Győr-Moson-Sopron vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Győr-Moson-Sopron megye szócikkből átirányítva)
Győr-Moson-Sopron vármegye
A Fertő, háttérben a Schneeberggel
A Fertő, háttérben a Schneeberggel
Győr-Moson-Sopron vármegye címere
Győr-Moson-Sopron vármegye címere
Győr-Moson-Sopron vármegye zászlaja
Győr-Moson-Sopron vármegye zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
Vármegyeszékhely Győr
Járások száma 7
Települések száma 183
megyei jogú városok 2
egyéb városok 10
ISO 3166-2HU-GS
Főispán Széles Sándor
Népesség
Teljes népesség465 945 fő (2022. okt. 1.)[1]
Népsűrűség108,7 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület4208[2] km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
Győr-Moson-Sopron vármegye elhelyezkedése Magyarországon
Győr-Moson-Sopron vármegye elhelyezkedése Magyarországon
Győr-Moson-Sopron vármegye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Győr-Moson-Sopron vármegye témájú médiaállományokat.

Győr-Moson-Sopron vármegye, 1950 és 1990 között Győr-Sopron megye, 1990 és 2022 között Győr-Moson-Sopron megye, közigazgatási egység, amely Magyarország északnyugati részében található. 1950-ben jött létre Győr-Moson vármegye és Sopron vármegye összevonásával.

Északról a Duna és Szlovákia, keletről Komárom-Esztergom vármegye, nyugatról Ausztria, délről Veszprém vármegye, délnyugatról Vas vármegye határolja. Székhelye: Győr. A nyugati határvonal zegzugosan halad. A Fertő tótól keletre a Hanság egy része Ausztriához tartozik, ugyanakkor Sopron és környéke félszigetszerűen nyúlik be a mai Ausztria területére.

Területe 4208 km²,[2] Magyarország területének 4,5%-a. Ezzel nagyjából feleakkora, mint hazánk legnagyobb vármegyéje, Bács-Kiskun vármegye (8297 km²) ugyanakkor a területe körülbelül kétszerese a szomszédos Komárom-Esztergom vármegyének. Határai közt kb. 450 000 ember él, ennek felét az itt található három legnagyobb település, a 132 ezer lakosú Győr megyei jogú város, a 64 ezer lakosú Sopron megyei jogú város és a kb. 35 ezer lakosú Mosonmagyaróvár népessége adja.

Területén haladnak keresztül a Közép- és Nyugat-Európával összekötő fontos útvonalak. Itt halad el a két vágányú Budapest-Bécs-vasútvonal, az M1-es autópálya, és nyugat felé létesít kapcsolatokat a Duna is, mint a térség legnagyobb fontosságú vízi útja.

A nyugati fekvés mindig fontos volt a térség kereskedelmének, mezőgazdaságának, iparának közlekedésének és kulturális életének fejlődésére egyaránt. Napjainkban a turizmus alakulásában, különösen a kishatár menti forgalomban játszik nagy szerepet.

Földrajz[szerkesztés]

Három tájegység találkozásánál fekszik, ezek: a Dunántúli-középhegység (Sokorói-dombság), az Alpokalja és a Kisalföld.

Domborzat

Legmagasabb pontja 669 m, amely a Bakonyban található Kőris-hegy 709 méteres csúcsától mintegy fél kilométerre keletre fekszik. Itt metszi a megyehatár a hegy oldalát.

Geológia

Területe ásványkincsekben szegény.

Vízrajz

Nagyobb folyóvizei a Duna, a Rába és a Rábca.

Élővilág, természetvédelem

Lásd: Győr-Moson-Sopron vármegye védett természeti értékeinek listája

Szélső települései égtájak szerint:

Történelme[szerkesztés]

Győr-Sopron megye kialakítása 1950-ben
(1 Vas vármegyétől Győr-Sopronhoz, 2 Sopron vármegyétől Vashoz, 3 Komárom megye, 4 Győr-Sopron megye 1950-től, 5 mai megyehatár, 6 megszűnt 1949-es megyehatár)

Területe az őskor óta lakott. A római korban a Duna mentén itt húzódott a Pannóniát védő limes, és itt vezetett észak-déli irányban a borostyánút.

A Magyar Királyság történelme során a mai megye területe öt vármegyeGyőr, Sopron, Moson, Pozsony és Veszprém – között oszlott meg. A trianoni békeszerződés után 1923-ban Győr, Moson és Pozsony vármegyék megmaradt részeit Győr, Moson és Pozsony k.e.e. (közigazgatásilag egyelőre egyesített) vármegye néven összevonták, ennek neve 1945–1950 között Győr-Moson volt.

Az 1950-es megyerendezéskor Győr-Moson és Sopron vármegye egyesült, Győr-Sopron megye néven. Sopron megyéből ugyanakkor a Csepregi járás déli részét (a járási székhely Csepreget, továbbá , Bük, Chernelházadamonya, Horvátzsidány, Iklanberény, Kiszsidány, Lócs, Mesterháza, Nagygeresd, Nemesládony, Ólmod, Peresznye, Sajtoskál, Simaság, Tompaládony és Tormásliget településeket) Vas megyéhez csatolták. Ekkortól Győr-Sopron megye volt a megye neve 1990-ig, amikor átnevezték Győr-Moson-Sopron megyére.

További területi változást eredményezett 1990 után, hogy három hullámban összesen tizenegy, előzőleg Veszprém megyéhez tartozott község csatlakozott Győr-Moson-Sopron megye területéhez (Csikvánd, Gyarmat és Szerecseny 1992. január 1-jén, Bakonypéterd és Lázi 1999. június 30-án, továbbá Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Románd, Sikátor és Veszprémvarsány 2002. október 10-én). Ezek a Pápai kistérségből kerültek át a megye Pannonhalmai kistérségébe.

Győr-Sopron megye közigazgatási beosztása 1950–1990 között[szerkesztés]

Járások 1950–1983 között[szerkesztés]

Az 1950-es megyerendezés előtt Győr-Moson és Sopron vármegyéhez négy-négy járás tartozott (előbbihez a Mosonmagyaróvár székhelyű Magyaróvári, a Győrszentmárton székhelyű Pannonhalmi, a Tét székhelyű Sokoróaljai és a Győr székhelyű Tószigetcsilizközi járás, utóbbihoz a székhelyükről elnevezett Csepregi, Csornai, Kapuvári és Soproni járás). A megyerendezéskor a Csepregi járást felosztották Győr-Sopron és Vas megye öt járása között, így az újonnan alakult Győr-Sopron megyében 1950. március 16-ától hét járás volt (Csornai, Kapuvári, Magyaróvári, Pannonhalmi, Sokoróaljai, Soproni és Tószigetcsilizközi).

Az 1950-es járásrendezés során, június 1-jén valamennyi járás elnevezését a székhelyéhez igazították, a Pannonhalmi járás pedig beolvadt a Győri járásba, ennek következtében a tanácsrendszer bevezetésekor Győr-Sopron megye hat járásra oszlott (Csornai, Győri, Kapuvári, Mosonmagyaróvári, Soproni és Téti).

Ezt követően 1983-ig a hatból két járás szűnt meg: a Téti (1954-ben) és a Kapuvári (1969-ben). A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez négy járás tartozott (Csornai, Győri, Mosonmagyaróvári és Soproni).

Városok 1950–1983 között[szerkesztés]

Az 1950-es megyerendezéskor Győr-Moson megyéhez egy megyei város tartozott, Mosonmagyaróvár. Ezen kívül a két megyeszékhely, Győr és Sopron törvényhatósági jogú város volt, így nem tartoztak a megyékhez, hanem külön közigazgatási egységeket alkottak. Mivel a törvényhatósági jogú városi jogállás 1950. június 15-én megszűnt, Győr és Sopron attól kezdve Győr-Sopron megyéhez tartozott.

1983-ig még két település szerzett városi rangot a megyében: Kapuvár (1969-ben) és Csorna (1971-ben), így 1983-ra a városok száma ötre nőtt.

A tanácsok megalakulásától 1954-ig Győr és Sopron közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város volt, Mosonmagyaróvár pedig közvetlenül a járási tanács alá rendelt városként a Mosonmagyaróvári járáshoz tartozott. 1954 és 1971 között a megye valamennyi városának jogállása járási jogú város volt.

Győr 1971-ben, a harmadik tanácstörvény hatálybalépésével megyei város lett, ami azt jelentette, hogy a megyéhez tartozott, de bizonyos kérdésekben a többi városnál nagyobb önállóságot élvezett. A többi város rangja egyszerűen város lett.

Városkörnyékek 1969‑1983 között[szerkesztés]

Kapuvár volt (Hatvan mellett) a városkörnyéki közigazgatás bevezetésének "kísérleti terepe" 1969-ben. A megszüntetett Kapuvári járás községeinek nagy részét a Csornai és a Soproni járásokhoz osztották be, négyet azonban az egyidejűleg várossá alakított Kapuvár tanácsa alá rendelték. Ez nem jelentette a községek városhoz csatolását, mivel a községekben tovább működtek a helyi tanácsok, az itt korábban megválasztott járási tanácstagok viszont Kapuvár városi tanácsának tagjaivá váltak, ennél fogva az tulajdonképpen a város és a községek közös tanácsává vált. Ez a modell az 1971-ben a részben az itt szerzett tapasztalatok alapján megalkotott harmadik tanácstörvény alapján megszűnt. A városkörnyéki igazgatás ettől kezdve csupán a hivatali szervezetek közötti kapcsolatot jelentette, a községek képviselete a városi tanácsi testületben megszűnt.

1971 és 1983 között Győr-Sopron megye városai közül további három körül alakult városkörnyék: a Mosonmagyaróvári és a Soproni 1977-ben, a Csornai pedig 1981-ben. Ezek mindegyike csak a városhoz legszorosabban kapcsolódó községeket foglalta magába és mindhárom város járási székhely maradt 1983 végéig.

Városok és városkörnyékek 1984‑1990 között[szerkesztés]

1984. január 1-jén valamennyi járás megszűnt az országban. Bár a reform előkészítése során felmerült, hogy egyes egykori járási székhelyeket (Pannonhalma, Tét) városi jogú nagyközséggé nyilvánítsanak, erre végül nem került sor. A megyében a megszűnő járások községeit az addigi járásszékhelyek városkörnyékeihez csatolták, illetve a Csornai járás egyes községeit a Kapuvári városkörnyékhez. Miközben az országban 1984–1990 között a városok száma másfélszeresére nőtt, itt 1990-ig nem került sor újabb várossá nyilvánításra, így Győr-Sopron (Baranya mellett) 1990-re az ország legkevesebb, csupán öt várossal rendelkező megyéje lett.

Jegyzők: A Győr-Moson-Sopron Megye jegyzőinek almanachja bemutatja a 2000. évben dolgozó közigazgatási kart és a megye 176 települését.

Önkormányzat és közigazgatás[szerkesztés]

Járások[szerkesztés]

Győr-Moson-Sopron megye járásainak főbb adatai a 2013. július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak voltak:

Sorszám Járás neve Székhely Település Ebből város Népesség
(2013. január 1.)
Terület
(km²)
Népsűrűség
(fő/km²)
1 Csornai járás Csorna
33
1
32 882
579,76
57
2 Győri járás Győr
35
1
189 857
903,4
210
3 Kapuvári járás Kapuvár
19
2
23 705
372,14
64
4 Mosonmagyaróvári járás Mosonmagyaróvár
26
3
72 532
899,95
81
5 Pannonhalmi járás Pannonhalma
17
1
15 522
312,34
50
6 Soproni járás Sopron
39
3
99 271
867,71
114
7 Téti járás Tét
14
1
14 543
272,64
53

Ez a beosztás változatlan maradt a 2023. január 1-jével életbe lépett (megye helyett vármegyévé történő) átnevezés után is.

Győr-Moson-Sopron Vármegyei Önkormányzat[szerkesztés]

A megyei önkormányzat területi önkormányzat, jogi személy, melynek feladatait és hatáskörét a közgyűlés látja el. A megyei önkormányzat képviselő-testülete a közgyűlés.  A megyei testületek és tisztségviselők munkáját megyei önkormányzati hivatal segíti, melynek feladata a döntések szakmai előkészítése, valamint a döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése.

Győr-Moson-Sopron Vármegyei Közgyűlés tagjai.
Tag: Jelölő szervezet: Tisztsége
1. Németh Zoltán Fidesz-KDNP A közgyűlés elnöke
2. Ivanics Ferenc Fidesz-KDNP A közgyűlés alelnöke
3. Dr. Pető Péter Fidesz-KDNP A közgyűlés alelnöke
4. Csorba Dezső Fidesz-KDNP Képviselő, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-tételt Ellenőrzõ Bizottság – tag.
5. Dr. Gulyás Zoltán Fidesz-KDNP Képviselő, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-tételt Ellenőrzõ Bizottság – elnök.
6. Hámori György Fidesz-KDNP Képviselő, Területfejlesztési és Nemzetiségi Bizottság – elnök.
7. Horváth Tibor Fidesz-KDNP Képviselő, Területfejlesztési és Nemzetiségi Bizottság – tag.
8. Major András Fidesz-KDNP
9. Mák Ferenc Fidesz-KDNP Képviselő, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-tételt Ellenőrző Bizottság – tag.
10. Mecséri Szabolcs Fidesz-KDNP Képviselő, Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság – tag.
11. Méri Attila Fidesz-KDNP Képviselő, Közbeszerzési Bizottság – elnök.
12. Molnár Rita Fidesz-KDNP Képviselő, Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság – elnök.
13. Szabó Dávid Fidesz-KDNP
14. Szalay Imre Fidesz-KDNP
15. Valiczkó Mihály Fidesz-KDNP Képviselő, Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság – tag, Közbeszerzési Bizottság – tag.
16. Jávor Miklós Független Képviselő, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-tételt Ellenőrző Bizottság – tag.
17. Király Patrik Jobbik Képviselő, Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság – tag.
18. Ábrahám Tivadar DK Képviselő, Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság – tag.
19. Szabó Zoltán DK Képviselő, Területfejlesztési és Nemzetiségi Bizottság – tag.
20. Füzi Tamás Momentum Képviselő, Területfejlesztési és Nemzetiségi Bizottság – tag.
21. Dr. Kosztyi János Momentum Képviselő, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-tételt Ellenőrző Bizottság – tag.

Gazdaság[szerkesztés]

Legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés): 1.Audi Hungária Motor Kft. (3), 2. Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. ( 60), 3. Rába Futómű Kft. (70).

Mezőgazdaságában a táj kedvező adottságai, fekvése és klímája következtében jelentős a szőlő- és bortermelés. Már a pannonhalmi apátság alapítólevelében is szó esik a szőlőtermelésről, ami megélhetést jelentett a szerzetesek számára.

Kultúra[szerkesztés]

Lásd még: a Győr-Moson-Sopron vármegyei múzeumok listája és a Győr-Moson-Sopron vármegyei kulturális programok listája cikkeket

Turizmus[szerkesztés]

Lásd még: a Győr-Moson-Sopron vármegye turisztikai látnivalóinak listája és a A Sokorói-dombság látnivalói cikkeket

A térség a magyarországi turisztikai régiók közül a Nyugat-Dunántúl régióba tartozik, fő turisztikai vonzerejét a számtalan értékes műemlék, Győr és Sopron város történelmi hangulatú belvárosa, a megyei kisvárosok és falvak barokk templomai, kastélyai, valamint a nagy hagyományú borkultúra jelenti. Sokan keresik fel a gyakran csak „Magyar Versailles”-ként becézett fertődi Esterházy-kastélyt és a magyarság egyik nemzeti zarándokhelyének számító nagycenki Széchenyi-kastélyt. Különleges értéket képvisel a Pannonhalmi Bencés Főapátság és a Fertő-táj, amelyek szerepelnek az UNESCO világörökségi listáján. Számos védett természeti érték is található itt, ezek egy része nagyobb összefüggő területet alkot. Ilyen például a Fertő vagy a Hanság, és a térség hajdani természetes állapotát őrző további természetvédelmi területek, például a Szigetköz erdei és nádasai. A megyének számos olyan természeti értéke is van, amely emberi kéz munkája, mint a kastélyparkok vagy arborétumok. Vannak, amelyek várostól távol találhatók, és van olyan, amelyet körülölel egy település.

Turisztikai vonzerejéhez hozzájárul az itt élők leleménye és szorgalma is. A természeti és a történelem adta lehetőségek a zene és a sport, az előadó-művészet és a tánc sok-sok programja egészíti ki. Széles a választék a lelkes amatőröktől a világhírű együttesek méltán híres produkciójáig a nagyvárosok terein vagy a kis falvak kicsi templomaiban. A Dunántúl egész nyugati felére jellemző, hogy a kulturális rendezvények és szabadidős lehetőségek szervesen illeszkednek a régió mindennapi életébe.

Területén a látnivalók többsége a nagy-, és kisvárosi településeken vagy azok közelében található meg. A kisebb községekben ugyanakkor a falusi vendéglátás a békés, nyugodt kikapcsolódás lehetőségét, illetve a „magyaros vendégszeretet” kínálja. Jó példaként említhető az alig pár száz lakosú Ravazd a Sokorói-dombság lábánál. A hagyomány szerint IV. Béla 1241-ben a tatárok elől menekülve, megpihent itt, és ahol a kardját leszúrta, forrás fakadt. A lakosság megőrizte a hagyományt és a forrás fölé 1792-ben építményt emelt. Rajta márványtábla őrzi az eseményt. Rövid sétával egy kis helyi múzeum, illetve egy útszéli vendéglő érhető el. Dicséretes példája annak, hogy a táj adta, ember teremtette értékegyüttes, hogyan teremti meg az itteni térség turisztikai vonzerejét, illetve kulturális programok lehetőségét.

Nem csak történelmi értékekben és táji szépségekben, hanem ízekben is gazdag. A térség messze földön híres szakácskultúrája sok régi ízt is megőrzött és a mai éttermek asztalára is beemelt. Talán sehol sem olyan jogos, mint ebben a megyében a „történelmi” jelző, annak ellenére, hogy a Sokoró-Pannonhalmai kistérség tíz szőlőtermelő települését csak 1990 óta sorolják a borvidékek közé. A szőlőtermesztés első írásos említése a Pannonhalmi Apátság alapítólevelében olvasható. A borászat mindig meghatározó szerepet játszott a rend gazdaságában. Sopron életében is mindig meghatározó volt a bor. 1297-ben III. András szabadalomként adta a városnak a borkereskedelem jogát. 1333-ban Károly Róbert meghagyta a határszéli ispánoknak, hogy „a soproni polgárokat amidőn saját boraikat szállítják, útjukban ne zaklassák”. A két borvidék egyre nagyobb szerepet kap a vármegye turizmusában. Egyre többen várják a pincelátogatásra, borkóstolásra az ideérkezőket. Az évente visszatérő rendezvények, borversenyek, szüreti mulatságok pedig messzi földre elviszik hírét a vidék finom borának.

Légi felvételek[szerkesztés]

Népessége[szerkesztés]

Az utóbbi évtizedek népszámlálási adatai alapján Győr-Moson-Sopron megye volt az ország egyetlen olyan megyéje, ahol a népesség jellemzően növekvő tendenciát mutatott.[forrás?]

Népességváltozás
Év Népesség Vált. (%)  
1949 374 987 —    
1960 401 861 +7,2%
1970 414 457 +3,1%
1980 437 857 +5,6%
1990 432 126 −1,3%
2001 438 773 +1,5%
2011 447 985 +2,1%
2021 478 281 +6,8%

Települései[szerkesztés]

Városok[szerkesztés]

Győr-Moson-Sopron vármegye (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Győr-Moson-Sopron vármegye városai

Népesség szerinti sorrendben, a KSH adatai alapján:[3]

Sorszám Település Lakónépesség

(2019.01.01)

Járás
1. Győr 132 038 Növekedés Győri járás
2. Sopron 62 671 Növekedés Soproni járás
3. Mosonmagyaróvár 33 954 Növekedés Mosonmagyaróvári járás
4. Kapuvár 10 234 Csökkenés Kapuvári járás
5. Csorna 10 105 Csökkenés Csornai járás
6. Jánossomorja 6 283 Növekedés Mosonmagyaróvári járás
7. Tét 4 169 Növekedés Téti járás
8. Pannonhalma 4 064 Növekedés Pannonhalmi járás
9. Fertőszentmiklós 3 846 Növekedés Soproni járás
10. Lébény 3 355 Növekedés Mosonmagyaróvári járás
11. Fertőd 3 326 Növekedés Soproni járás
12. Beled 2 553 Csökkenés Kapuvári járás

Községek, nagyközségek[szerkesztés]


Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A népesség adatai településenként (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
  2. a b Magyarország közigazgatási helynévkönyve - 2012. január 1. (PDF). KSH. (Hozzáférés: 2015. május 20.)
  3. 2011. Évi Népszámlálás, Területi adatok (159. old.)

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Győr-Moson-Sopron County
A Wikimédia Commons tartalmaz Győr-Moson-Sopron vármegye témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]