Radnai Béla (szobrász)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Az isaszegi Honvéd emlékmű, Radnai Béla alkotása

Radnai Béla (Pozsony, 1873. május 23.Budapest, 1923. november 21.) magyar szobrász, főiskolai tanár, karikaturista.

Életpályája[szerkesztés]

Miután elvégzése az Iparművészeti Iskolát, egy évig Stróbl Alajos mesteriskolájában tanult. 1895-től 1903-ig Fadrusz János segédjeként dolgozott. A Kakas Márton című élclap részére éveken át rajzolt karikatúrákat. A Képzőművészeti Főiskolán a szobrászat tanára volt. (Tanítványa volt – többek között – Csorba Géza).

A Trianoni békeszerződés megkötése után Radnai több emlékművét megrongálták vagy megsemmisítették. Így például Nagybecskereken 1919. június 26. éjjelén felrobbantották Radnainak a Kiss Ernő (1799-1849) honvéd altábornagyról készített, életnagyságú szobrát, amelynek maradványát a rendőrkapitányságra vitték.[1]

Főbb művei[szerkesztés]

  • Részt vett az Országház és a budai Várpalota szobrászati díszítésében.
  • Számos köztéri emlékművet alkotott
  • Portrékat, síremlékeket és zsánerszerű, főleg gyerekeket ábrázoló szobrokat készített (A baba járni tanul; Himnusz stb.).
  • A Magyar Nemzeti Galéria tizenkét szobrát őrzi.

Irodalom[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Radnai Béla (szobrász) témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A szobrot 1906. május 27-én avatták fel.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]