Astoria (csomópont)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 47° 29′ 40″, k. h. 19° 03′ 36″

Az Astoria éjjel

Az Astoria egy fontos kereszteződés nem hivatalos neve Budapest Belvárosának keleti határán, a Kossuth Lajos utca, a Kiskörút és a Rákóczi út találkozásánál. A köznyelv a kereszteződést az itt található Astoria Szállóról nevezi így. Az M2-es metró ittlévő állomását már a kereszteződésről nevezték el.

Fekvése[szerkesztés]

A Károly körút az Astoria felől
Astoria kereszteződés, szemben a Kossuth Lajos utca a Múzeum körút felől nézve, 1956-ban
Múzeum körút, Astoria szálló alja 1962-ben, még az aluljáró megépítése előtt. A gyalogosok a sarkon a felszínen várakoznak a zöld lámpa jelzésére

Budapest V., VII. és VIII. kerületének határán található.

Története[szerkesztés]

Az aluljáró

A pesti városfal ezen szakaszán nyílt a 15. századtól a Hatvani-kapu (egyes forrásokban: Egri-kapu), amely keleti irányban biztosította a Belváros forgalmát. A város növekedése folytán a várfalak itt is akadállyá váltak és 1808-ban a kaput lebontották. A Kossuth Lajos u. 20. sz. házon Berán Lajos 20. századi emléktáblája emlékeztet erre. Az Astoria Szálló 1914-ben nyílt meg, és a többi sarkon is városképi jelentőségű épületek álltak, illetve állnak.

A 20. század elejétől a Rákóczi útKossuth Lajos utca nagy forgalmú kereskedelmi útvonallá vált (a rendszerváltás óta, az autós bevásárlás iránti igény növekedésével az útvonalnak ez a szerepe kissé háttérbe szorult).

1956-ban[szerkesztés]

Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején is szerephez jutott a helyszín. 1956. október 25-én reggel az Astoria Szállónál szemtanúk szerint nagy tömeg gyűlt össze, amely egy egész szovjet tankoszlopot tartóztatott fel. Ez volt az október 23-a óta eltelt napok egyik olyan eseménye, amikor tömegek gondolták: győzött a forradalom.

A tüntetésre azután került sor – egyes források szerint egyetemisták kezdeményezésére – hogy az ekkor még az eseményeket ellenforradalomnak bélyegző hatalom kezében lévő Kossuth Rádió reggel 6 óra 23 perckor azt mondta be, hogy a Minisztertanács „parancsára (…) október 25-ére virradó éjszaka az ellenforradalmi puccskísérletet felszámolták”, „az ellenforradalmi erőket” szétverték, és csak „itt-ott működnek még kisebb fegyveres csoportok és helyenként elszigetelt orvlövők”. Egyben arra kérte a lakosságot, hogy mindenki folytassa a munkát.

Az első nagyobb tüntetőcsoport a Blaha Lujza térről érkezett az Astoriához, ahol előzőleg Gerő Ernő leváltását, a szovjet csapatok kivonulását és egy nemzeti kormány felállítását követelték.

Egy tanú elbeszélése szerint, amelyet Nádas Péter idéz,[1] a tüntetőkbe ütköző tankoszlop parancsnoka beszélgetésbe elegyedett a tüntetőkkel, akik megkérdezték, miért jöttek a szovjet tankok. A tiszt azt mondta, hogy a fasiszta banditáktól kell felszabadítania a várost, de meggyőzték, hogy olyanok nincsenek a tömegben. Az emberek felmásztak a tankokra és az oroszokat ünnepelve magyar zászlókat tűztek a tankokra. Hamarosan a tüntetők meglátták, hogy a Rákóczi úton egy másik tankoszlop közeledik az Astoria felé és hogy ezeken a tankokon is magyar zászlók lobognak. Az emberek ezt mondták egymásnak: "Győzött a forradalom! Menjünk a Parlamenthez!" – írja Nádas Péter.

Más emlékezések nem tankoszlopokról, hanem csak néhány harckocsiról tesznek említést, amelyek először a Kálvin tér, majd a Szentkirályi utca felől érkeztek az Astoriához.

Nem sokkal ezután azonban a Parlament előtt véres sortüzek oltották ki sokak életét. A Parlamenthez az Astoriától és a beletorkolló Kossuth Lajos utcából érkezett a tömeg, de útközben csatlakoztak hozzá a peremkerületekből érkező munkások, akik nem tudtak eljutni munkahelyükre, mert a tömegközlekedés csak részben működött. Az Astoriánál megállított tankok is követték a tömeget a Parlamenthez.

Lipták Béla az amerikai Magyar Lobby szervezője, akkor a MEFESZ egyik vezetője, az események szemtanúja volt az Astoriánál. Emlékezéseiben a következőket írta: "Az Astoria előtt egy orosz tank állt, amit nagy tömeg vett körül. A tank parancsnoka kiszállt és beszélgetett az emberekkel. Valószínűleg régen az országban állomásozott, mert törve ugyan, de beszélt magyarul. "Szovjet nép, magyar nép, barátok" – mondta. Valaki egy rózsát tett az ágyúja csövébe, a tank antennáján pedig magyar zászló volt. Ez a tank egyike lehetett azoknak, amelyek később a Kossuth téren, amikor az ávósok a Földművelésügyi Minisztérium tetejéről tüzet nyitottak a fegyvertelen tömegre, visszalőtt az ávósokra. A forradalom leverése után rettenetes megtorlásban részesültek azok az orosz katonák, akik a magyarok mellé álltak".

Az Astoria nem maradt végig békés a forradalom heteiben. A főváros más csomópontjaihoz hasonlóan itt is súlyos harcok folytak. Ezekben jelentős károkat szenvedett többek közt az Astoria Szálló épülete is.

Az 1960-as évektől[szerkesztés]

1963-ban kormányhatározat született a kelet-nyugati metró építéséről, ehhez kapcsolódva még ebben az évben megépítették a Belváros első aluljáróját az Astorián, amely a metró kijáratának is helyet ad.

1973. március 15-én a rendőrség nagy erőkkel szorította be az aluljáróba az ünneplőket, főleg egyetemista fiatalokat.

Nagygyűlés az Astoriánál - 2006. október 23.

2006. október 23-án az Astoriánál tartotta nagygyűlését a Fidesz – Magyar Polgári Párt.

Jelentős épületek[szerkesztés]

  • Északkeleti sarok (Károly körút-Rákóczi út)
  • Georgia-bérpalota, tervezte Barát Béla és Novák Ede (1935)
  • MTA-lakóház (tervezte Hültl Dezső, 1939), melynek homlokzatterve igazodik a négy évvel korábban átadott Georgia-palotáéhoz; helyén korábban a Vigyázó-ház állt (tervezte Kasselik Ferenc, 1837)
  • Délkeleti sarok (Rákóczi út-Múzeum körút)
  • Kelet-Nyugat Üzletközpont (East-West Business Center) irodaépülete, tervezte Zalaváry Lajos (1991-1992); helyén korábban a Pesti Magyar Színház (1840-től a neve Nemzeti Színház) épülete állt (tervezte Zitterbarth Mátyás, 1835-1837, Szklanitzky Antal tervei alapján 1875-ben jelentősen átépítették), melyet 1913-1914-ben az első emeletig visszabontottak, romos maradványait a metróépítkezés idején, az ötvenes évek közepén bontották el
  • Az ELTE épülettömbjei, ma a BTK, korábban (annak Lágymányosra költözéséig) a TTK intézeteivel
  • Délnyugati sarok (Múzeum körút-Kossuth Lajos utca)
  • Északnyugati sarok (Kossuth Lajos utca-Károly körút)

Közlekedés[szerkesztés]

A 2-es metró megállója 1972-ben, az átadás idején
A 2-es metró megállója, a felújítás után

A kereszteződés Budapest egyik legjelentősebb csomópontja. Itt metszi egymást a kelet-nyugati Budaörsi út–Hegyalja út–Erzsébet híd–Szabad Sajtó út–Kossuth Lajos utcaRákóczi útKerepesi út és az észak-déli Váci útBajcsy-Zsilinszky útKároly körútMúzeum körútÜllői út tengely. Villamosok csak észak-déli irányban közlekednek, a kelet-nyugat irányú vonalakat 1972-ben szüntették meg. Ez utóbbi irány visszaépítése azóta is napirenden van.[2] A kerékpáros közlekedést megnehezíti a nagy gépjárműforgalom és kelet-nyugati irányban az út szélén kijelölt buszsávok, ugyanakkor észak-déli irányban a kerékpárosok haladását kerékpársáv segíti. Gyalogosok a kereszteződésen jelenleg csak aluljárón át juthatnak egyik oldalról a másikra, de folyamatban van felszíni gyalogátkelőhelyek kialakítása.[3]

A kereszteződés állomása a 2-es metrónak, megállóhelye a kelet-nyugati irányban közlekedő 5-ös, 7-es, 8E, 108E, 110-es, 112-es, 133E és 178-as jelzésű buszoknak, valamint az észak-déli irányban közlekedő 47-es, 48-as, 49-es villamosoknak, a 9-es és a 100E busznak, ez utóbbi a Belváros fele csak leszállás céljából áll meg, a repülőtér felé pedig csak két hajnali menet érinti a csomópontot. A kereszteződés közelében, a Dohány utcában található a 74-es troli végállomása. A kereszteződésen kelet-nyugati irányban áthaladnak. A kereszteződés az éjszakai autóbusz-hálózat központja, 13 viszonylat érinti.

A tervek szerint az Észak–déli regionális gyorsvasútnak is lesz itt megállója.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Astoria (csomópont) témájú médiaállományokat.