Ferenciek tere

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ferenciek tere
Ország  Magyarország
Elhelyezkedése
Ferenciek tere (Budapest)
Ferenciek tere
Ferenciek tere
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 35″, k. h. 19° 03′ 22″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 35″, k. h. 19° 03′ 22″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferenciek tere témájú médiaállományokat.
A Kígyó tér
A Ferenciek tere és a templom 1901-ben (a Duna felől nézve)
Az 1909-1913 között épült Párisi udvar villamosmegállóval (1963. február 20.)
A tér keleti oldalán álló Alkantarai Szent Péter Templom, vagy közismertebb nevén a Pesti Ferences Templom kapuja
A délkeleti sarkon álló Egyetemi Könyvtár

A Ferenciek tere Budapest V. kerületében, Pest történelmi Belvárosának középpontjában fekvő tér és közlekedési csomópont.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Határai: Szabad sajtó út 5., Duna utca 7. és 6., Veres Pálné utca 1. és 2., Irányi utca 29., Károlyi Mihály utca 7-9. és 12., Reáltanoda utca 1. és 2., Kossuth Lajos utca 1. és 2/a., Petőfi Sándor utca 1. és 2., Kígyó utca 4. és 1., Szabad sajtó út 2.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Ferenciek terén álló ferences templom és kolostor őse 1250 és 1260 között épült. Az eredeti gótikus templom kicsinek bizonyult, ezért a ferences atyák 1727-ben új templom építésébe kezdtek. A ma is álló 766 m2 alapterületű barokk templomot 1743. szeptember 21-én szentelték fel. A Ferences szerzetesrend tagjait a magyar nyelv történeti-etimológiai szótár szerint ferences, Ferenc-rendi és franciskánus, ferencbarát, ferencszerzetes néven említjük. A „ferenci” formára először 1793-ból van adat. A teret 1874 óta hívják Ferenciek terének, de már a 18. században ismert volt a Franziskanerplatz neve is, ezért valószínűsíthető, hogy a pesti szlengben régóta élő elnevezés vált hivatalossá.[1]

1893-ban a vezetés törvényt alkotott két új Duna híd létesítéséről. 1898-ban elkezdődött az Eskü téri híd (ma Erzsébet híd) építése, amelyhez kapcsolódóan kissé át kellett rendezni a Belvárost. A hidat a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utcával össze kellett kötni. A ma is álló Belvárosi plébániatemplomot meghagyták, azt a hídfő kikerülte, de a Hatvani utca szélesítése miatt a Kígyó utcában álló régi pesti Városházát is le kellett bontani. (Helyére az északi Klotild palota került.) A déli hamarabb épült fel, a két ház 1899-1902 között épült.

1903-ban átadták a láncszerkezetű hidat és a széles sugárúton megindulhatott a mostanihoz képest még elég csekély forgalom. 1914-től már a hídon közlekedő villamosjárat is érintette a teret.

1945-ben a második világháborúban a főváros ostroma során a régi Erzsébet híd megsemmisült, csak a balparti pillér maradt állva. 1947-től a villamosjáratok ideiglenes végállomása a pesti hídfő lett. 1964-ben adták át a forgalomnak a ma is látható modern kábelhidat, amelyen 1973-ig közlekedett villamos. Megszüntetését a 2-es metró megindításával indokolták. Szakmai indokoltsága ma is viták tárgya. A Rákóczi úti villamos forgalmát a 2-es metró helyett a sűrűn közlekedő 7-es buszcsalád vette át. Az erős közúti forgalom a Ferenciek terének és a főváros kelet-nyugati tengelyének egyaránt nagy környezeti terhelést okoz. Emiatt a köznyelvben elterjedtté vált a "városi autópálya" kifejezés.

A téren a külön szintű csomópont és a 3-as metró állomását 1976-ra alakították ki. A Váci utca északi szakaszát 1986-ban, a délit 1996-ban alakították át sétálóutcává. A mai tér 1992. április 30-án jött létre a Ferenciek tere és a Felszabadulás tér összevonásából. Azóta sokféle terv és ötlet született a tér és a forgalmas főútvonal élhetőbbé tételéről, forgalmának csillapításáról és a villamos újraindításáról is.

A Ferenciek tere korábbi elnevezései: A XVI. századtól Platea dominorum (Urak utcája), ill. Szent Péter utca, 1690-től Herrngasse (Úri utca), a XVIII. századtól Mönchengasse (Barátok utcája), Mönchenplatz (Barátok tere), Franziskanerplatz, ill. Universitätplatz (Egyetem tér), 1874-től Ferenciek tere, 1962-től Károlyi utca, 1991-től Ferenciek tere.

A Felszabadulás tér korábbi nevei: 1700-tól Getraydt Marktplatz (Búzapiac tér), 1730-tól Weisse Rosen Platz (Fehér Rózsa tér) vagy Sebastienplatz (Sebestyén tér), 1788-tól Schlangenplatz, 1874-tól Kígyó tér, 1921-től Apponyi tér, 1953-tól Felszabadulás tér. A pesti népnyelv Felszab térnek nevezte.

Változások az Erzsébet híd építése érdekében[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Közmunkák tanácsa az épülő új híd csatlakozási útvonalait igyekezett gondosabban megtervezni, mint ahogyan az a Lánchíd–Sugár út összekötésénél sikerült. Ehhez nagy arányú bontásokra volt szükség az új hídfőnél is és a Hatvani (Kossuth Lajos) utcát is ki kellett szélesíteni.

A korábbi Barátok tere, azaz: Ferenciek tere észak-déli irányú volt, a Kecskeméti utcát kötötte össze a Kronprinzstrasséval (Petőfi Sándor utca). A Petőfi Sándor utca torkolatában terült el a Kígyó tér, ebből vezetett a Rózsa tér és a régi Városháza felé a Kígyó utca. Ez lett egyik eleme az újonnan kialakítandó térnek, az északi oldalán. Az ott található Párizsi-házat lebontották, és helyére a jelenleg is álló Párizsi udvar került. A Kígyó utca végén a Porszász házat is lebontották; a mögötte futó Plebánia utca jelenleg a Március 15. tér része.

A déli oldalon helyezkedett el a Sebestyén tér, valamint a Sebestyén utca, amely a Duna utca irányába vezetett. A tér oldalán a Kúria tűzfalához illeszkedve egy bazár állt, amelyet Feszty Adolf tervezett. Ennek lebontása után, a háta mögött keletkezett a Kúria utca, a Királyi Bérpalota mögött.[2]

A tér középső részén állott a Hátszemélyes tábla és a Müller-ház, ezeket is lebontották. Az új híd felé vezető út (Eskü tér, illeve Szabadsajtó út) két szélére épültek a Klotild paloták. [3]

Az egykori Sebestyén utca és Kígyó utca közti apró házak lebontásával látványos és széles tér keletkezett. Ezt 1921-ben Apponyi térnek nevezték el. A tér északi oldalán, a Klotild palota előtt állították fel Pázmány Péter szobrát[4], az út tengelyétől délre, szimmetrikusan Werbőczy szobra állott. A Werbőczi szobrot[5] a második világháború után (1945 május elsején) népi kollégisták ledöntötték.[6][7]

A világháború után nemkívánatos lett Apponyi neve, a tér neve ettől kezdve Felszabadulás tér, merőlegesen a Ferenciek terére. A kettős tér nem alakult át jelentősen a Metrő építkezése miatt, de egységesebbé vált. Ez tette lehetővé, hogy - mivel a rendszerváltás után a Felszabadulás név nemkívánatossá vált - a két teret egységesítették, azóta az egyesített tér neve: Ferenciek tere.

A legfrissebb változtatás már nem az Erzsébet híddal kapcsolatos: megszüntették a gyalogos aluljárót, és a felszínen gyalogosan átjárhatóvá tették a Ferenciek tere–Petőfi Sándor utca vonalat, ám a járműforgalom elől elzárták.

A Ferenciek terének épületei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A XIX század végén lebontott épületek sokkal kisebbek voltak a jelenlegieknél. A déli Klotild palota előtti téren például tizenhat apró ház állott.

  • Hrsz. 23996 Ferenciek tere 1. Szabad sajtó út 5., Duna utca 6., Váci utca 36. építtető: Klotild főhercegnő, épült: 1902, tervező: Korb Flóris, Giergl Kálmán (az egykori Sebestyén utca és Sebestyén tér sarkán, a Lakat utca sarkán, később: Apponyi tér)
  • Hrsz. 23998 Ferenciek tere 2. Veres Páné utca 2., Curia utca 2-4. eredetileg: Királyi bérház, tervező: Korb Flóris, Giergl Kálmán (az egykori Sebestén utca és Zöldfa utca sarkán)
  • Hrsz. 24004 Ferenciek tere 3. Curia utca 5. építtető: Herczog Mór Lipót, Grassalkovich palota Mayerhoffer építőmester család, Athaeneum nyomda[8], a Curia[9] helyén épült: 1902, tervező: Kármán Géza Aladár, Ullmann Gyula (a Curia utca előzőleg Iskola utca volt)
  • Hrsz. 24005 Ferenciek tere 4. építtető: Herczog Mór Lipót, Királyi bazár 1902, tervező: Kármán Géza Aladár, Ullmann Gyula
  • Hrsz. 24006 Ferenciek tere 5. Irányi utca 20., építtető: Herczog Mór Lipót, eredetileg: Királyi bazár, épült: 1902, tervező: Kármán Géza Aladár, Ullmann Gyula (az Irányi utca eredetileg Kalap utca volt)
  • Hrsz. 24189 Ferenciek tere 6. Reáltanoda utca 2., eredetileg: Ferences kolostor, Egyetemi könyvtár, épült: 1876, tervező: Skalniczky Antal, Koch Henrik
  • Hrsz. 24188 Ferenciek tere 7-8. eredetileg: Ferenciek Fővárosi palotája, Ferences bazár, épült: 1877, tervező: Kéler Napóleon, Frey Lajos
  • Hrsz. 24187 Ferenciek tere 9. Kossuth Lajos utca 1. eredetileg: Pesti Ferences rk. templom, épült: 1743, korszerűsítette: Wieser Ferenc (előző néven a Hatvani utca és Koronaherceg utca sarkán)
  • Hrsz. 24303 Ferenciek tere 10. Petőfi Sándor utca 2-4. építtető: Brudern-ház, Teleki-ház[10], Belvárosi Takarékpénztár, Párizsi udvar, épült: 1916, tervező: Schmal Henrik, Lipták Pál (az egykori Kígyó téren)
  • Hrsz. 24305 Ferenciek tere 11. építtető: Girardi Adolf, Aranyház, tervező: Alpár Ignác (az egykori Kígyó tér és a jelenlegi Kígyó utca sarkán)
  • Hrsz. 24309 Ferenciek tere 12. Szabad sajtó út 6., Váci utca 34., Kígyó utca 5. építtető: Klotild főhercegnő, épült: 1902, tervező: Korb Flóris, Giergl Kálmán (a Váci utca e része eredetileg a Városház utca nevet viselte, a Szabad sajtó út előzőleg Eskü út volt, a Ferenciek terének e része később Apponyi tér is volt)

Közlekedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Autóbusz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alábbi autóbuszok megállnak a Ferenciek terén:

Metró[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt található a 3-as metró egyik megállóhelye. A megálló 27,7 méterrel van a felszín alatt. A metrómegállót 1976. december 31-én adták át.[11]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferenciek tere témájú médiaállományokat.
  1. Ferenciek és ferencesek
  2. Utcanév összehasonlítások Budapest Fővárosi Levéltár
  3. Déry Attlia: Belváros
  4. Pázmány Péter szobra új helyén Horváth Mihály tér
  5. Werbőczy szobor Werbőczi István szobra a Budapest Kávéház előtt
  6. Budapest szobrairól
  7. Werbőczi ledöntött szobra a MAFIRT képe
  8. Athaeneum nyomda a nyomda épületének képével
  9. A Curia 1864-ben Budapest Főváros Levélrára
  10. A Pátizsi-ház Mögötte a Párizsi utca, amely jelenleg díszes fedett átjáró
  11. A 3-as metróvonal jellemzői – Metros.hu
  12. Pesti ferences templom
  13. Pesti ferences templom weboldala, pestiferences.ofm.hu
  14. Klotild-palota 1900-ban

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Budapest teljes utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]