Kiskörút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kiskörút
Villamos a Károly körúton
Villamos a Károly körúton
A Kis- (zöld) és a Nagykörút (lila)
A Kis- (zöld) és a Nagykörút (lila)
Úttípus utca
Hossza1,5 km
Ország Magyarország
Tartományok Budapest
Az út eleje Deák Ferenc tér
Az út vége Fővám tér
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskörút témájú médiaállományokat.
A Vámpalota 1901-ben

A Kiskörút Budapest belvárosának egyik fontos útvonala, mely egy körívet alkot a Deák Ferenc tér és a Fővám tér között. Három útszakasz alkotja: északról délre haladva az V. és VII. kerületben futó Károly körút, az V. és VIII. kerületben futó Múzeum körút, valamint az V. és IX. kerületben futó Vámház körút. A Kiskörút az V. kerület egyik határvonala. Maga a „Kiskörút” nem hivatalos közterület-elnevezés, csak a köznyelvben használatos, hasonlóan a „Nagykörúthoz”.

A Kiskörút mintegy 1,5 kilométer hosszú. 1866-ban indult el a főváros első lóvasúti vonala az akkori Széna, ma Kálvin tértől Újpestre. Napjainkban a 47-es, a 47B, a 48-as és a 49-es villamosok pályája halad a Deák Ferenc térig. Az út szélessége az északi részén 55 méter, ami a déli részén 27 méterre szűkül. Északon (a Nagykörúttal ellentétben) nem érinti a Dunát, a Deák Ferenc térről indul. Áthalad az Astorián és a Kálvin téren, és a Szabadság híd pesti hídfőjénél, a Fővám téren ér véget. A nagyobb utak közül keresztezi a Rákóczi utat az Astoriánál, és belőle indul az Üllői út a Kálvin téren. A Deák Ferenc téri metróállomáson három metróvonal (M1, M2, M3) is találkozik, továbbá az Astoriánál megáll az M2-es, a Kálvin téren pedig az M3-as és az M4-es metró. Ez utóbbinak épült állomása a Fővám téren is.

Történelem[szerkesztés]

A Kiskörút a Pestet a középkorban körbevevő városfal nyomvonala mentén jött létre, pontosabban a városfal árka után lévő országút helyén. A városfal többször is megrongálódott a történelem során, miután se a tatároktól, se a törököktől nem tudta megvédeni a települést, Buda 1686-os visszafoglalása után pedig már nem is épült újjá. Pest hamarosan túlnőtte, a beépülés hatására az egykori városfal mellett lévő utakból így lett később Kiskörút.[1]

A Szabadság híd és az Astoria közötti szakaszt a 4-es metró építéséhez kapcsolódó felújítás után 2009 októberében adták át a forgalomnak, bár a Múzeum körúti szakasz csak 2010 tavaszán kapta meg az utolsó kopóréteget. A 12 milliárd forint összköltségű beruházás keretében felújították a villamospályát, valamint két oldalon irányonként egy-egy kilométer útpálya kapott új burkolatot. A felújítás során kétoldali kerékpársávokat is létesítettek, kb. egy kilométer hosszan.[2][3][4]

Vámház körút[szerkesztés]

Első nevét az 1780-as évek végén kapta: a sok itt élő hentesről Fleischhacker Gassének nevezték, amit a 19. század elején Mészáros utcára magyarosítottak. 1875-ben felépült a Fővámház a Duna partján, és ettől kezdve ez az útszakasz a Vámház körút nevet viseli.

1915-től Ferdinánd körút (Ferdinánd bolgár cárról). 1919-től ismét Vámház körút egészen 1942-ig, amikor is Horthy Istvánról nevezték el. 1945-ben Tolbuhin marsall lett a névadó, és ez a név egészen a rendszerváltásig meg is maradt, amikor visszakapta a Vámház körút nevet.

Múzeum körút[szerkesztés]

Europe Oct 2010 137.JPG
A Kiskörút a Nemzeti Múzeumnál régen

A XVIII. században Land Strasse, azaz Országút volt a neve (amelyet a mai Múzeum körút, Károly körút és Bajcsy-Zsilinszky út együttesen képeztek). 1874-ben döntött úgy a Közmunkatanács, hogy az útszakaszt három szakaszra osztja és szakaszonként nevezi el. Ekkor már 28 éve ott állt a Nemzeti Múzeum, így kézenfekvő volt, hogy az előtte haladó útszakasznak méltó névadója lesz. 1915 és 1918 között a Mehmed szultán út nevet viselte az első világháborús szövetséges Törökország uralkodójának tiszteletére.

Károly körút[szerkesztés]

A Károly körút 2007-ben (a 2010–11-es felújítás előtt)

Miután a Közmunkatanács 1874-ben (lásd feljebb: Múzeum körút) úgy döntött, hogy az addig Országút nevű útszakaszt három szakaszra osztja, és külön-külön névvel látja el őket, a Múzeum körút és a Bajcsy-Zsilinszky út közé eső útszakasz az ott álló Károly kaszárnyáról[5] (ma a Főpolgármesteri Hivatal melletti üres terület) nevezte el. 1916-ban a IV. Károly király út nevet kapta a frissen megkoronázott utolsó Habsburg–Lotaringiai-házi király tiszteletére. 1918-ban Népakarat körút, majd Népkörút névre keresztelték, amelyet 133 napig viselt, majd 1919-ben visszakapta a Károly körút nevet. 1926-tól ismét Károly király nevét viselte egészen a második világháború végéig. 1945-től Somogyi Béla útnak hívták, egészen 1953-ig, amikor is a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága a Tanács körút névvel illette. Az útszakasz 1991-ben kapta vissza a Károly körút nevet.

Épületek a Kiskörút mentén[szerkesztés]

A lebontott bazársor

Egykor…[szerkesztés]

  • A középkori városfal részeként a Kálvin tér és a Kecskeméti utca sarkán állt a Kecskeméti kapu, mely az Alföld és Kecskemét település felől tette elérhetővé Pestet. A Kecskeméti kaput 1794-ben bontották el.
  • Szintén a városfal részeként az Astoria Szálló helyén állt a Hatvani kapu (más néven Egri kapu), amely a Hatvan település felé vezető országút kiindulópontja volt Pestről. A Hatvani kaput 1808-ban bontották el.
  • Itt állt 1837-től a Pesti Magyar Színház (melyet 1840-ben Nemzeti Színházra kereszteltek) az Astoria Szállóval szemben a Rákóczi út (akkor még Kerepesi út) és a Kiskörút sarkán. 1908-ban az addig megannyi változtatáson és bővítésen átesett épületet életveszélyesnek nyilvánították és bezárták, majd 1913-ban lebontották.
  • A mai Múzeum körút két végén állt a korabeli Pest két hírhedt fogadója: a Zrínyi és a Két Pisztoly.

…és ma[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Budapest Lexikon, Akadémia Kiadó, ISBN 9630564092
  2. Újra járható a Thököly út (magyar nyelven). Budapest, 2009. október 14. (Hozzáférés: 2009. október 14.)
  3. Újra átjárható a Kálvin tér (magyar nyelven). Budapest, 2009. október 26. (Hozzáférés: 2009. október 26.)
  4. Sajtótájékoztató a Kiskörút munkálatainak előrehaladásáról (magyar nyelven). Magyar Kerékpárosklub, 2009. október 26. (Hozzáférés: 2009. október 27.)
  5. A Károly-kaszárnya Térkép:Budapest

További információk[szerkesztés]