Zavargások az 1956-os forradalom 50. évfordulóján

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az 1956-os forradalom kitörésének ötvenedik évfordulóján, 2006. október 23-án Budapesten be nem jelentett tüntetések kezdődtek, amelyek a délutáni óráktól összecsapásokba torkollottak a rendőrség és a kormányellenes tüntetők között. A Belvárosban a Fidesz külön tömeggyűlésen tartott megemlékezése végeztével az onnan hazafelé igyekvők összekeveredtek a tüntetőkkel, s a rendőrség az egyesült tömeget egyként kezelve kezdett az oszlatásukba.[1]

Az aránytalan mértékben, részben szükségtelenül és törvénysértően alkalmazott erőszak,[2][3][4] a több esetben megvert vagy letartóztatott jelenlevők, illetve a fogvatartás során elkövetett további bántalmazások[5][6] jogi, erkölcsi és politikai vitát robbantottak ki, s tovább polarizálták a közvéleményt.[1]

2010 februárjában Bencze József országos rendőrfőkapitány elnézést kért azoktól, akikkel szemben jogszerűtlenül léptek fel rendőrök.[7] Az Országgyűlés 2010. június 8-iki (33/2010.) határozatában „mint a Magyar Köztársaság legfőbb népképviseleti szerve, bocsánatot kér az ország mindazon polgárától, akit akár az állami vezetői mulasztások, akár a törvénytelen rendőri fellépés folytán alapjogi sérelem ért.”[8]

A budapesti tüntetések és zavargások időrendje és helyszínei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kossuth tér[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hajnalban a rendőrség kiürítette a budapesti Kossuth teret a napközben zajló, október 23-i állami ünnepségre érkezők – köztük három király, 18 államfő, 6 kormányfő és több nemzetközi szervezet vezetője – biztonságára hivatkozva.[9][10] Takács András, az MNB 2006 politikai ügyvivője bejelentette, hogy „mivel a rendőrség feloszlatottnak tekinti a demonstrációt, oda már nem térhetnek vissza, és az alkotmányozó nemzetgyűlést sem tudják megtartani”. A Magyar Nemzeti Bizottság 2006 bejelentette, hogy panasszal fog élni a rendőrség oszlatásának jogosságával szemben.

(A nevezetes kiürítés óta vita tárgyát képezi, például hogy a magyar jog elismeri-e a rendőrség által folyamatosan hivatkozott „műveleti terület” fogalmát, az Amnesty International (AI) például egy korábbi incidens kapcsán már kifejezte véleményét, miszerint ez a fogalom a magyar jogban nem létezik.[11] 2010-ben a Legfelsőbb Bíróság (LB) megállapította, hogy jogellenes volt a tér kiürítése.[12])

A rendőrség a demonstrálók mintegy ötven fős csoportját körbezárta a Széchenyi és a Nádor utca sarkánál fél tíz körül.[9] Demszky Gábor helytelenítette a Kossuth-tér kiürítését. Az Magyar Távirati Iroda (MTI) helyszínen tartózkodó tudósítója szerint a Parlament előtti 56-os ünnepség helyszíne közelében, a hétfő délelőtti zászlófelvonás ideje alatt gumibottal támadtak rendőrök demonstrálókra, köztük nőkre és idősekre.[13]

A rendőrség közleményére alapozva a médiában sorozatosan jelentek meg fényképek a tüntetők sátraiban talált „fegyverarzenálról”, kődarabokról, lándzsákról, késekről, zokniba töltött faszénről, kalapácsokról, fűrészekről, csőfogókról, „harci vasgolyókról”, valamint „gyúlékony anyagokról.” Takács András, az MNB 2006 politikai ügyvivője közleményben jelentette ki: az eszközök a sátrak és a fából készült színpadok felállításánál és karbantartásánál eddig is rendszeresen és békés célokra használt eszközök, a „harci golyók” egy pétanque nevű szabadtéri játék kellékei, és ezeket a veszélyesnek is minősíthető eszközöket a rendőrség felszólítására halmozták fel a konyhasátornál az előzetes egyeztetések alapján, hogy megkönnyítsék a tér biztonsági átvizsgálását. A „gyúlékony anyagok” közül a benzin a színpadtechnikát árammal ellátó aggregátor üzemanyaga, a gázpalackokat pedig meleg ételek elkészítésére használták. A rendőrség bejelentette, hogy „felfegyverkezve gyülekezés” miatt eljárást fog indítani a tüntetők ellen.[14]

Bazilika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fél tizenegy körül több tucat fiatal gyűlt össze a Szent István-bazilikánál. Ők angol nyelvű transzparensekkel szerettek volna az állami ünnepség helyszínére vonulni, de a rendőrség előbb feltartotta, majd távozásra kérte őket,[9] erre a tömeg nagyobb része átvonult a Roosevelt térre, majd onnan vissza a Bazilikához, ahol Papp Lajos szívsebész is feltűnt a tüntetők között Papp Lajos azt javasolta, hogy, ha jönnek a rendőrök, vonuljanak be a templomba, mivel ott nem bánthatják őket. Ezt az ötletet azonban elvetették (Origo), egy másik tudósítás szerint viszont felhívta a tömeg figyelmét: nem maradhatnak a helyszínen, mivel az nem bejelentett, de vonuljanak a Corvin közbe, mivel ott bejelentett megemlékezés zajlik (Hír TV). A rendőrség a Nyugati tér felé szorította a tüntetőket.

Corvin köz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bazilikánál lévő demonstrálók - akiknek száma ekkor már elérte az 1000 főt - fél 12 körül indultak a Corvin köz felé, ahová negyed 1 körül meg is érkeztek. A Corvin köznél kb. 7000 emberre nőtt a létszám, a tömeg nem fért be a szűk utcákba, így nagy részük a nagykörúton állt, ezzel megbénítva a közúti jármű forgalmat.[15] A Corvin-közbe 13 óra körül motorosok érkeztek, akik csatlakoztak a tüntetőkhöz. A Corvin-közben megjelent Wittner Mária és Pitti Katalin. A tüntetők fél kettő körül döntötték el, hogy a Kossuth tér felé vonulnak tovább, azonban csak egy órával később indultak el.[15]

Deák tér[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Corvin-közből elindult demonstrálók 14:30 körül érkeztek meg az Astoriára, és továbbvonultak a Deák tér irányába. A tömeg 15 órakor érkezett a Bajcsy-Zsilinszky út és az Alkotmány utca sarkán felállított kordonhoz. Bizonyítékok hiányában nem lehet megállapítani, hogy a rendőrség és a tüntetők közti későbbi összecsapások mikor indultak meg és milyen tények miatt. A rendőrség szerint a tömeg erőszakosan lépett fel a Bajcsy-Zsilinszky útnál, a tüntetők álláspontja szerint ők békésen demonstráltak, "egymásba karoltak". A rendőrség 15:15 körül az Alkotmány utcában könnygázzal, a Bajcsy-Zsilinszky úton vízágyúval oszlatásba kezdett.[15] A tüntetők és a rendőrök között összecsapások alakultak ki, 16:00-kor a demonstrálóknak sikerült elfoglalniuk egy BKV buszt is. A demonstrálók a Deák térre szorultak vissza, ahol ekkor már legkevesebb 4000 tüntető volt. A rendőrök színes jelölőfestéket szórtak a Deák tér környékén álló tüntetőkre, eközben a tüntetők egy kisebb csoportja házi készítésű röplapok osztogatásával próbálta a Fidesz nagygyűlésén álló tömeget a Deák térre hívni, sikertelenül.[15] A bazilikánál délután négy körül eközben több ezren gyűltek össze. Néhányan utcakövekkel dobálták a rendőröket. Az Arany János utcánál a tüntetők barikádokat építettek, a Városháza parkban a Liberálisok háza [16] előtt álló „A szabadság városa” felirat másfél méteres betűiből, a „szabadság” feliratot az út közepén felállítva.[15] A rendőrök könnygázt és gumilövedékeket[15] lőttek rájuk. A Bajcsy-Zsilinszky és az Andrássy út kereszteződésében a különleges egységek könnygázgránátokat vetettek be oszlatás céljából. Ugyanitt géppuskából vaktölténnyel, sörétes puskából riasztólövedékkel adtak le figyelmeztető lövéseket.

Fidesz-nagygyűlés az Astoriánál[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eközben négy órakor megkezdődött a Fidesz megemlékezése az Astoriánál. Ahol a Magyar Nemzet online kiadása szerint százezer résztvevő előtt felszólalt Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke, aki beszédében mindenért egyedül Gyurcsány Ferencet tette felelőssé,[17] Kárpáti György[18] vízilabdázó, a „Melbourne-i vérfürdő” egyik egykori résztvevője és Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke. Orbán ügydöntő reformnépszavazás kezdeményezéséről számolt be „a tanügy, az egészségügy, a nyugdíjak és a demokratikus garanciák kérdésében”.[19]

A nagygyűlésen nem közölték a tömeggel, hogy a Deák téren tömegoszlatás zajlik, bár a körúton a Deák tér felé állók nagy része hallhatta a könnygázgránátok robbanásait. A Deák térre szorított tömeg hosszú ideig nézett farkasszemet a rendőrökkel, köztük és a Fidesz-nagygyűlés tömege között a Fidesz-rendezvény végéig több száz méteres szabad tér volt, amelyen csak ritkásan álltak vagy mozogtak emberek. A Fidesz-megemlékezés végén (17:45) a műsorvezető azt tanácsolta a résztvevőknek, hogy a Blaha Lujza tér, illetve a Kálvin tér irányába induljanak, mert a Deák tér felé nem célszerű, sokan mégis arra vették az irányt.[forrás?] Az oszlató kötelék a gyűlés befejezte után mindössze 1 perccel megkezdte a támadást a Deák téri tömeg ellen, feltételezve, hogy a Fidesz-gyűlésről „a normális és tisztességes emberek” az ellenkező irányba távoznak.[20] A tüntetőket fokozatosan az Astoriához szorították; a rendőrséghez közel álló Papp-bizottság jelentése szerint a Fidesz-nagygyűlés tagjainak ezalatt mintegy háromnegyed óra állt rendelkezésére a helyszín elhagyására.[21], bár egyes szemtanúk ezt a kérdést jóval árnyaltabban látják [22], és az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának az események kivizsgálására létrejött albizottságának vizsgálata után készült jelentés is elmarasztalta a rendőrséget az oszlatás szakszerűtlen volta miatt [23].

Városháza tér[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy T–34-es harckocsi

Fél öttől kezdve a Deák téren és a Városháza téren a rendőrök folyamatosan lőtték a könnygázgránátokat, gumilövedékeket illetve használták a vízágyút, a demonstrálók egy része utcaköveket dobált a rendőrök felé.

17:45 körül a Városháza téren kiállított korabeli 1956-os járműveket toltak a tüntetők az útra torlasz gyanánt, tíz perccel később pedig sikerült is beindítaniuk egy T-34-es tankot, mely még az 1956-os forradalomban is részt vett. A rendőrség és a Hadtörténeti Múzeum előszörre még azt állította, hogy a harckocsit sorba kötött akkumulátorokkal és szakértő kezek segítségével indították be, sőt, még üzemanyagot is töltöttek bele. Ezek egyike se bizonyosodott be, mivel a T-34-es beindításához nincs szükség akkumulátorra, illetve elegendő gázolaj is volt a járműben.[24][25] A páncélos néhány zászlót lobogtató emberrel a tetején és több száz lelkes tüntető által követve megindult a vízágyúk és a rendőrsorfal felé. A járművet vezető 65 éves Horváth György nyugalmazott harckocsizó száz méter megtétele után megállt, de nem azért, mert elfogyott az üzemanyaga, hanem mert túl veszélyesnek ítélte a furikázást.[26] Ekkor a megrémült rendőrök gumilövedékeket és 30–50 könnygázgránátot lőttek pár másodperc alatt a tüntetők közé, hogy megállítsák a rohamot, sikerrel, majd egyből ellentámadtak, a már álló tankot is körbevették és visszafoglalták. Horváth Györgyöt a rendőrök kirángatták a tankból és megverték.[27] Az egyik könnygázgránát a Deák téri aluljáróba esett. Hat előtt tíz perccel általános rendőri támadás indult a tüntetők ellen, akik a Dohány utca irányába és az Astoria felé menekültek, ahonnan a Fidesz nagygyűlés vége után (17:45) a résztvevők elindultak hazafelé – többen a Deák tér irányába tartva.

Dohány utca[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy mentőautó sebesülteket lát el a Dohány utcai zsinagóga előtt 18 óra tájban

Hat óra körül lovas rendőri rohamra és kardlapozásra került sor. 18:15-kor a tüntetők egy kisebb csoportja a Dohány utcai zsinagóga előtt sörösüvegeket hajigált, rigmusokat skandált. A Dohány utcai tüntetést a rendőrök szintén gumilövedékekkel és könnygázzal oszlatták fel, eközben az egyik tüntető szemét közvetlen közelről egy vadászpuskás rendőr kilőtte egy gumilövedékkel, majd a segítségére igyekvő mentőket pedig könnygázgránát-találat érte.[28] A gumilövedékkel eltalált tüntető egyik szemére megvakult.[29] A rendőrség a Károly körútról nyíló utcákat a Deák tér és az Astoria között lezárta, az egyetlen Gerlóczy utca kivételével, oda viszont folyamatosan lőtték és gumibotozták az oda beszorított menekülőket.

Astoria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rendőrök az Astoria irányába szorították tovább a tüntetőket, akik összekeveredtek a távozóban lévő Fideszes gyűlés résztvevőivel (az index.hu tudósítójának becslése szerint kb. 8000 emberrel). Fél hét körül a rendőrség már az Astoriára lőtt ki könnygázgránátokat, a Fidesz nagygyűlés technikai berendezéseiben súlyos károkat okozva. Hét óra előtt tíz perccel állóháború alakult ki az Astoriánál, a rendőrök folyamatosan lőtték a tüntetőket és a korábbi Fidesz gyűlés résztvevőit. Körülbelül 19.20 körül a rendőrség benyomult az Astoria térre, az ott összegyűlt tömeget kétfelé oszlatták. Egyik részét a Blaha Lujza tér felé szorították tovább, a másik részét pedig a Ferenciek tere irányába tolták.

Háromnegyed nyolc körül az Astoria környékén még lőttek a rendőrök, ekkor sérült meg Révész Máriusz is, a Fidesz országgyűlési képviselője, akit a szemtanúk elmondása szerint a rendőrök lőttek fejbe gumilövedékkel akkor, amikor erőszakosságukat kérdőre vonta. A rendőrök később meg is verték.[30][31]

Vértesaljai László jezsuita atyát háromszor is megverték a karhatalmi erők. Ártatlanul és békésen viselkedett mégis besodorták a pajzsok elé, majd a következő felkiáltások hangzottak el a pajzsok mögül: Húzzátok be a papot! Ez sajnos meg is történt és az ütlegek is célba értek. Közben megtaposták a nemzeti zászlót. Amely azóta ki lett helyezve a templomban, rajta a bakancsnyomokkal. A lengyel televízió filmet akart forgatni a helyszínen a történtek kapcsán, de jogtalanul meg akarták akadályozni őket ebben a törvényes tevékenységükben. A karhatalmista ráadásul nem is volt hajlandó igazolni magát a rendőrségi törvény előírásának megfelelően. Minderről felvétel készült.”[32]

Felvonulási tér[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Negyed nyolc után tűntek fel az Ötvenhatosok terén rendőrségi engedéllyel és felvezetéssel a Gój motorosok és más kormányellenes demonstrálók. A téren az - egykori Sztálin szobor talapzatából épített tribün helyére felállított - 1956-os emlékmű átadására készültek. A tömeg addig folyamatosan skandálta a „Gyilkosok, gyilkosok!” rigmust, illetve az ünnepségen megjelent Gyurcsány Ferencet kifütyülték. Folyamatos volt a motorzúgás, dudálás. Később a miniszterelnök balatonöszödi beszédének egyes kifejezéseit idézve kiabált az ekkor már kb. 500-1000 fős tömeg.

Kálvin tér[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyolc óra után nem sokkal az Astoriától kiszorított tüntetők egy része a Nemzeti Múzeumnál gyülekezett ismét, őket a rendőrök fél kilenc előtt nem sokkal távozásra szólították fel. 21:25-kor kezdték meg a rendőrök a mintegy 2000 fős tömeg oszlatását a Kálvin térnél. Szintén negyed tíz körül mintegy 5 percnyi időre a tüntetők egy része elfoglalta a Kecskeméti utcai rendőrörsöt.

Blaha Lujza tér[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Negyed tíz körül a Blaha Lujza tér felé kiszorult tüntetők között megjelentek motorosok is. Itt este tízig rengeteg könnygázgránátot lőttek még a tüntetők felé. 22:45 perckor megindul a rendőrroham, mely rövid idő alatt szétkergeti a tüntetőket, akik nem állnak ellen a rohamnak. A tüntetők a Népszínház utca felé és más kisebb utcákba érkeznek, ahol feloszlanak.

Ferenciek tere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Háromnegyed tíz körül megindult a roham a Kossuth Lajos utcában összegyűlt tömeg ellen is, ahol a már korábban kilőtt könnygázgránátok miatt elviselhetetlenné vált a füstszag. A tüntetők a Ferenciek tere felé vonultak vissza. A korábban az Astoriától a Kálvin tér felé visszavonuló tüntetők egy része is a Ferenciek tere környékén kötött ki a mellékutcákon keresztül.

Negyed tizenegy körül újabb rendőrroham még jobban visszaszorította a tüntetőket, akik az Erzsébet híd pesti hídfőjénél álltak meg. Időközben megérkeztek a Kálvin térről korábban feloszlatott tüntetők is, így a tömeg több ezresre duzzadt. Az északi Klotild Palota építési területéről állványokat, gerendákat, betonkeverőket hoztak a tüntetők és megkezdték egy barikád építését az Erzsébet híd pesti hídfőjénél. A tüntetők a megépített barikádra benzint öntöttek, terveik szerint a rendőrroham kezdetekor gyújtották volna meg a faszerkezetet. Éjfél után megindult egy másik barikád építése az Erzsébet híd budai hídfőjén is, mivel a tüntetők olyan információkat kaptak, hogy a rendőrök Budáról próbálnak majd előretörni a Ferenciek tere irányába. A budai hídfőn épült barikád azonban méretében sokkal kisebb lett, mint a másik oldalon lévő.

Éjjel egy órától a Ferenciek terén lévő tüntetők elkezdtek fogyatkozni, a tüntetők többsége hazaindult. Ugyanettől az időponttól kezdve már biztosnak volt mondható, hogy rendőrök vonulnak az Erzsébet hídhoz a Hegyalja út irányából. 1:30 perckor egy hóekével felszerelt KrAZ teherautó áttörte az Erzsébet híd budai végén emelt barikádot, a rendőrök, rendőrségi autók, rabomobilok elindultak a hídon át a Ferenciek tere felé. Ugyanebben az időpontban könnygázgránátok tömege zúdult a Ferenciek tere felől a tüntetőkre. A rendőrök végigvonultak a hídon és hátba támadták a tüntetőket, akiknek nagy része azonnal elhagyta a helyszínt és futásnak eredt a Váci utca és a pesti alsó rakpart irányába. Mindösszesen néhány tucat tüntető maradt az Erzsébet híd pesti hídfőjénél, ők megdobálták a rendőröket, de aztán ők is futásnak eredtek. A környező utcákban ezután még egy ideig folyt a tömegoszlatás. A hídfőre zúdult hatalmas könnygázfelhő reggelre sem oszlott el teljesen, volt olyan üzlet a környéken, ami emiatt zárva maradt.

A zavargások vége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Erzsébet híd pesti hídfőjénél összegyűlt néhány száz fős tömeg szétkergetése után, éjjel kettő órától a rendőrség egyes egységei a környező utcákat és a rakpartot járták be, jelentős ellenállásba nem ütköztek.

Egyéb helyszínek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az október 23-áról 24-re forduló éjszaka az SZDSZ Kiss János altábornagy utcában lévő XII. kerületi és az MSZP XI. kerületi irodáját Molotov-koktéllal felgyújtották. A Fidesz-MPSZ a Fejér Lipót utcában lévő egyik XI. kerületi irodájának ajtaját ürülékkel kenték be.

Események országszerte[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szombathelyen Molotov-koktélt dobtak az MSZP-irodára, egy héttel később a Fidesz-MPSZ és ismét az MSZP irodáját rongálták meg.
  • Esztergomban betörték az MSZP-iroda ablakait, lefeszítették a párt nevét tartalmazó táblát, felfeszítették a szomszédos üzlet ablakait. A városi rendőrség szerint az elkövetők Budapestről hazatérő tüntetők lehettek.

A tüntetések és zavargások utóélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Október 23. után a rendőri fellépés megítélésének kérdése került a belpolitikai viták középpontjába, a nyilvánosságot két merőben ellentétes értelmezés uralta. A Fidesz és a radikális jobboldali szervezetek szerint a fellépés „diktatórikus hatalmi intézkedés” volt, amely az ellenvélemény elnyomását szolgálta. Az MSZP és az SZDSZ az erőszak mögöttes okát a „Fidesz hatalmi politikáját szolgáló uszító kampányban” látták, „indokoltnak és törvényesnek” tartották a rendőrség fellépését.[33]

A rendőrség vezetőit, az igazságügyi-rendészeti és a kancelláriaminisztert október 31-én összevont parlamenti bizottság számoltatta be az eseményekről. Bene László országos rendőrfőkapitány hang- és videodokumentumokat mutatott be, ezekre mint bizonyítékokra hivatkozott abból a célból, megerősítse a rendőrség álláspontját abban a kérdésben, hogy a Fidesz-gyűlés és a tömegoszlatás tudatos időbeli szétválasztását megvalósította a rendőrség, ill., hogy a rendőrség az erőszakosan fellépő zavargókkal szemben kezdte meg a tömegoszlatást. A bizottság üléséről készült jegyzőkönyveket Szilvásy György kancelláriaminiszter 80 évre titkosíttatta. Később az ülés zárt részének anyagából nyilvánosságra hoztak egy lehallgatott telefonbeszélgetést, illetve a rendőrségi rádióforgalmazás részletét, amely szerint a Deák téren összegyűlt demonstrálók „húzták rá” a rendőröket a Fidesz-nagygyűlés résztvevőire.[34] [35] 2011-ben a második Orbán-kormány feloldotta a titkosítást. Kiderült, hogy Szilvásy György lehallgatott beszélgetésekre hivatkozva azt állította, hogy a zavargások hátterében „legális és nem legális körök” összefonódása állt.[36]

Jogvédő szervezetek[37] vitatták a rendőri fellépés arányosságát és szakszerűségét, a vipera nevű fegyver és a gumilövedékek használatának indokoltságát. Különbség az egyes szervezetek között csak abban volt, hogy egyesek elfogadták a rendőri fellépés „összeségében törvényes voltát”, míg mások ezzel a megállapítással sem értettek egyet.[38][39]

Heves vita tárgya volt az is, hogy a símaszkos rendőrök egy törvényellenes belső utasítás miatt nem viseltek azonosító jelet, így jórészt nem lehetett megállapítani ezen rendőrök személyazonosságát, így az általuk megvalósított bűncselekmények utáni felelősségre vonásuk is kétségessé vált.

A Fidesz-MPSZ fáklyás menetet szervezett 2006. november 4-én a fővárosban, egyrészt megemlékezve az 1956-os forradalom leveréséről, másrészt elítélve a 2006. október 23-i rendőri brutalitást.

2007. február 21-én a Magyarországra látogató Franco Frattini, az Európai Bizottság alelnöke a rendőrök képzését, a rendőri azonosítók használatát és a gumilövedékek használatának mellőzését, valamint a civil kontroll megerősítését és az erőszakot elszenvedettek eseteinek kivizsgálását szorgalmazta.[40]

Az Amnesty International éves jelentésének Magyarországról szóló fejezete a rendőrség által alkalmazott túlzott mértékű erőszakról és durva bánásmódról tudósított, melyet a 2006. szeptember 17. és 20. közötti időszakban és október 23-án, az 1956-os forradalom kitörésének évfordulóján történtek meg.[41]

A következő két évben, elsősorban a nemzeti ünnepeken mint március 15-én, vagy október 23-án sor került utcai megmozdulásokra a fővárosban. Ezeket megelőzően internetes oldalakon, mint a Kuruc.info, vagy a Szent Korona Rádió weboldalán keresztül is buzdítottak rendzavarásokra.[42][43][44] A rendőrség ugyanekkor letartóztatott egy volt olimpikont, akinél távirányítással működésbe hozható bombákat találtak. Azóta a vádlott részletes beismerő vallomást tett és elmondása szerint a bombákat az Astoriánál akarta működésbe hozni. A rendőrség szerint nem a szervezetten működő csoportok okozhatnak komolyabb veszélyt, hanem a magányos működő szélsőségesek.[45]

Sérültek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Néhányan a rendőri túlkapások áldozatai közül

A zavargásoknak 167 sérültje (köztük 17 rendőr és 5 külföldi) volt, közülük 134 ambuláns, 33 kórházi kezelésben részesült. Gumilövedékek miatt fél szemére megvakult a tüntetések két résztvevője is.[29][46] Nyak-, fej-, szemsérülések száma 80 volt az összes sérülés között.

Büntetőeljárás a demonstrálókkal szemben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az október 23-i zavargások során 153 embert állítottak elő, ebből 35 embert vettek őrizetbe. A demonstrációban részt vevőkkel szemben nyomozati eljárás indult 69 személy ügyében.

A tankot vezető Horváth Györgyöt 2009. október 2-án tettért 1 év 4 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.[47]

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság és a Nemzeti Jogvédő Alapítvány több mint 30 olyan ügyben látta el a sértettek védelmét, akiket rendőrök súlyosan bántalmaztak.[forrás?]

Büntetőeljárás a rendőrökkel szemben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Részlet Sólyom László államfő parlamenti beszédéből (2007. szeptember 10.)[48]

„Végül a legfontosabb: az alkotmányosság nem tűri az erőszakot. Az erőszakot és az erőszak közvetlen érzelmi előkészítését büntetni kell. Az erőszakkal lép ki az alkotmányosság keretéből a tüntető. Nincs mentség a tv-székháznál elkövetett bűncselekményekre. Nem lehet eltűrni azt az erőszakot sem, amit ellentüntetők a homoszexuális-tüntetés után elkövettek. Másrészt pontosan szabályozva van, hogy a rendőrség milyen kényszerítő eszközöket alkalmazhat. Ezek garanciális szabályok, túllépésük a jogállamot érzékenyen sérti. A jogállam próbája lesz, hogyan dolgozza fel az igazságszolgáltatás a tavaly szeptemberben, de főleg az október 23-i tüntetéseken történteket. Jogállamban a bűnt meg kell büntetni, mérlegelve minden súlyosbító és enyhítő körülményt. Nem a tisztességes eljárás kérdéses azokkal szemben, akik bíró elé kerülnek, abban bízhatunk. Hanem az a kérdés, kik állnak bíró elé.

Ismerve már a közreadott jelentéseket, látva a filmeket és a sajtóból megismerve néhány vádiratot, megrendítően súlyos jogsértéseket követtek el rendőrök. Ehhez képest nagyon kevés ügy jut el a bírósági tárgyalásig, mert az elkövetőket nem tudja azonosítani az ügyészség, s ebben a rendőrség egyáltalán nem együttműködő. Félő, hogy sok ismeretlen tettes, az elkövetők több mint nyolcvan százaléka büntetlenül marad. Félő, hogy sok ismert vezető felelőssége – a szakmai és politikai felelősség – szintén tisztázatlan marad. S mi marad a végén? A kitüntetések.”

2007. január 12-éig több mint 170 feljelentés érkezett a 2006. szeptemberi és októberi eseményekkel kapcsolatban a Fővárosi Ügyészséghez rendőrök ellen. Az októberi eseményekkel összefüggésben 133, a szeptemberben történtekkel kapcsolatban 38 feljelentés miatt indult nyomozás, büntetőeljárás hivatalos eljárásban történt bántalmazás ügyében rendőrök ellen.[49] 2007. április 28-áig 6 rendőr ellen emeltek vádat hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás és testi sértés miatt.[50]

Az Index internetes lap 2009 novemberi tényfeltáró riportja szerint egyes rendőri egységek kirívóan törvényellenes, sőt, szadista módon avatkoztak közbe az eseményekbe. Különösen a V. László által vezetett alegység követett el rengeteg törvénytelenséget, indokolatlan brutalitást. A legtöbb súlyos sérülést, a szemkilövéseket is ezen egység emberei hajtották végre. A számos büntetőeljárás során az egységet azonosították, mint a legkirívóbb túlkapásokat elkövetett csoportot, de felelősségre vonni egy esetben sem tudták, mivel a bíróság értékelése szerint a rendőrök falaztak, hazudtak a bíróságon. Csupán egy olyan rendfenntartó akadt, aki terhelően vallott az általuk elkövetett bűnökről, de a bíróság bizonyítékok hiányában egy esetben sem hozott ítéletet.[51]

Nem sikerült azonosítani a Révész Máriusz országgyűlési képviselő elleni brutális verés elkövetőit sem. Két rendőrt bűnsegédlettel és bűnpártolással gyanúsítottak meg mivel egyikük tétlenül szemlélte a bűncselekményt, másikuk pedig tudott róla, de szintén nem tett ellene semmit. Őket 2009 decemberében első fokon felmentették[52], ám 2011 áprilisában másodfokon egy év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték.[53]

Az első jogerős ítélet 2011 szeptemberében született: Vágó László REBISZ-es őrnagy 1 év 8 hónap börtönbüntetést és lefokozást kapott, mert eltörte egy járókelő ujját.[54] Vágót 2006 után alezredessé léptették elő, majd 38 évesen nyugdíjba vonult havi 278 ezer forintos nyugdíjjal.[55]

2013. szeptember 17-én kezdődött Bene László volt országos főkapitány, Gergényi Péter volt budapesti főkapitány, Dobozi József, a REBISZ volt parancsnoka, Mittó Gábor, aki az MTV-székház ostromakor volt a Szabadság tér helyszíni parancsnoka, és társaik, összesen 14 rendőri vezető pere a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa előtt.[56] A vádlottakat elöljárói intézkedés elmulasztásával gyanúsítják.[57]

Rendőrség által elkövetett jogsértések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az október 23-i események kapcsán a rendőrséget komoly bírálat érte, a fejre és felsőtestre irányuló bakancsos lábbal végzett rúgásoktól kezdve, a rugós ólmosbottal (vipera) fejre leadott ütéseken át, a gumilövedékek és könnygázgránátok fejmagasságban való alkalmazásáig.[forrás?]
  • Számos esetben került sor olyan személyek rendőrök általi bántalmazására, megverésére, akikkel szemben ennek jogszabályi feltételei nem álltak fent, továbbá számos esetben bántalmaztak intézkedés alá vont személyeket azt követően, hogy már védekezésre, ellenállás tanúsításra képtelen állapotba került.[forrás?]
  • A símaszkos rendőrök egy törvényellenes belső utasítás miatt nem viseltek azonosító jelet, így jórészt nem lehet megállapítani a túlkapások elkövetőinek személyazonosságát.[58]
  • Előfordult, hogy a rendőrök is utcaköveket dobáltak a tüntetők felé.[forrás?]
  • Az azonosító számokra vonatkozó törvényellenes utasítás létét, valamint a viperák használatát – Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány az atrocitások után tagadta.[forrás?]
  • Előfordult az is, hogy a rendőri intézkedés miatt megsérült személyt az intézkedés helyén hagytak segítségnyújtás nélkül[59] vagy a megsérült személyt előállítást követően nem vagy csak jelentős késedelemmel juttattak orvosi ellátáshoz.[forrás?]
  • Gyakori volt, hogy a rendőrök eltakarták a kamerák és a szemtanúk elől azon kollégáikat, akik a földön fekvő személyeket éppen megbilincselték.[forrás?]
  • Több felvételen is látható, hogy egyes rendőrök a tüntetők zászlóit kitépték kezükből, földre dobták, megtaposták.[forrás?]
  • Október 23-án éjjel a Blaha Söröző vendégeit a rendőrség az utcára kergette, holott semmi nem utalt arra, hogy a tüntetésekhez közük lett volna. Az utcán rendőrök sorfala fogadta a menekülő embereket, ütlegelni, rugdosni kezdték őket, gumilövedékeket lőttek ki rájuk közvetlen közelről.[60] Az eset során legalább egy áldozat életre szóló sérüléseket szenvedett.[61]
  • A rendőrség gyakran elutasította a rendőri brutalitást elszenvedett áldozatok panaszának felvételét a bántalmazások kivizsgálása tárgyában.[forrás?]
  • Bírói ítélet erősítette meg azt a tüntetésen résztvevők által hangoztatott tényt, miszerint a tüntetések helyszínéről való távozásra utaló vagy arra következtetni engedő rendőri felszólítás nem hangzott el.[forrás?]
  • 2007. július 5-én a TASZ azt állította, hogy hatásvizsgálat és rendszerbeállítási engedély nélkül, tehát a jogszabályi előírásokat megsértve vetette be a gumilövedéket a rendőrség. Az igazságügyi fegyverszakértői jelentés szerint az alkalmazott gumilövedékekkel csak olyan közelre lehet pontosan célozni, ahol azok már életveszélyes sérülést okoznak.[62] Mindez a Gönczöl-bizottság vizsgálatából kimaradt.

Büntetés-végrehajtási intézményekben elkövetett jogsértések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az előállított személyek számos visszaélésről számoltak be vallomásukban, melyek egyes rendőrségi fogdákban és büntetés-végrehajtási intézményekben történtek, ahol megalázó, embertelen bánásmódot kellett elszenvedniük, a rendőrök megverték, bántalmazták, megrugdosták kínozták őket. Előfordult, hogy már megbilincselt embereket ütöttek, vertek véresre.[63]

Az előállítottak többek között arról számoltak be:

  • "…le kellett térdelnie a falhoz támasztott fejjel, hátratett kézzel. Megközelítően 30-45 percig kellett ilyen testhelyzetben várakoznunk, miközben folyamatosan szidalmaztak bennünket (…) fejünket a falba verve 1 órán át térdepeltettek minket."[64]
  • Több esetben szidalmazták, a rendőrök „kurvaanyáztak és cigányoztak is”.[63]
  • „(…) a rohamrendőrök teljesen ad-hoc módon fogdosták össze az embereket, többek között egy részeg hajléktalant is begyűjtöttek, aki kezdetben hangosan tiltakozott, ezért addig ütötték, amíg csöndben nem maradt. A kapitányságon lincshangulat fogadta a gyanúsítottakat: sorba ültették őket a folyosón, a mellettük őrködő rohamrendőrök gumibottal és a pajzsukkal ütötték-verték a hátrabilincselt kezű őrizeteseket, többeknek csontjuk tört.[65]
  • Két rendőr meghalt, holnap már lövünk" - közölték velük ordítva. Később tizedmagukkal egy cellába kerültek, de mikor ügyvédet kértek, csak ennyit válaszoltak nekik: "ez nem Amerika, kisköcsög, nincs ügyvéd!”.”[65]

Gyakori volt, hogy az előállított, őrizetbe vett személyek hozzátartozói csak több nap után, minden szóba jövő intézmény megkeresését követően tudhatták meg azt, hogy előállított családtagjuk melyik intézménybe került.

Vizsgálatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rendőri vezetők 2006. október 23-án[66]

  • A rendőri biztosítás parancsnoka, vagyis a rendőrök munkájának irányítója legfelső szinten Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány volt. (2007-ben leváltották, azóta nyugdíjba ment.)
  • A „Rendező 01” rádiós hívójelű vezető, azaz Lapid Lajos rendőr dandártábornok rendelte el hajnalban a Kossuth tér kiürítését és délután, a Fidesz-gyűlés után a Deák tértől az Astoria felé indított tömegoszlatást. (Azóta nyugdíjba ment.)
  • „Hungária 705”, azaz Majoros Zoltán rendőr ezredes rendelt el tömegoszlatást a Bajcsy-Zsilinszky úton. (Azóta előléptették.)
  • 16:08-ig tömegoszlatás parancsnoka Pigler István alezredes (azóta előléptették), utána (pl. az astoriai eseményeknél) Gulácsi Sándor rendőr ezredes volt. (Azóta nyugdíjba ment.)
  • A biztosítás parancsnoka az Astorián „Erzsébetváros 01” – Nagy-Juhák István rendőr ezredes. (Azóta előléptették.)
  • A Fidesz-gyűlés utáni kardlapozást a lovas alcsoport vezetője, Domoszlai Dániel alezredes rendelte el. (Azóta nyugdíjba ment.)
  • A Rendészeti Biztonsági Szolgálat (REBISZ) belső vizsgálatot indított. Ennek eredményeképpen két rendőre ellen büntető feljelentést tett, egy másik rendőr ellen pedig fegyelmi eljárást indított.[67]
  • Gyurcsány Ferenc felkérésére Gönczöl Katalin kriminológus professzor, volt ombudsman vezetésével szakértői vizsgálóbizottság alakult, amely a szeptemberi-októberi erőszakos megmozdulások okait, hátterét és következményeinek feltárását végezte. A testületnek hatvan nap alatt kellett a kormány számára átfogó szakmai értékelést készítenie és ajánlásokat megfogalmaznia. A 2007 februárjában elkészült 263 oldalas jelentés részletes történelmi-politikai-médiaelméleti elemzéseket tartalmaz. Az események felelőseit a magyar politikai osztály széles körében és a rendőri vezetők között véli megtalálni.
  • 2006. november 15-én alternatív bizottság létrehozását határozta el az október 23-i történések vizsgálatára több jogász, Völgyesi Miklós és Morvai Krisztina vezetésével.[68][69] A 2007. február 23-án nyilvánosságra került – szintén igen részletes, 252 oldalas – jelentésükben elsősorban Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt teszik felelőssé az eseményekért, aki „tudott a rendőri brutalitások tényéről, az aránytalan rendőri fellépésről, s nemhogy vizsgálatot nem rendelt el ezekkel kapcsolatban, de kifejezetten biztatta, utasította a rendőri vezetőket a további erőszakra, jogsértésekre.”
  • 2007. január 23-án az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) tényfeltáró bizottságot hozott létre az október 22–24-i események vizsgálatára. A bizottságot Papp Károly dandártábornok vezette. A Papp-bizottság 2007. július 6-án nevek nélkül,[70] július 24-én az adatvédelmi ombudsman állásfoglalása után nevekkel tette közzé jelentését, amely szerint a rendőrség tevékenysége alapvetően törvényes volt, de több elemében is szakszerűtlenségek mutatkoztak.
  • 2010 májusában, a második Orbán-kormány megalakulása után Balsai István miniszterelnöki megbízott feladata lett a zavargások kivizsgálása.[71] A 2011 márciusában elkészült, de csak szeptemberben nyilvánosságra hozott jelentés a 2006-os politikai és rendőri vezetők, elsősorban Gyurcsány Ferenc felelősségét tartotta vizsgálandónak. A dokumentum szerint Szabadfi Árpád Győr-Moson-Sopron megyei és Gergényi Péter korábbi budapesti rendőrfőkapitány esetében felmerülhet az elöljárói intézkedés elmulasztásának törvényi tényállása.[72]
  • 2010 májusában az Országgyűlés emberi jogi bizottsága „A 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló albizottság”-ot hozott létre. Elnöke Gulyás Gergely (Fidesz), alelnökei Ékes Ilona (Fidesz) és Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik), az MSZP nem vesz részt a munkában. A bizottság az eseményekben érintett állami és rendőri vezetőket valamint szakértőket hallgatott meg.[73] Jelentésük elkészülte után Gulyás Gergely három feljelentést tett ismeretlen tettes ellen az ügyészségen.[74]
  • 2011 júliusában a Debreceni Katonai Ügyészség eljárást indított Gergényi Péterrel szemben a 2006-os eseményekkel kapcsolatban.[75] A vizsgálat kiterjedhet Bene László volt országos rendőrfőkapitányra is, amiért nem kezdeményezett fegyelmi eljárást Gergényi Péter ellen.[76]
  • 2012 májusában Hende Csaba honvédelmi miniszter által elrendelt belső HM-vizsgálat azt mutatta ki, hogy a Honvédség törvénytelenül adott át a Rendőrség részére a 2006-os tiltakozások idején tömegoszlatáshoz szükséges gránátokat, gránátvetőket, valamint egy barikád felszámolásra alkalmas teherautót. A honvédelmi törvény tiltja, hogy fegyvereket adjanak át rendvédelmi célra, ráadásul az átadás nem is történhetett volna meg csak háború, vagy szükségállapot idején, az országgyűlés vagy a köztársasági elnök felhatalmazásával.[77]

Kártérítések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2009. januárjában peren kívüli egyezség keretében négymillió forintot és két éves kamatait, összesen 4,5 millió forintot fizetett a REBISZ jogutóda, a Készenléti Rendőrség egy férfinak, aki bal szemére teljesen megvakult, miután a rendőrség gumilövedékkel kilőtte a fél szemét. Az elkövető kiléte a nyomozás során nem volt megállapítható.[78]
  • 2009. július 1-jén a BRFK-t és a REBISZ jogutódját egymillió forint kártérítés megfizetésére kötelezte a Legfelsőbb Bíróság, mert a budapesti Alkotmány utcában indokolatlanul ütöttek le, állítottak elő, és tartottak fogva több mint két napig egy békés tüntetőt.[79]

Kitüntetések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2006. november 17-én a Fővárosi Közgyűlés „Budapest rendőrfőkapitányaként a főváros közbiztonságának megszilárdítása érdekében végzett intenzív és innovatív munkájáért” Gergényi Péternek Budapestért díjat és Budapest Közbiztonságáért Emlékérmet adományozott.[80] A díjaktól 2011 szeptemberében a már más pártösszetételű Fővárosi Közgyűlés megfosztotta.[81]

Azóta több, az eseményekben közreműködő rendőri vezető előléptetésben részesült.

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Magyar Katolikus Rádió egy nappal az események előtt, híradójában többször közölte azt az orvosi laboroktól származó hírt, hogy az egészségügyi minisztérium megkereste őket, hogy biztosítsanak vérplazmát számukra – a rádió hozzáfűzte, hogy a kért mennyiség több száz ember ellátásához elegendő. A Baleseti Kórházat felkérték, hogy külön ügyeleti részleget állítson föl, azzal az indoklással, hogy a külföldi vendégek ellátásához kell. A kórházak ezt nem tették meg, mivel a minisztérium nem szándékozott bizonyos külön térítéseket kifizetni.[82]
  • Pesty László szervezésében "Az erőszak pillanatai" címmel a Pesty Fekete Doboz november 16. és 19. között fotókiállítást szervezett, melynek célja a figyelem felhívása volt az október 23-i a rendőri túlkapásokra.[83][84] Pesty László később dokumentumfilmet is készített az eseményekről, Megsebzett ünnep címmel.[85]
  • Érdekesség, hogy a külföldi hasonló eseményekkel ellentétben a magyarországi zavargásoknál egyetlen kirakat sem sérült meg és nem fosztottak ki üzleteket. (Kivételt legfeljebb az éppen felújítás alatt álló északi Klotild palota jelenthet. A tüntetők az onnan kihordott faanyagból és egyéb eszközökből építettek barikádot a Szabad sajtó út eltorlaszolásához.)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Orbán átküldte Kövérnek a 2006-os rendőri támadásokról készült jelentést. Origo.hu. (2011. 09. 25.); hiv. beill.: 2012. 05.19.
  2. HVG: Milliós kártérítések a 2006-os rendőri erőszak áldozatainak . HVG.hu, hivatkozás beillesztése: 2012. 05. 21.
  3. HVG: 2006. október 23.: felfüggesztett két rendőrnek Felfüggesztett két rendőrnek. HVG.hu. Hiv. beill.: 2012. 05. 21.
  4. Kirúgják a 2006-os tüntetések miatt elítélt rendőröket. Origo.hu. Hiv. beillesztése: 2012. 05. 21.
  5. Index - Még egy vádlottja sincs a rendőri brutalitásnak
  6. Hír TV: Ha neveket akar hallani. Célpont, 2011. október 21. Hivatkozás beillesztése: 2012. 05. 19.
  7. Elnézést kért Bencze a 2006-os fellépésértLánchíd Rádió, 2010. február 16.
  8. Az Országgyűlés 33/2010. (VI. 11.) számú határozata PDF
  9. ^ a b c Origo.hu: A rendőrség kiürítette a Kossuth teret
  10. http://www.origo.hu/itthon/20061017mesterloveszek.html
  11. Az Amnesty International tiltakozik a fotósok elleni rendőri fellépés ellen – Népszabadság, 2006. június 7.
  12. Jogellenesen oszlatott a rendőrség négy éve a Kossuth térenOrigo, 2010. szeptember 21.
  13. Egyre durvulnak az összecsapások – percről percre – Origo, 2006. október 23.
  14. Forrás: A kossuthter.com hírlevele, október 23.
  15. ^ a b c d e f Origo.hu: Egyre durvulnak az összecsapások – percről percre
  16. Az SZDSZ pavilonszerű (kampány)sátra, amely hosszú ideig működött a Deák-téren.
  17. fidesz.hu »
  18. Index - Politika - Belpolitikai válság percről percre
  19. Orbán Viktor Astoriánál elmondott beszéde
  20. ...kezdjétek meg a tömeg elleni támadást vízcsapásokkal, könnygázgránát csapásokkal, mert a FIDESZ nagygyűlés befejeződött, és a Kálvin tér irányába mennek el a normális, és tisztességes emberek!A Papp-bizottság jelentése, 2006. október 23, 17:45 perc, 51 másodpercnél
  21. A FIDESZ-MPSZ rendezvény befejezését követően két percen belül a tömegoszlatás a Deák térről az Astoria irányába tovább lett folytatva. Ugyanakkor a tömegoszlató kötelék előremozgásának üteme lehetővé tette, hogy az Astoriánál lévő tömeg a rendezvény helyszínét több irányba is biztonságosan elhagyhassa. A tömegoszlató kötelék 43 perc alatt 368 métert mozgott előre, (a Deák tér és az Astoria közötti távolság 532 méter)A Papp bizottság jelentése
  22. Olvasói levél, Magyar Nemzet.
  23. "Az azonban megmagyarázhatatlan és nyilvánvalóan szándékos intézkedés, hogy 51 másodperccel a több tízezer ember részvételével zajló Fidesz nagygyűlés befejezését követően Majoros Zoltán Lapid Lajos utasítását továbbította, mely így hangzott: „kezdjétek meg a tömeg elleni támadást vízcsapásokkal, könnygázgránát csapásokkal, mert a FIDESZ nagygyűlés befejeződött, és a Kálvin tér irányába mennek el a normális és tisztességes emberek”. Hangfelvételek igazolják, hogy az Astoria és a Deák tér közötti szakaszon a rendőrségi oszlatás során semmilyen előzetes felszólítás nem történt. A FIDESZ nagygyűlésről a párt elnökének beszédét követően a tömeg nagy része elindult haza, így ők azt sem hallhatták, hogy a nagygyűlés vége után mintegy negyed órával valóban bemondták, hogy ne a Deák tér irányába távozzanak." Részlet az országgyűlési albizottság jelentéséből. A jelentés. Hiv. beill.: 2011. június 2.
  24. Akku nélkül is indul a T-34-es, Index, 2006. október 27.
  25. A nosztalgia szele kapta el a tank vezetőjét, Index, 2006. november 19.
  26. Forrás: Nem a rendőrökre hajtott a T-34-es vezetője – Index, 2007. március 5.
  27. Tíz percre újra '56 volt – Index, 2011. október 23.
  28. [1]
  29. ^ a b HírTV - Belföld :: Megvakult egy ember a gumilövedék miatt
  30. [2]
  31. [3]
  32. http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:VOdLbLUdrKMJ:www.mbk.org/index.html%3Fname%3DComments%26pid%3D0%26sid%3D466%26req%3DReply+&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&client=firefox-a László atya kínzatása, lobogónk meggyalázása. (Az eredeti oldalt gondos kezek eltávolították, csak tárolt változata érhető el.)
  33. Magyar Narancs
  34. Az országos és a budapesti rendőrfőkapitányt meghallgató parlamenti bizottsági ülés nyilvános részének jegyzőkönyve
  35. A lehallgatási és a rendőrségi rádióforgalmazás jegyzőkönyveinek közzétett részletei (letölthető szöveg és hang)
  36. Nyilvánosak a 2006-os zavargások nyolcvan évre titkosított jegyzőkönyvei – Népszabadság, 2011. február 18.
  37. (TASZ, NJA, AI és az ENSZ kínzások kivizsgálásáért felelős bizottsága Idézetek a jelentésből)
  38. Szikinger István: A legegyenesebb a törvényes út(Népszabadság)
  39. A Magyar Helsinki Bizottság közleményei
  40. Frattini: Rendőri azonosító kell, gumilövedék nem kell – Ma.hu-cikk
  41. AI jelentése a rendőri erőszakról
  42. 2008. október 23. percről percre (Szent Korna Rádió)
  43. '56-os hős és nemzetközi segítség a nemzeti ellenállók demonstrációján október 23-án (Szent Korona Rádió)
  44. Brit pártelnök is felszólal a Jobbik 23-ai nagygyűlésén
  45. Elképesztő: egy olimpikon akart robbantani a Nyugati térnél! - STOP!
  46. HírTV - Belföld :: A rendőri intézkedések súlyos szakmai hiányosságokra is utalnak a szakemberek szerint
  47. Enyhítették a tankelkötő férfi büntetését – Index, 2009. október 2.
  48. Sólyom László államfő parlamenti felszólalása – Országgyűlés, 2007. szeptember 10.
  49. büntetőeljárások rendőrök ellen
  50. Vádat emeltek hat rendőr ellen
  51. A megvádolt rendőrök is falaznak a szadista főtisztnek – Index, 2009. november 10.
  52. Felmentették a képviselőverést tétlenül szemlélő rendőröketIndex, 2009. december 18.
  53. Elítélték a rendőröket, akik hagyták megverni Révész Máriuszt – Index, 2011. április 14.
  54. Börtönbe vonul a brutális rendőrparancsnok – HírTV, 2011. szeptember 29.
  55. Marad az ujjtörő rendőrtiszt luxusnyugdíja – Magyar Nemzet, 2010. december 22.
  56. Egy teljes napig vádolták Gergényiéket – Index, 2013. szeptember 17.
  57. Inkompetens parancsnokok miatt esett el a tévészékház – 444.hu, 2013. szeptember 17.
  58. Népszabadság Online: Hat rendőr gyanúsított eddig a tüntetések kapcsán
  59. Segítségnyújtás elmulasztása
  60. Esetleírások
  61. Török Szilárd esetének leírása a Ne Féljetek alapítvány honlapján
  62. TASZ: Jogtalanul használták a gumilövedéket – Index, 2007. július 5.
  63. ^ a b Ángel Mendoza bántalmazása az Index honlapján
  64. Civil Jogász Bizottság jelentése
  65. ^ a b A Kruchina-fivérek bántalmazása az Index honlapján
  66. Előléptettek több októberben hibázó rendőrt – Origo, 2007. szeptember 5.
  67. Már a rendőrség is feljelentést tett rendőrök ellen
  68. Alternatív vizsgálóbizottság alakult – Magyar Nemzet Online-cikk
  69. Az alternatív bizottság honlapja
  70. Keressük a névtelenül hibázó rendőri vezetőket – 2007. július 9.
  71. Pintér beszólása húzhatta keresztül Orbán menetrendjét – Origo, 2010. május 6. és Balsai a rendőri brutalitásról: elindulhat a tényfeltárás – Magyar Nemzet, 2010. június 15.
  72. Balsai-jelentés: Gyurcsány paranoid hatalomvágya vezetett a budapesti zavargásokhoz – Origo, 2011. szeptember 26.
  73. Bizottság adatai – Parlament.hu
  74. 2006 ősz: Gulyás Gergely feljelentést tett – Hvg.hu, 2010. november 2.
  75. Gyanúsítottként hallgatták ki Gergényi PétertNépszabadság, 2011. július 13.
  76. Gergényi után Benét is meggyanúsíthatják – Index, 2011. szeptember 24.
  77. Törvénytelenül adtak honvédségi fegyvert a 2006-os tömegoszlatáshoz, Index.hu, 2012. május 16.
  78. Négymillió forint egy kilőtt szemért – Index, 2009. január 16.
  79. A bíróságon elveszítette a rendőrség az Alkotmány utcai csatát – Index, 2009. július 1.
  80. Kilőtt szemű férfit mutattak GergényinekOrigo, 2006. november 17.
  81. A főváros visszavonta Kertész Ákos díszpolgári címét – Origo, 2011. szeptember 21.
  82. Magyar Katolikus rádió, hírek, október 22.
  83. 2006. október 23.: fényképek a Fekete Dobozból, Magyar Nemzet, 2006. november 16.
  84. Tudósítás a kiállításról Fidesz.hu, 2006. november 16.
  85. Megsebzett ünnep A film weboldala (letölthető)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]