Csorba Géza (szobrász)
| Csorba Géza | |
 | |
| Csorba Géza (1938) | |
| Született | Donner Géza 1892. július 27.[1][2] Liptóújvár |
| Elhunyt |
Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (B-548. fülke)[4][5] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csorba Géza témájú médiaállományokat. | |
Csorba Géza,1913-ig Donner[6] (Liptóújvár, 1892. július 27. – Budapest, 1974. december 27.)[7] Kossuth-díjas szobrászművész.
Budapest VI. kerülete
Liszt Ferenc tér
Életpályája
[szerkesztés]Donner Bertalan és Stein Matild (1866–1945)[8] fia. Liptóújváron kezdett rajzot tanulni Strobl Alajosnál. 1912-től a budapesti iparművészeti iskolában, majd 1912-től Strobl Alajos és Radnai Béla tanítványaként a Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1913-ban tanulmányait megszakította, egy évig Fischer Antal szobrászműhelyének alkalmazottja lett, majd saját műhelyt nyitott. Tanulmányait nem fejezte be, a továbbiakban önképzéssel gyarapította szobrászati ismereteit.
Kisplasztikákat, síremlékeket, emlékműveket és emlékszobrokat egyaránt készített. 1913-ban szerepelt először kiállításon. 1916-tól csatlakozott a Hetek[9] csoportjához. 1917-ben, 1923-ban, 1928-ban és 1931-ben egyéni kiállításon mutatta be műveit Budapesten.
1931-ben Párizsban járt tanulmányúton. Az 1930-as években részt vett szinte minden külföldi magyar csoportos kiállításon. Személyes kapcsolatot tartott fenn a magyar irodalom számos jeles képviselőjével, többek között Babits Mihállyal, József Attilával, Móricz Zsigmonddal és Ady Endrével.
Témaválasztásában meghatározó volt Ady Endréhez fűződő szoros barátsága. Ő készítette el a költő halotti maszkját, emlékét számos rajzban és szoborban örökítette meg. A Kerepesi temetőben álló Ady-síremlék máig egyik legismertebb műve. Művészete enyhén klasszicizáló és enyhén stilizáló, a személyiségek megörökítésén túl egyedi vonásaikat is sikerült áthagyományozni az utókorra. Monumentális szobraihoz kiváló előtanulmányokat, rajzokat készített.[10]
Negyven szoborból álló Magyar Pantheont tervezett, de a kész anyag 1944-ben történt pusztulása miatt terve nem valósult meg.
Több művét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, Buddha című szobra a tokiói Császári Múzeumban látható.
Magánélete
[szerkesztés]Házastársa Balassa Erzsébet volt, Balassa Károly és Herman Sára lánya, akivel 1929. augusztus 2-án Budapesten, a Terézvárosban kötött házasságot.[11] Négy évvel később elváltak.
Főbb művei
[szerkesztés]
Részlet
Budapest
Budapest
Margit-sziget
Új köztemető: 28-1/a-45/46.
Emlékművek, emlékszobrok, emléktáblák
[szerkesztés]- Thalia (Budapest, 1930)
- Íjas vitéz (Budapest VIII. kerülete, 1934)
- Komjádi Béla (Budapest, Margit-sziget, 1934)
- Repülj, hajóm – Ady-emléktábla (dombormű, Budapest, Andrássy út, 1937)
- Késmárszky Tivadar (Budapest, 1935)
- Napozó (Budapest, Palatinus Strandfürdő, 1937)
- Hegyi tüzérek emlékműve (dombormű, Budapest, 1940)
- Bartók Béla-emléktábla (Budapest, Bartók Béla út, 1948)
- Ady Endre (Budapest, Városliget, Művész sétány, 1952)
- Babits Mihály (Szekszárd, 1957)
- Ady Endre (Budapest, Liszt Ferenc tér, 1960)
- Ady Endre (Budapest, Margitsziget, 1966)
- Ady Endre (Pickering, Kanada, 1968)
- Kőrösi Csoma Sándor (Budapest VI. kerülete, 1968)
- A Honvédelmi Minisztérium épületének bejárati szoborcsoportja Vilt Tiborral és Antal Károllyal.
Síremlékek
[szerkesztés]- Ady Endre (1930)
- Pethes Imre (1930)
- Fáy Lóránt (1944)
Bronz kisplasztikák
[szerkesztés]- Góg és Magóg fia (1913)
- Anyám (1921)
- Pihenő atléta (1923)
- Álló női akt (1923)
- Jeremiás próféta (1927)
- Bartók Béla (1931)
- Az ötök vándor (1933)
- Hun íjász (1936)
- József Attila (1949)
- Buddha (Császári Múzeum, Tokiói Egyetem, Japán)
Díjak elismerések
[szerkesztés]- Kossuth-díj (1950)
- Érdemes művész (1961)
- Kiváló művész (1971)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC02469/02871.htm. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b c Artists of the World (német nyelven). De Gruyter, 2022. január 17. (Hozzáférés: 2025. december 17.)
- ↑ Magyar életrajzi lexikon. Magyar életrajzi lexikon. Akadémiai Kiadó, 1967 (Hozzáférés: 2025. december 17.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 111025/1913. Forrás: MNL-OL 30791. mikrofilm 333. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1913. év 14. oldal 14. sor
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 3931/1974. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
- ↑ Donner Bertalanné halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 2337/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
- ↑ Hetek, vagy Fiatalok nevű művészcsoportot 1916-ban alapította Csorba Géza, Diener-Dénes Rudolf, Dobrovits Péter, Gulácsy Lajos, Kmetty János, Nemes-Lampérth József és Perlrott-Csaba Vilmos
- ↑ Csorba Géza: Ady Endre (rajz)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1078/1929. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
Források
[szerkesztés]- Művészeti lexikon I. (A–E). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981.
- Kortárs magyar művészeti lexikon I. (A–G). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999. 416-17. o. ISBN 963-8477-44-X
- Révai új lexikona IV. (Bűn–Cyt). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1999. ISBN 963-901-593-8
- Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. 1181. o. ISBN 963-547-414-8
További információk
[szerkesztés]
- Csorba Géza szobrász, artportal.hu
- Csorba Géza a Képzőművészet Magyarországon honlapon
- Csorba Géza a Magyar életrajzi lexikonban
- Bálint Aladár: Csorba Géza rajza alá (Nyugat, 1914, 10. szám)
- Csorba Géza köztéri szobraiból a Köztérképen.
- Csorba Géza 1920-ban készített önarcképe (kép)
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.
