tisztség	magyar országgyűlési képviselő
Kitüntetései	Kossuth-díj (1950) Kossuth-díj (1965) Világ Igaza díj (1998)
A Wikimédia Commons tartalmaz Pátzay Pál témájú médiaállományokat.

Pátzay egyik legismertebb alkotása: a tízes huszárok emlékműve a székesfehérvári Városház téren (1939)

"Dunai szél" bronz szobor a pesti Duna-korzón. A szobor eredetije 1937-ben készült.

Pátzay Pál (Kapuvár, 1896. szeptember 17. – Budapest, 1979. szeptember 14.) magyar szobrászművész, éremművész, kétszeres Kossuth-díjas, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze (1952), az MTA levelező tagja.

Életpályája

1912 és 1914 között Radnai Béla növendéke volt a budapesti Képzőművészeti Főiskolán. Mivel a főiskoláról eltanácsolta, autodidakta módon képezte magát. Huzamosabb ideig a Ferenczy családnál lakott Nagybányán. Megismerkedett Kassák Lajossal, akinek a köréhez kapcsolódott 1915-ben. Első kiállítása 1917-ben volt a Ma kiállítóhelyiségében, ahol Bohacsek Ede festő művei mellett Pátzay nyolc szobra volt látható. Mivel a Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a direktórium munkáját segítette, a Tanácsköztársaság bukása után másfél évre bebörtönözték. Az 1920-as évek végén több tanulmányutat tett külföldön: 1927-ben Párizsban, Miklós Andornak, Az Est-lapok tulajdonosának támogatásával, majd 1928 és 1930 között a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasaként. 1942 márciusában ő készítette el a Petőfi-plakettet, amely a tüntetés résztvevőinek jelvénye lett. A világháború alatt kőbányai műtermében üldözötteket bújtatott, amiért 1998-ban megkapta a Világ Igaza kitüntetést. 1945-ben a Művészeti Tanács tagjává választották. 1945 és 1975 között a Képzőművészeti Főiskola tanára volt, főiskolai pályafutása alatt a professzori kinevezést is megkapta. Több egymást követő művésznemzedéket oktatott, tanítványai közé olyan későbbi hírességek tartoztak, mint Varga Imre. Munkásságát különböző díjakkal ismerték el. 1945-ben a nemzetgyűlés tíz (később tizenkettő) meghívott képviselőinek egyike lett, mandátuma lejárta után (előtte sem) indult választásokon és egyetlen párt tagja sem volt, vagy lett.

Művészete

Művészetszemléletében, s alkotásaiban a római iskola egyik legkövetkezetesebb képviselője volt. Neoklasszicista alkotásai harmóniát sugároznak, s barokkos lendületet. A robusztus Kenyérszegő c. szobrán, amikor a néző szeme a szobor arcával találkozik, szembetűnnek az arc finom görögös vonásai. A székesfehérvári huszárszobron nemcsak az arányos forma, hanem a lendület is magával ragadó.

Köztéri szobrai

• Tízes huszárok emlékműve, Székesfehérvár, 1939;
• Balassi Bálint (Budapest, Körönd, 1959);
• Faültető lányka (Kunfehértó, (eredetileg: Kunfehértói Állami Gazdaság) (jelenleg: Kunfehértó, Szabadság tér), 1963);
• Lenin (Budapest, Dózsa György út, 1970, ma a Szoborparkban);
• A második világháború debreceni páncélos csapatának emlékműve (Debrecen);
• Az 1940-es években mintázott Kenyérszegő című szobrát Kapuváron állították fel 1973-ban, ennek másolata Szegeden előbb a Klauzál teret, majd a kis Dugonics teret díszíti.

Fontosabb kisplasztikái és portréi

• Fésülködő leány (bronz, 1919-22, MNG);
• Nővérek (1933);
• Vízbelépő (bronz, 1955);
• Bernáth Aurél (bronz, 1958);
• Derkovits Gyula (bronz, 1966);
• Kodály Zoltán (bronz, 1967).

Írásai

• Korunk esztétikai zűrzavara (tanulmány, Bp., 1962);
• A művészetek történelmi sorskérdéseiről (Bp., 1966);
• Összegyűjtött írásai az Alkotás és szemlélet című kötetben jelentek meg 1967-ben.

Kiállításai

Művei számos jelentős hazai és külföldi tárlaton szerepeltek. Életmű-kiállítását 1976-ban Magyar Nemzeti Galériában rendezték meg. 2008-ban negyven ajándékszobrával megnyílt a kapuvári állandó Pátzay-tárlat.

Társasági tagság

• Gresham-kör
• Magyar Mickiewicz Társaság

Díjai, elismerései

Emléktáblája egykori lakóhelyén

• A főváros Ferenc József jubileumi díja (1931, Dajka című szobráért)
• a III. Nemzeti Képzőművészeti Kiállításon állami kis aranyérem
• a párizsi világkiállítás nagydíja (a Szent Istvánt ábrázoló szobráért)
• Greguss-érem (a székesfehérvári Huszáremlékmű című alkotásáért)
• A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának választották
• kétszeres Kossuth-díjas (1950 és 1965)
• a Magyar Népköztársaság kiváló művésze (1952)
• A Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1970, a második világháború debreceni páncélos csapatának emlékművéért)

Emlékezete

• Sírja Kapuváron, a Szent Kereszt temető IX. parcellájának díszsírhelyén található. Egykori lakóhelyén (Budapest II. kerületében) emléktáblát helyeztek el tiszteletére.
• A jeruzsálemi Jad Vasem intézet kertjében nevét a Világ Igazai emléktáblája őrzi.

Irodalom

• Genthon István: Pátzay Pál (Magy. Művészet, 1930);
• Ybl Ervin: Pátzay Pál művészete (Szépművészet, 1942. 7. sz.);
• Kassák Lajos: Pátzay Pál. Vallomás tizenöt művészről (Bp., 1942);
• Végvári Lajos: Pátzay Pálról (Művészet, 1965. 6. sz.);
• Pogány Ö. Gábor: Pátzay Pál szobrászművész kiállítása (Katalógus-előszó, Bp., 1976);
• Kontha Sándor: Pátzay Pál (Bp., 1985).

Források

• Pátzay Pál – életrajza a Magyar életrajzi lexikonban (hozzáférés: 2012. július 23.)
• Pátzay Pál – életrajza az Artportal.hu-n (hozzáférés: 2012. július 23.)
• The Righteous Among The Nations – Pátzay Pál Adatlapja a Jad Vasem nyilvántartásában.

Kapcsolódó szócikkek

• A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak listája (A–F)