Budapest VI. kerülete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budapest VI. kerülete
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 2013-ban felújított homlokzata
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
2013-ban felújított homlokzata
Budapest VI. kerülete címere
Budapest VI. kerülete címere
Budapest VI. kerülete zászlaja
Budapest VI. kerülete zászlaja
Egyéb elnevezés: Terézváros
Közigazgatás
Település Budapest
Városrészek Terézváros
[1]
Alapítás ideje1873
Irányítószám 1061-1068
Testvérvárosok
Polgármester Soproni Tamás (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP) [2]
Népesség
Teljes népesség34 834 fő (2023. jan. 1.)[3]
Rangsorban 20.
Népsűrűség16 178 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület2,38 km²
Elhelyezkedése
Budapest VI. kerülete (Budapest VI. kerülete)
Budapest VI. kerülete
Budapest VI. kerülete
Pozíció Budapest VI. kerülete térképén
é. sz. 47° 30′ 35″, k. h. 19° 04′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 35″, k. h. 19° 04′ 11″
Budapest VI. kerülete weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest VI. kerülete témájú médiaállományokat.

Budapest VI. kerülete Budapest kerületei közül a második legkisebb területű. Hagyományos elnevezése, amelyet a kerületi önkormányzat is használ: Terézváros.

Fekvése[szerkesztés]

A pesti oldal egyik kerülete. Északról Budapest XIII. kerülete, északkeletről a XIV. kerület, délkeletről a VII. kerület, végül nyugatról az V. kerület határolja.

Jelenleg a Dózsa György út, a MÁV váci vonalának felüljárója, a Városligeti fasor, a Lövölde tér, a Király utca, a Deák Ferenc tér, a Bajcsy-Zsilinszky út, a Nyugati tér, a Váci út, a Lehel és a Bulcsú utca valamint a MÁV terület által közbezárt területet nevezik Terézvárosnak.

Talaja: folyóhordalék (homok, kavics, agyag: a mai Nagykörút vonalában húzódó Duna holtágának és a Rákos-pataknak volt árterülete). Átlagos tengerszint feletti magassága 103-104 méter.

Városrészek[szerkesztés]

Jelentős különbségek vannak a kerület egyes részei (például az Andrássy úti villanegyed és a Nyugati pályaudvar környéke) között. A Nyugati pályaudvar − Nagykörút − Podmaniczky utca − Izabella utca vonalától nyugatra (a Belváros felé) eső terület a Belső-Terézváros, míg ettől keletre (a Városliget felé) a Külső-Terézváros, avagy Pacsirtamező található. Ingatlanhirdetésekben a sok nagykövetség miatt gyakran "Diplomatanegyedként" emlegetik a Szondi utca - Dózsa György út - Városligeti fasor - Bajza utca által közrefogott elegáns villanegyedet.

Története[szerkesztés]

A kezdetek[szerkesztés]

A 18. századra Pest város falai között (nagyjából a mai Kiskörút vonala) már nem volt elegendő hely, így a népesség a határában lévő területeken is elkezdett letelepedni. 18. században a mai Szövetség és Szív utca vonalán túl művelésre és megtelepedésre alkalmatlan homoksivatag húzódott. Eleinte majorságok, később kertek és szőlőültetvények borították. Az 1726-os városi (pesti) rendelet szerint a területet kötelesek fásítani és mint kertet művelni tulajdonosaik. Szántónak vagy gabonaneműek termesztésére nem volt szabad felhasználni. Az 1730-as években már „tetszetős gyümölcsösök, szőlők és bennük itt-ott présházak találtattak”. Mivel a termésre vigyázni kellett, így a gazdák elkezdtek építkezni. A területet (gyakorlatilag a Duna és a mai Kerepesi út közötti földcikket) ekkor Felső Külvárosnak nevezték.

Az első felső külvárosi házak a Váci kapun túl, a marhavásár felé (a mai Bajcsy-Zsilinszky úton) a Király és Paulay Ede utca között épültek. 1733-ban kezdték vezetni a telekkönyvet, ekkor 11 házat tartottak nyilván, a század közepére már 251-et, 1768-ban 366-ot, 1790-re több mint 500-at, a század végére már ez Pest legnagyobb külvárosa. Többnyire tág, udvaros, falusias jellegű házak találhatók itt, melyekhez gyakran kisebb-nagyobb kert is tartozott.

1751. augusztus 4-én Mária Terézia és Lotaringiai Ferenc császár meglátogatta Pest-Budát (ezelőtt már több mint 200 éve nem járt itt magyar uralkodó). Ennek emlékére 1777-ben a Felső Külvárost elnevezték Terézvárosnak. Ugyanebben az évben indult meg a városrészben a római katolikus plébánia anyakönyveinek a vezetése.

A Városerdő/Városliget mocsaras terület volt, 1755-ben kezdték a fásítást, de felügyelet híján a csemetéket lelegelték a környéken tartott állatok. A fásítást folytatták, II. József és Mária Terézia erdőtörvénye nyomán; 1794-re nagy részét akác és eperfa borította.

1783 júniusában Valero Tamás és István telket vett selyemgyártáshoz („homokos, terméketlen és műveletlen rész”), így létesült az első pesti gyár. A terézvárosi lakosok vagy a selyemgyárban, vagy a szőlő- és eperfa-földeken dolgoztak.

1799-ben 2000 napszámos dolgozott a Városligetben; a mocsarat (Ökör-dűlő) csapolták le, nyár- és vadgesztenyefákat ültettek.

1799. július 15-én megtartották az első pesti szabadtéri színielőadást a Skopeck-kertben (a mai Epreskert környéke). Friedrich Ferdinand Möller Graf von Waltron, oder die Subordination című darabját mutatták be.

19. század[szerkesztés]

A Terézváros 1893-ban (piros) és ma (kék), valamint 1873 előtt (zöld)

A 19. század első felében a házak száma csaknem megduplázódott, egyrészt újabb területek felhasználása, másrészt a meglévők sűrűbb beépítése miatt. A mai Jókai és Kertész utcától nyugatra lévő rész ekkorra már sok emeletes házzal épült be, a parcellázások és sűrűbb beépítések révén számos új utca alakult ki (például Klauzál, Holló utca). Ezt az egyre inkább városiasodó, zsidó kézművesek és kiskereskedők által lakott részt a Rákosárok mellett fekvő majorságok széles sávja választotta el a Városárok mellett kialakult szegényes, falusias jellegű területtől. A Városárkot (Liniengraben) a pestis elleni védekezésként 1771 körül hozták létre a mai Szív utca−Rottenbiller utca−Fiumei út−Orczy út vonalán.

1825-ben „csak a Terésia város körzetében három triviális iskolák vannak felállítva, hogy a legszegényebb ember is gyermekét az írásban és számvetésben taníttassa, egyszersmind az Ország Nyelvében a Magyar Nyelvtan is gyakoroltassék és Magyar Polgárnak neveltessék”. A „Nemzeti Iskola (mai Lovag utcai iskola) három osztályaiban” 545 rác, német, szerb, horvát és magyar fiú és leány kezdte el tanulni a magyar ábécét.

Ekkoriban a közművek még igen hiányosak voltak, csatornázásnál nem lehet beszélni „hálózat”-ról. Például egy korabeli jelentés szerint „a város legnépesebb része, mint a Király utca nagy részben nélkülözi a csatornát”. Az 1846. évi lapokban adták hírül, hogy a város főcsatorna-hálózatának tervezésére bécsi szakértőket hívtak, mert a legtöbb helyen még nyílt árkok vezették el a szennyvizet. Bár Terézváros legtöbb utcája ki volt kövezve gránitkockákkal, a mellékutcák sokszor futóhomokosak, sárosak voltak.

A Szabadságharc után, Haynau idején a lakosságszám kissé csökkent.

Valószínűleg az osztrák és magyar hatóságok közbiztonságra való törekvése gyújtatta meg a Király utcában a gyéren pislákoló gázlámpákat. A kiegyezés után a Közmunkatanács 3. §/d. rendelete[pontosabban?] kimondja, hogy „a fővárosban – az áruforgalom könnyítése érdekében, ezen kívül közegészségügyi szempontból is – kellő szélességű főútvonalakat kell létrehozni”. Terézváros ekkor két széles országút – a Váci és Kerepesi út – között terült el. Nem ilyen széles, de kétségkívül a legforgalmasabb útja a Király utca – a hajdani dűlőút –, melyen a Belvárosból, illetve oda szállították az árukat. Mivel a Városligetet is egyre többen látogatták, ez az utca már szűknek bizonyult.

Ekkor Terézvárosban annyian laktak, mint Kaposváron vagy Tolnán.

Ezt az állapotot kívánták megszüntetni a Sugárúttal, melynek ötletét gróf Andrássy Gyula vetette fel. Ellenzői csak azt kérdezték: miféle országút folytatása lenne az új sugárút? Pedig az igazi probléma az volt, hogyan lehetne levegővel ellátni a főváros legsűrűbben lakott és legnagyobb kerületét. Végül 1870 decemberében a képviselőház rábólintott a tervekre, és a kormány megszavazta az első 24 millió forintot a kisajátításokra (előtte erről kellett törvényt hozni, mivel a Sugárút építéséhez meglévő telkeket kellett felhasználni). A Sugárút építése így elkezdődött, amikor a kormány 1871-ben újabb grandiózus ötlettel állt a Képviselőház elé: a Nagykörút tervével. A Nagykörút építése 1871-ben el is kezdődött.

Pesti Napló: „Az a jó régi pesti szokás. Nálunk az új utcákat először is kikövezik. Ha megvan, konstatáltatik, hogy a kövezés nem ér semmit, ha nincs gáz. Felszedik tehát a köveket, elhelyezik a gázcsöveket, és megint lerakják a köveket. Akkor aztán az konstatáltatik, hogy vízvezeték is kellene, megint felszedik a kövezetet, és elhelyezik a vízcsöveket és újra lerakják a kövezetet. Akkor aztán felveszik a jegyzőkönyvet, hogy a kövezet rossz, és kezdődik újra a tréfa. Így aztán örökké köveznek…”

Ebben az időszakban Pest teljesen átépült, évekig nem volt jóformán olyan rész, ahol éppen ne dolgoztak volna kubikusok vagy mesteremberek. (Az operaház, a Szent István-bazilika, az Oktogon palotái, a Nyugati pályaudvar is ekkor épült.) A tíz évig tartott első szakasz után, Tisza Kálmán miniszterelnök érdeklődése nyomán, elindult a Sugárút második szakaszának építése is (az Oktogonon túl).

A Szív utcától keletre eső terület – ahol még az 1870-es években is szőlők, kertek feküdtek – a 19. század végén a Sugárút (Andrássy út) építésével párhuzamosan, illetve azt követően kezdett el – kissé vontatottan – beépülni.

A városegyesítéskor, 1873-ban Terézváros 73 760 lakosával Budapest legnépesebb kerülete volt (egész Budán – Óbudával együtt – ekkor összesen 70 000-en éltek). A nagysága és népsűrűsége miatt a kerületet kettéosztották: a Király utcától északra a VI., délre a VII. kerületet hozták létre. 1882-ben a VII. kerület Erzsébetváros néven kivált Terézvárosból.

A körúti villamos egy sínpáron 1887. november 27. óta közlekedik a Körút akkor befejezett szakaszán: a Király utca és a Nyugati pályaudvar között. A Magyar Királyi Operaházban az 1884. szeptember 27-i megnyitó óta műsoron van a Erkel Ferenc Bánk bán című műve.

A Millenniumi építkezések természetesen teljesen átalakítják a kerület képét. A Sugárút, az európai kontinens első Földalatti Vasútja és számos más látványos beruházás alakítja Terézvárost. A Műcsarnok Schickedanz Albert építész tervei alapján elkészült a Millenniumra, de a Szépművészeti Múzeum csak a századfordulón, 19001906 között épült fel.

A Millenniumi emlékművet azonban csak 1929. május 26-án adták át hivatalosan. 1932-ben nevezik el a teret Hősök terének. A Millenniumi ünnepségek a Városligetben és környékén zajlottak. Feszty Árpád körképe – a Magyarok bejövetele, amely ma Ópusztaszeren látható – a Szépművészeti Múzeum helyén felállított Rotundában volt először kiállítva.

A 20. századtól napjainkig[szerkesztés]

A mai Terézváros (egy 1893-as térképről)

Sok bérház is épült a kerületben, melyek bár kívülről díszesek, belülről nemegyszer zsúfoltak, sötétek, egészségtelenek voltak. 1906-ban Bárczy István polgármester programreformjában kijelentette, hogy „jobb és egészségesebb lakásokat kell építeni a városnak”. Ezt ugyan nem vitte véghez teljesen, de sok lakóházat, iskolát verekedett ki a képviselő-testülettől.

Első világháborúban az iskolákat kórházakká alakították, ott látták el a sebesülteket.

1930 májusában a XVIII. tc. Budapest közigazgatási átszervezése jelentősen érintette a Terézvárost. A XIV. kerület 3 korábbi (a VI., VII. és X.) kerületből jött létre, legnagyobb részét (Dózsa György út–Ajtósi Dürer sorHermina útErzsébet királyné útja–Körvasútsor–Nyugati pályaudvar–Szobi vasút) éppen a Terézvárosból szakították ki. A XIII. kerület kapta a Dózsa György (akkor Aréna) úttól a Nyugati pályaudvar felé eső részt: a Vágány utca–Szent László utca–Újpest közigazgatási határa–Váci út–Aréna út közti földdarabot. Ekkor Terézváros a négy legkisebb kerület egyike lett (IV.: 0,3 km², I.: 2,3 km², VII.: 2,5 km², VI.: 2.9 km²). 107 349 lakossal és 37 030 fő/km² népsűrűséggel azonban az élvonalban maradt, csak a VII., VIII. és IX. kerületek előzték meg.

A második világháború végén a Nagymező utca 37–39. pincéjében Szent-Györgyi Albert vezetésével polgári ellenálló csoport szervezkedett. A SZIR (Weinberger Dezső vezette) csoport tagjai kézigránátos támadást intéztek a Nyilaskeresztes Párt Székháza – a Hűség Háza, Andrássy út 60., ma Terror Háza – ellen. Terézváros 1945. január 18-án esett el/szabadult fel.

1970-re Terézváros területe 2,72 km²[forrás?]. Lakossága 88 000 fő, ebből 38 000 férfi és 50 000 nő[forrás?]. Ekkor 1351 házat tartottak nyilván a kerületben, az utakon 1817 lámpatest világított és 900 nyilvános telefon volt.

Néhány lépésnyire van a Nagykörúttól egy igazi kultúrtörténeti érték, a Hunyadi téri vásárcsarnok.

A későbbi területrendezések során tovább csökkent Terézváros területe, mára csupán 2,38 km².

Politika[szerkesztés]

A helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény szerint, a helyi önkormányzás a helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében történő gyakorlása.[4] A helyi önkormányzás joga az érintett választópolgárok közösségét illeti meg. A helyi önkormányzat felett a kormány csak ellenőrzési jogkört gyakorolhat. Helyi közügyet csak kivételesen és csak törvény utalhat más szervezet feladat és határkörébe. Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselő-testület szervei a polgármester, polgármesteri hivatal, jegyző, bizottságok és a részönkormányzat.[5]

A helyi önkormányzat a törvények keretei között, saját felelősségére, önállóan szabályozza és igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Az önkormányzat a közügyek intézése során kötelező és önként vállalt feladatokat lát el. A kötelező feladatok ellátásáról való gondoskodás az önkormányzat kötelessége, nagyságától, teherbíró képességétől függetlenül. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az önkormányzatnak gondoskodnia kell arról, hogy a lakosok hozzájussanak a törvényben felsorolt szolgáltatásokhoz: településfejlesztés, településrendezés, településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítás), egészségügyi alapellátás, környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás), óvodai ellátás, kulturális szolgáltatás (nyilvános könyvtári ellátás, filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme, a helyi közművelődési tevékenység támogatása), gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások, lakásgazdálkodás, hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása, helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, polgári védelem, helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok, a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is, sport, ifjúsági ügyek, település közbiztonságának biztosítása, helyi közösségi közlekedés biztosítása, hulladékgazdálkodás, távhőszolgáltatás, és a víziközmű-szolgáltatás.[6]

2010-ben az önkormányzati testület létszáma a 2010. évi L. törvény alapján 24-ról 15 főre csökkent. A helyi önkormányzat egy polgármesterből és 14 képviselőből áll. A 14 képviselői helyből, 10 egyéni választókerületi és 4 kompenzációs listás mandátum. A polgármestert a település összes választópolgára közvetlenül választja, míg a képviselőket csak az egyéni választókerületbe bejelentett választópolgárok választják meg közvetlenül. A kompenzációs listára a választó nem voksolhat, mert arról a mandátumokat az egyéni választókerületekben összesített töredékszavazatok (vagyis az egyéni választókerületben mandátumot nem szerző jelöltekre leadott érvényes szavazatok) arányában osztják ki.[7] A polgármestert és a képviselőket az alkotmány értelmében 5 évre választják meg.[8] A polgármester és az önkormányzati testület tagjai egyenlő szavazati joggal rendelkeznek.

Polgármesterek[szerkesztés]

Polgármester Megjegyzés
1990–1994 Seiler Tibor SZDSZ[9]
1994–1998 Borsány György MSZP-SZDSZ[10]
1998–2002 Farkas György Fidesz-FKGP-MDF-MKDSZ[11]
2002–2006 Verók István MSZP-SZDSZ-Centrum[12]
2006–2010 MSZP-SZDSZ[13]
2010–2014 Hassay Zsófia Fidesz-KDNP[14]
2014–2019 Fidesz-KDNP[15]
2019-től Soproni Tamás Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP[2]

A 2019-es önkormányzati választás eredménye[szerkesztés]

  • A polgármester-választás eredménye[16]
Jelölt neve Jelölő szerv. Szavazatok száma Szavazatok aránya
Soproni Tamás MomentumDKMSZPPárbeszédLMP 7314 57,49%
Hassay Zsófia Fidesz-KDNP 5409 42,51%
Összesen 12 723 100%
  • A képviselőtestület-választás eredménye[17]
Párt Mandátumok Képviselő-testület
  MomentumDKMSZPPárbeszédLMP 11 P                    
  FideszKDNP 4                    

Országgyűlési képviselő[szerkesztés]

A régi választási törvény, az 1989. évi XXXIV. törvény hatálya alatt összesen hat választást tartottak a kerületben. Ekkoriban a kerület még önálló választókerületet alkotott,[18] Budapest 8. számú választókerület néven.[19]

Az országgyűlési képviselők jogállását, a képviselők alapvető jogait és kötelezettségeit 2012. évi XXXVI. törvény szabályozza. Az országgyűlési képviselők választását a 2011. évi CCIII. törvény szabályozza.[20] Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok területi-perszonális elv alapján egyéni választókerületekben, általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják. Minden egyéni választókerületben (EVK) egy országgyűlési képviselő választható. A főváros és a települések több választókerületre oszthatók, ha ezt a jogosultak száma indokolja, a kerülethatárokat nem kell figyelembe venni.[21]

A VII. kerülettel egy országgyűlési egyéni választókerülethez tartozik, a Budapesti 5. sz.-hoz.

Név Párt(ok) Terminus Választókerület Megjegyzés
Oláh Lajos MSZP-Együtt-DK-Párbeszéd-MLP 2014 – Budapesti 5. sz. A 2014-es országgyűlési választás eredménye:[22]
DK A 2018-as országgyűlési választás eredménye:[23]
DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP-Párbeszéd A 2022-es országgyűlési választás eredménye:[24]

Népesség[szerkesztés]

Lakosságszám[25][26]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 39 500 —    
1880 51 963 2,74%
1890 75 300 3,71%
1900 99 500 2,79%
1910 101 519 0,20%
1920 95 525 −0,61%
1930 90 131 −0,58%
1941 96 052 0,58%
1949 82 359 −1,92%
1960 90 448 0,85%
1970 87 937 −0,28%
1980 71 204 −2,11%
1990 59 477 −1,80%
2001 44 137 −2,71%
2011 38 319 −1,41%
2022 35 441 −0,71%

A VI. kerület lakónépessége 2022. október 1-jén 35 441 fő volt, ami Budapest össznépességének 2,1%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 2878 fővel csökkent a kerület lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 14 891 ember volt. A VI. kerület népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a kerület lakónépességének a 8,5%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 16,6% volt. 2022-ben a férfiaknál 75,7, a nőknél 79,9 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők élnek a legtöbben a kerületben 15 285 fő, utánuk következő nagy csoport az érettségi végzettséggel rendelkezők 10 727 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 91,8%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a kerület lakónépességének 49,1%-a, mintegy 17 383 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül ukrán, német és kínai nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.

A 19. század utolsó harmadától a VI. kerület lakosságszáma rohamosan növekedett, egészen 1910-ig. Az 1920-as éveket követő gazdasági pangásnak köszönhetően a kerület népessége megtorpant és csökkenni kezdett. A második világháború következtében a kerület a lakosságának a 14,3%-át veszítette el. A háború után, egészen 1970-ig stagnált a kerület lakosságszáma. A legtöbben 1910-ben éltek a kerületben 101 519 fő. A 70-es évektől, egészen napjainkig csökken a kerület népességszáma, ma már kevesebben laknak a VI. kerületben, mint 1870-ben.

A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló VI. kerületiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a kerületben, még a református.

Iskolai végzettség[szerkesztés]

Iskolai végzettség[27]
Általános iskolát nem végezte el
  
1916
Általános iskola
  
3433
Szakmunkás
  
2659
Érettségi
  
10727
Diploma
  
15285
A 2022. évi népszámlálás szerint.

A 2001-es népszámlálási adatok alapján, a VI. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben 13 896 fővel. Második legnagyobb csoport az általános iskolai végzettséggel rendelkezőek voltak 10 904 fővel, utánuk következett a diplomával rendelkezők 8753 fővel, az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 5509 fővel, végül a szakmunkások 3197 fővel.[28]

A 2011-es népszámlálási adatok alapján, a VI. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők éltek a legtöbben 13 098 fővel. Második legnagyobb csoport az érettségi végzettséggel rendelkezőek voltak 12 867 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 5369 fővel, a szakmunkás végzettséggel rendelkezők 3418 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezőek 1935 fővel.[29]

A 2022-es népszámlálási adatok alapján, a VI. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők éltek a legtöbben 15 285 fővel. Második legnagyobb csoport az érettségi végzettséggel rendelkezőek voltak 10 727 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 3433 fővel, a szakmunkás végzettséggel rendelkezők 2659 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 1916 fővel.[27]

Etnikai összetétel[szerkesztés]

Jelentős nemzetiségi csoportok[30][31]
Nemzetiség Népesség (2022)
Ukrán Ukrán 1423
Német Német 852
Kínai Kínai 647
Francia Francia 500
Norvég Norvég 374

A 2001-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága 44 137 fő volt, ebből 39 422 fő magyarnak vallotta magát. A kerület lakosságának a 8,9%-a vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Magyar állampolgársággal rendelkező nemzetiségiek száma 2541 fő, míg a magyar állampolgársággal nem rendelkezők száma 1366 fő volt. Az első három legnagyobb nemzetiségi csoport a kerületben a német (492 fő), cigány (380 fő) és a szlovák (156 fő) volt. A cigányok aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb, akár három négyszerese is lehet.[32]

A 2011-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága 38 319 fő volt, ebből 28 264 fő magyarnak vallotta magát. A kerület lakosságának a 20,2%-a vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Magyar állampolgársággal rendelkező nemzetiségiek száma 4498 fő, míg a magyar állampolgársággal nem rendelkezők száma 3232 fő volt. Az első három legnagyobb nemzetiségi csoport a kerületben a német (705 fő), cigány (443 fő) és a román (209 fő) volt. 10 év alatt a legjelentősebben a németek és a románok száma nőtt.[33]

A 2022-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága 35 441 fő volt, ebből 22 388 fő magyarnak vallotta magát. A kerület lakosságának a 49,1%-a vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Magyar állampolgársággal rendelkező nemzetiségiek száma 8593 fő, míg a magyar állampolgársággal nem rendelkezők száma 8790 fő volt. Az első három legnagyobb nemzetiségi csoport a kerületben az ukrán (1423 fő), német (852 fő) és a kínai (647 fő) volt. 11 év alatt a legjelentősebben az ukránok és a kínaiak száma nőtt.[30]

Nemzetiségi eloszlás
Időszak Magyar Ukrán Német Kínai Francia Norvég
2001 89,32% 0,15% 1,12% - - -
2011 73,76% 0,16% 1,84% 0,18% - -
2022 63,17% 4,02% 2,4% 1,83% 1,41% 1,06%

Gazdaság[szerkesztés]

VI. kerületi székhellyel rendelkező legnagyobb 20 vállalat nettó árbevétel alapján.[34]

Rangsor Vállalat Nettó árbevétel
(Mrd Ft)
2021
Alkalmazottak Főtevékenység
1 Celltrion Healthcare Hungary Kft. 494,6
17
Gyógyszer, gyógyászati termék nagykereskedelem
2 HUNGAROPHARMA Zrt. 378,1
678
Gyógyszer, gyógyászati termék nagykereskedelem
3 thyssenkrupp Industrial Solutions AG Magyarországi Fióktelep 318,5
147
Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás
4 Südpack Verpackungen GmbH & Co. KG Magyarországi Fióktelepe 164,8 - Egyéb termék ügynöki nagykereskedelem
5 Colt Technology Services GmbH Magyarországi Fióktelepe 114,6 - Vezetékes távközlés
6 Normbenz Magyarország Kft. 97,8
677
Gépjármű üzemanyag-kiskereskedelem
7 HELL ENERGY Magyarország Kft. 92,7 - Üdítőital gyártása
8 FERRO-PRESS Fémipari Szolgáltató Kft. 423 - Fémmegmunkálás
9 Ober Pénzügyi Lízing Zrt. 54,3
24
Pénzügyi lízing
10 Eximbank Zrt. 36,8
211
Egyéb monetáris közvetítés
11 SOMETAL Kft. 33,1
1
Fém-, érc-nagykereskedelem
12 Fusion Zrt. 26,9
1 465
Éttermi, mozgó vendéglátás
13 QUALITY PACK Zrt. 26,7 - Könnyűfém csomagolóeszköz gyártása
14 LIBRI Kft. 23,8
654
Könyv-kiskereskedelem
15 TNG Technology Consulting GmbH Magyarországi Fióktelep 22,9
17
Információ-technológiai szaktanácsadás
16 Magyar Cetelem Bank Zrt. 20,6
343
Egyéb monetáris közvetítés
17 MEGA-LOGISTIC Zrt. 20,4
816
Építményüzemeltetés
18 McKinsey Magyarországi Fióktelepe 18
181
Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás
19 Ammerland Hungary Kft. 17,9
5
Tejtermék, tojás, zsiradék nagykereskedelem
20 Deloitte Zrt. 17,2
624
Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás

Közlekedés[szerkesztés]

Mind a felszíni járatoknak, mind a metrónak illetve a Földalatti Vasútnak köszönhetően a közösségi közlekedéssel legjobban ellátott kerületek egyike. Itt van a Nyugati pályaudvar, amelynek elődjétől, az Indóháztól indult 1846-ban hazánk első vasútvonala.

Kerületi média[szerkesztés]

  • HatosCsatorna
  • Terézváros (az önkormányzat lapja)
  • Broadway Rádió, Terézvárosban fogható kisközösségi rádió, jellemzően hitéleti műsorokat sugároz.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet, korábban Fővárosi Tanács 1990. (IV. 10.) 75., 76. számú határozat.
  2. a b Budapest VI. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  3. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  4. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100189.tv
  5. Archivált másolat. [2019. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 8.)
  6. Archivált másolat. [2019. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 8.)
  7. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1000050.tv
  8. http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=140968.248458
  9. Budapest VI. kerületi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  10. Budapest VI. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  11. Budapest VI. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  12. Budapest VI. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  13. Budapest VI. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  14. Budapest VI. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  15. Budapest VI. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  16. https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?p_p_id=onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tabId=tab2&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_teltip=1&p_r_p__prpVlId=294&p_r_p__prpVltId=687&p_r_p__prpTelepulesKod=006&p_r_p__prpMegyeKod=01&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_jelolesTipus=1
  17. https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?p_p_id=onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tabId=tab1&p_r_p__prpVlId=294&p_r_p__prpVltId=687&p_r_p__prpTelepulesKod=006&p_r_p__prpMegyeKod=01#_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tableTop
  18. 2/1990. (I. 11.) MT rendelet az országgyűlési egyéni és területi választókerületek megállapításáról
  19. Budapest 8. számú választókerületének választási eredményei
  20. Kovács László Imre: Az országos népszavazás intézménye az Alaptörvény előtt és után. (Hozzáférés: 2018. április 20.)
  21. Nemzeti Jogszabálytár (magyar nyelven). njt.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 15.) - 2011. évi CCIII. törvény 4. §
  22. https://static.valasztas.hu/dyn/pv14/szavossz/hu/M01/E05/evkjkv.html
  23. https://www.valasztas.hu/oevk-jegyzokonyv?p_p_id=ogyoevkeredmenyadatlap_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-2&p_p_col_pos=2&p_p_col_count=3&_ogyoevkeredmenyadatlap_WAR_nvinvrportlet_megyeKod=01&_ogyoevkeredmenyadatlap_WAR_nvinvrportlet_vlId=244&_ogyoevkeredmenyadatlap_WAR_nvinvrportlet_vltId=556&_ogyoevkeredmenyadatlap_WAR_nvinvrportlet_oevkKod=5
  24. https://vtr.valasztas.hu/ogy2022/egyeni-valasztokeruletek/01-05
  25. https://www.ksh.hu/nepszamlalas/docs/tablak/teruleti/01/01_4_1_1_1.xls XLS
  26. https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAJDgBGHIAGBPz8gDZKAF9qVhU1TW1dCJA7BwQYuITktIykEAAmfN7eiqrUTFwCEjJG5ujY-JpO9IDkADk0VVw0AA1hinLyoA
  27. a b https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTIA2SgBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJkzW1oKi1ExcAhIySuro2PiaRvSA5AxFHABpAEYE2YWumlX5gGYVufmAFl2FoQpC0_ygA=
  28. https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTIA2SgBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJmyARgKi1ExcAhIySuro2PiaRvSA5AxFHABpLppZhdaElfmAZnW5-YAWHYWhCkKT_KA===
  29. https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTIA2SgBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJkyARg6CotRMXAISMkrq6Nj4mkb0gOQMRRwAaW6aOcXWhNWFgGYN-YWAFl3FoQpC0_ygA=
  30. a b https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTIA2SgBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJkzW1oKi1ExcAhIySuro2PiaRvSA5AAhNG4sGY4EuYXuRRX50LZNhYBhHZpVjT5d0LQzwkOQY7ZTo63OM5wLh4WcAGlnjDOOL7esHoAfcblsABLLGgfNAANSIvAAjJkEgAxPjXAByQwohRx-SAA===
  31. https://telex.hu/belfold/2023/11/02/budapest-kulfoldi-lakosok-szama-ksh-nepszamlalas
  32. https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTIA2SgBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJmyARgKi1ExcAhIySuro2PiaRvSA5AAhNG4sGY4EuYXuRRX50LZNhYBhHZpVjT5d0LQzwkOQY7ZTo63OM5wLh4WcAGlnjDOOL7esHoAfcblsABLLGgfNAANSIvA6mQSADE-NcAHJDCiFbH5IA=
  33. https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTIA2SgBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJkyARg6CotRMXAISMkrq6Nj4mkb0gOQAITRuLFmOBPnF7kVVhdC2LcWAYV2aNY0-PdC0c8IjkBO2M-PtznOcS8fFnABpF4xzjm_3lg9ICHrdtgAJFY0T5oABqRF4HUyCQAYnwbgA5YYUQo4_JAA===
  34. https://www.opten.hu/dijtalan-szolgaltatasok/cegtarlight
  35. a b c d Testvérvárosok – Terézvárosról. (Hozzáférés: 2021. június 12.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Szabó Ferenc: Terézváros Budapest szívében (könyv + CD), 1998, ISBN 9630355779
  • Pille György: A Terézváros kétszáz éve (Riporttörténet), 1970, VI. ker. Tanács VB
  • Varsányi Erika: Terézváros (Budapest városrészei), 1999, ISBN 9639089443
  • Bácskai Vera: Pest város topográfiai mutatója (Terézváros), 1982, ISSN 0133-6908, ISBN 978-963-7374-65-4
  • Spiegler Gyula Sámuel: Adalékok Budapest Székesfőváros Történetéhez, Teréz- és Erzsébetváros, 1904, Budapest
  • Sódor Alajos-Végh Oszkár: Terézvárosi Kis Útikalauz, 1973, VI. ker. Tanács VB
  • Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)
  • Derzsi Elekes Andor: Terézváros, Andrássy út 94 szám (monográfia, elektronikus dokumentum) in: Metapolisz 802 Budapest, 2014, ISBN 963-229-987-6