Ágoston Emil

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ágoston Emil
Született 1878. december 19.
Aranyosmarót
Elhunyt 1921. június 15. (42 évesen)
Berlin
Állampolgársága Magyarország
Nemzetisége magyar
Foglalkozása építész
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ágoston Emil témájú médiaállományokat.

Ágoston Emil, 1907-ig Adler[1] (Aranyosmarót, 1878. december 19.[m 1]Berlin, 1921. június 15.) építész.

Életpályája[szerkesztés]

Az Ágoston tervezte Astoria szálló

Adler Henrik és Weinreib Janka fia. A budapesti Műegyetemen szerzett oklevelet 1899-ben. Tanulmányutat tett Olaszországban, majd Berlinben és Párizsban élt. Fő korszaka 1906 és 1911 közé tehető. 1911. december 17-én Budapesten, az V. kerületben házasságot kötött Latzkó Ilonával, Latzkó Sándor és Pollacsek Emma lányával.[2] Keresett bérházépítő volt. Irodája a Dorottya utca 9. sz. alatt működött. Stílusát az észak-német építészet befolyásolta; romantikus részleteket is alkalmazott. Számos tervpályázaton vett részt. 1919 után közös építészeti irodát nyitott testvérével, Ágoston Gézával és a Római-fürdő létesítményeit tervezte. Hollandiában is kapott egy megbízást fürdőtelep létesítésére, azonban a helyszínre utazása során, Berlinben meghalt.

Művei[szerkesztés]

Budapesten[szerkesztés]

  • Krayer-ház (XIII. Csanády u. 2.) (1909 – 1910) (egy időben Higiénia üzletház)
  • Hungária fürdő (Hungária úszócsarnok és gőzfürdő) (VII. Dohány u. 44.) – az épület pusztulóban van (1906 – 1907)
  • Unger-ház (V. Irányi u. 10.) (1907)
  • Lakóház (V. Dorottya u. 9.) (1910)
  • Gyenes-villa (II. Nyúl u. 6.) (1909)
  • Csasznek-ház (I. Attila út 47.) (1907)
  • Lakóház (VII. Wesselényi u. 32.) (1909)
  • Egykori Magyar Bank (V. Kristóf tér) (1913)
  • Banképület az V. Bajcsy-Zsilinszky u. 36. alatt.
  • Az Astoria Szálló Múzeum körúti klasszicizáló sarokrésze.
  • A VII. Wesselényi utca 32. alatti öt emeletes sarokház (1909). Észak-német stílusjegyeket mutat, eredeti díszeiből kevés maradt. (1994 óta helyi védelem alatt áll.)

Máshol[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Ágoston Emil házassági bejegyzéséből.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Belügyminisztérium 1907. évi 55158. sz. rendelete. MNL-OL 30789. mikrofilm 1025. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1907. év 1. oldal 28. sor.
  2. A házasságkötés bejegyezve Budapest V. ker. polgári házassági akv. 599/1911. folyószám alatt.

Források[szerkesztés]

  • Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Budapest, 1990. ISBN 963 15 4278 5
  • Wesselényi u. 32.
  • Reichart Dóra, Gamperl, Ringer, és Hungária... Kétszáz év a Nyár utcában. In: Kemény Mária (szerk.): Kismező, Nagymező, Broadway, Várostörténeti tanulmányok. Budapest, 2009. 99-116.

További információk[szerkesztés]

  • Biografický Lexikón Slovenska. Red. Pavol Parenička. Martin, Slovenská Národná Knižnica Národný Biografický Ústav, 2002-.
  • Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. Társszerk. Gombosi György. 2. jav., bőv. kiad. Bp., 1935.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929.
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub, 2001.