Társaság a Szabadságjogokért

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Társaság a Szabadságjogokért
Tasz-logo-hu.svg

Alapítva 1994
Székhely Budapest

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) 1994-ben, Budapesten alakult emberi jogi jogvédő civil szervezet. Az állami szervektől és pártoktól függetlenül működik, pénzügyi forrásait alapítványok és magánszemélyek biztosítják, tevékenységét tanácsadók segítik.

Célja annak elérése, hogy bárki megismerhesse alapvető emberi jogait és érvényesíthesse azokat a hatalom indokolatlan beavatkozásaival és mulasztásaival szemben.


Története[szerkesztés]

Megalakulását követően10 éven át Fridli Judit volt a szervezet vezetője. 2016-ban 118 egyedi ügyben nyújtott képviseletet, és munkatársai 181 tárgyaláson és meghallgatáson vettek részt.[1]

Céljai[szerkesztés]

Fő célkitűzése, hogy az alapvető jogok és jogelvek érvényesüljenek Magyarországon. Tevékenységét olyan területekre összpontosítja, ahol gyakoriak a jogsértések, és az áldozatok különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak.

A TASZ célja a személyi szabadság, az emberi méltóság, a magánszféra védelme. Deklarált törekvése, hogy az állam csak különösen súlyos indokkal, elkerülhetetlen mértékben, és csak törvény alapján, megfelelő eljárási garanciák mellett korlátozza az alapvető jogokat.

A TASZ tevékenysége kiterjed az alábbiakra:

  • személyes adatok védelme
  • közérdekű adatokhoz való hozzáférés
  • a gyülekezési, a szólás- és a sajtószabadság védelme
  • a választáshoz való jog és a részvételei jogok képviselete
  • a polgárok jogainak védelme az egészségügyben
  • minőségi oktatás támogatása
  • a testi önrendelkezés védelme (méltó halálhoz való jog, eutanázia)
  • a HIV/AIDS-szel élő személyek jogaink a védelme
  • az LMBTQ emberek jogaink a védelme
  •  a romák jogainak védelme az intézményes diszkriminációval szemben
  • a fogyatékos polgárok jogainak védelme
  • a drogfogyasztók jogainak védelme

Tevékenységei[szerkesztés]

Jogvédelem

  • ingyenes jogi tanácsadást nyújt az alapvető jogaikban sérelmet szenvedett polgárok számára
  • stratégiailag fontos ügyekben ingyenes jogi képviseletet biztosít

Jogfejlesztés

  • kezdeményezi jogszabályok megalkotását, módosítását, a jogalkalmazási gyakorlat megváltoztatását
  • felhívja a figyelmet az emberi jogi szempontok érvényesítésére a jogszabályok szakmai előkészítése során
  • együttműködik számos hazai és külföldi emberi jogi szervezettel, intézménnyel

A nyilvánosság tájékoztatása

  • jogtudatosító képzéseket tart
  • tájékoztató kiadványokat készít
  • rendszeresen tájékoztatja a sajtót álláspontjáról
  • tevékenységéről információkat közöl saját honlapján, a TASZ blogján, a közösségi médiában (Facebook, Twitter, Tumblr), valamint hírlevelén keresztül
  • vitafórumokat és konferenciákat rendez

Programjai[szerkesztés]

Betegjogi program A Betegjogi program az egészségügyi törvényben szereplő betegjogokkal és a hozzájuk kapcsolódó általános betegjogi kérdésekkel foglalkozik. Ezek mellett kiemelten kezel egyes, az egészségügyi önrendelkezési joggal kapcsolatos kérdéseket, mint például a reprodukciós jogokat, az ellátás visszautasítása és a méltó halálhoz való jog kérdését (eutanázia), a pszichiátriai kezelés során alkalmazható kényszereszközök kérdéskörét. A TASZ 2017-ben kampányt indított az egyre elterjedtebb kórházi fertőzések ellen.[2]

HIV/AIDS-program A HIV/AIDS-program a HIV/AIDS-kérdés jogi vonatkozásaival, a magyarországi és az EU-s HIV/AIDS-stratégiával, valamint a HIV-pozitívak emberi jogaival foglalkozik. Kiadványaiban, írásaiban folyamatosan monitorozza a magyarországi HIV-tesztelés gyakorlatát, valamint a HIV-betegek kezelését. A TASZ HIV/AIDS-programja, illetve programvezetője tagja számos nemzetközi szervezetnek.

Szólás és sajtószabadság programja A program a gyülekezési, egyesülési, szólásszabadság, sajtószabadság és vallásszabadság kérdéseivel foglalkozik. A program munkatársait rendszeresen felkeresik újságírók konzultáció céljából.

Információszabadság program A TASZ az információszabadság terén a legjelentősebb civil szervezet Magyarországon. Perei hozzájárultak a bírák és a bíróságok ítélkezési gyakorlatának kialakulásához. Jelenleg a TASZ az egyetlen szervezet, mely az újságírók és nonprofit szervezetek részére ingyenesen nyújt tanácsadást és jogi képviseletet.

Adatvédelmi program A TASZ adatvédelmi programjának a célja, hogy az állam és az üzleti szféra kizárólag a hatékony működéséhez elengedhetetlen személyes adatokat kezelhesse, és az emberek maguk határozhassák meg, hogy a róluk szóló információkat kivel osztják meg.

Drogpolitikai program A program a kezdeti években elsősorban drogfogyasztóknak nyújtott segítséget, és a drogtilalom alternatíváit mutatta be. 1998 óta a program jogsegélyszolgálata nemcsak magánszemélyek, hanem a területen tevékenykedő szervezetek részére is elérhető: jogi tanácsadást nyújt orvosok, utcai szociális munkások, illetve tűcsereprogramokkal foglalkozó szakemberek számára is. A TASZ Médiamonitor Programja minden kábítószerekkel kapcsolatos hazai médiamegjelenést monitoroz. 2006 óta a program magyarországi tevékenységén túl regionális és nemzetközi drogpolitikával is foglalkozik.

Roma jogvédelmi program A TASZ Romaprogramjának célja a mélyszegénységben élők, elsősorban a közöttük felülreprezentált romák jog- és érdekérvényesítésének hatékonyabbá tétele. A program részeként segítik a romák helyi közösséggé szerveződését, saját vezetőik, aktivistáik kiválasztását és megerősítését. A Romaprogram megcélzott területe Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, mivel ezen a területen található Magyarország leghátrányosabb helyzetű kistérségeinek közel fele.

Filmprogram A TASZ 2007 közepén indította el video-érdekérvényesítő programját, TASZ Film néven. Azóta több mint kétszáz filmet készített, legtöbbet a drogpolitika területén. A TASZ filmjei szabadon terjeszthetők és letölthetők.

Civil szervezetek fejlesztése A program célja olyan stratégiai együttműködések kialakítása, melyek során a TASZ hatékonyan át tudja adni tapasztalatait más civil szervezeteknek. A projekthez csatlakozott civilek olyan helyi és regionális szervezetek, amelyek az érdekérvényesítés terén világos küldetéssel és aktivitással rendelkeznek. A TASZ a szervezetek igényeinek felmérése alapján kidolgozott egy tematikusan egymásra épülő tréning-sorozatot,melyek fókuszában a hatékony média és kommunikációs stratégiák és eszközök, támogatásszerzés és forrásteremtés, emberi és állampolgári jogi ismeretek és ügyképviseleti stratégiák és eszközök állnak.

Fogyatékosságügyi program A fogyatékosságügyi program az értelmi fogyatékossággal, valamint a súlyos és halmozott fogyatékossággal élő emberekre fókuszál. A program célja, hogy a fogyatékos emberek másokkal egyenrangú állampolgárokként, a közösség elismert tagjaiként élhessenek. Legfontosabb céljai közé tartozik a nagy létszámú, totális intézmények megszüntetésének, ezzel párhuzamosan a közösségi alapú szolgáltatások kialakításának ösztönzése; a gondnoksági rendszer reformja, vagyis a támogatott döntéshozatal bevezetése és elterjesztése, a fogyatékos emberek választójogát korlátozó rendelkezések eltörlése; a súlyosan, halmozottan fogyatékos gyerekek és fiatalok oktatási jogosultságainak elismertetése.

Gyülekezési jog A TASZ a Gyülekezési jog program keretén belül tüntetések, demonstrációk, felvonulások szervezésének, tartásának szabadságával foglalkozik, így azzal is, hogy az állam, a rendőrség milyen módon tudja, és milyen módon köteles ezen alapvető szabadságjog érvényesülését biztosítani. A TASZ - tekintet nélkül mondanivalójára - minden, gyülekezési jogával élni akaró polgárnak jogsegélyt nyújt.

Jogállamvédelmi program A TASZ Politikai Szabadságjogok Programja 2010 óta külön figyelmet fordít az alkotmányozás, a sarkalatos törvények, illetve a független jogállami intézményrendszer átalakításának nyomon követésére, elemzésére.

Lelkiismereti szabadság A világnézetileg elkötelezett Alaptörvény hatályba lépése a lelkiismereti szabadság korlátozásának új lehetőségeit teremtette meg, amelyekre a TASZ kiemelt figyelmet fordít.

Menekültügyi program A TASZ külön program keretében foglalkozik menekültekkel kapcsolatos ügyekkel is.

Részvételi jogok A TASZ célja, hogy mindenki méltányos feltételek között vehessen részt a választásokon, választópolgárként és jelöltként egyaránt, és egyenlő félként vehessen részt politikai közösségének döntéseiben. Célja továbbá, hogy mindenki megismerje politikai részvételi jogait, és lehetőségei szerint éljen ezekkel a jogokkal.

Önrendelkezési program A TASZ önrendelkezési programjának egyik célja, hogy a legváratlanabb szituációk se érhessék felkészületlenül az embert.A program többek között foglalkozik hajléktalansággal, szüléssel, eutanáziával, védőoltásokkal, művi meddővé tétellel, valamint reprodukciós jogokkal kapcsolatos ügyekkel.

Tanszabadság program A TASZ tanszabadság programja a közoktatásban felmerülő, az alábbi témákkal szorosan összefüggő alapjogi sérelmekkel foglalkozik. A program tematikája két fő területre bontható az érintettek szempontjából:

  • a tanulás szabadsága
  • a tanítás szabadsága

Nemzetközi kapcsolatai[szerkesztés]

Szervezeti felépítése[szerkesztés]

A Társaság a Szabadságjogokért az 1989. évi II. törvény alapján létrejött országos működésű társadalmi szervezet.

A Társaság a Szabadságjogokért megalakulásakor, 1994-ben mindössze 5-6 ember vett részt aktívan a TASZ munkájában, az ő kezdeményezésükre gyűlt össze végül 10 fő, hogy egyesületet tudjanak alapítani. Mára 30 fölé nőtt a TASZ-osok száma. A TASZ 2002. januárjától az 1997. évi CLVI. törvény alapján közhasznú szervezetként működik.

A fontosabb ügyekről egy öttagú ügyvivői testület szavaz, melynek tagjai: Dojcsák Dalma, Hüttl Tivadar, Jovánovics Eszter, Kapronczay Stefánia, Szabó Máté.

A TASZ ügyvezető igazgatója Kapronczay Stefánia, szakmai igazgatója pedig Szabó Máté Dániel.

A szervezet tagja lehet minden természetes és jogi személy, aki vállalja, hogy a szervezet alapszabályában megállapított tagsági követelményeknek eleget tesz, és a közgyűlés őt tagjai sorába felveszi. A szervezetnek nem magyar állampolgár is lehet tagja. A szervezetbe új tag felvétele a közgyűlésen történik az ügyvivői testület javaslata alapján.

A szervezet legfőbb tanácskozó és döntéshozó szerve a közgyűlés, melynek ülései nyilvánosak. A közgyűlésen minden tag tanácskozási és szavazati joggal részt vehet. A közgyűlést az ügyvivői testület javaslata alapján a szervezet elnöke hívja össze, legalább évente egy alkalommal. A közgyűlés a tagok közül titkos szavazással öt főből álló ügyvivői testületet választ. Minden ügyvivő jogosult a szervezet képviseletére és a szervezet ügyeinek intézésére.

Külföldről támogatott szervezet[szerkesztés]

2017. január 11-én az ATV szerda reggeli műsorában Németh Szilárd, a Fidesz frakcióvezető-helyettese úgy fogalmazott: konkrétan a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és a Transparency International Magyarország azok a szervezetek, amelyeket vissza kell szorítani Magyarországon, mert „mindenféle legitimációs részvétel nélkül akarnak beleszólni a nagypolitikába."[3] 2017. április 2-án a kormány olyan törvényjavaslatot terjesztett elő, amely regisztrációra és minden kommunikációjában a "külföldről támogatott szervezet" megnevezés kiírására kötelezné azokat a civil szervezeteket, amelyek évente több mint 7,2 millió forint támogatást kapnának külföldről.[4] Ezt követően 2017. április 12-én tízezrek tüntettek a Hősök terén a civiltörvény módosítása ellen.[5] A törvényt az Országgyűlés elfogadta, a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvényként.

A TASZ szerint az elfogadott törvény sérti a szólásszabadságot, az egyesülési szabadságot és megengedhetetlen módon különböztet meg egyes civil szervezeteket. Kiemelik, hogy a jogrendszerben már jelenleg is meglévő szabályok sokkal alkalmasabbak az átláthatóság és a nemzet biztonságának garantálására, illetve a pénzmosás elleni fellépésre. Véleményük szerint a TASZ gazdálkodása és tevékenysége teljesen nyilvános, bárki évekre visszamenően megnézheti, kiknek, milyen összegű támogatásával, milyen programokon dolgoznak.

Kinyilvánították, hogy nem fogják teljesíteni a törvény előírásait és az Alkotmánybíróságon és a strasbourgi bíróságon is fel fognak lépni a törvény ellen.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]