Bogyoszló
| Bogyoszló | |||
| A község katolikus temploma | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Járás | Csornai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Varga Imre Róbert (független)[1] | ||
| Irányítószám | 9324 | ||
| Körzethívószám | 96 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 587 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 23,24 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 26,21 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Bogyoszló weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bogyoszló témájú médiaállományokat. | |||


Bogyoszló (németül: Bodoßlau) község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Magyarország északnyugati részén, a Rábaközben fekszik, Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Duna, a Rába és a Répce hordalékkúpján. Határának talaja a mélyebben lévő kavicstakaró felett homokos, agyagos, öntésiszapos. A felszínen lévő finom üledék jelenkori képződmény.
A térség városai közül Csornától 9, Kapuvártól 13 kilométer választja el. A szomszéd települések: észak felől Jobaháza, északkelet felől Csorna, délkelet felől Szilsárkány, dél felől Sopronnémeti és Potyond, délnyugat felől Magyarkeresztúr és Kisfalud, nyugat felől Babót, északnyugat felől pedig Szárföld és Rábatamási.
Megközelítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A községtől 4,9 kilométerre északra van az M85-ös autóút 31-es kilométerénél lévő Csorna-nyugat–Farád-csomópont, amely a megyeszékhely Győrrel, és 5,8 kilométerre keletre az M86-os autóút 139-es kilométerénél lévő, a 86-os úttal közös szilsárkányi csomópontja, amely pedig Szombathellyel, Vas vármegye székhelyével biztosít közvetlen összeköttetést. Ez utóbbi csomóponttal a 8601-es út köti össze a községet, míg az M85-ös csomópontjától a 8603-as, majd Jobaházát elhagyva a 8604-es úton juthatunk el a településre. Potyonddal és azon keresztül Beleddel a 8606-os út köti össze.
A településen két autóbuszmegálló van (Petőfi Sándor utca és Zrínyi utca), amelyekről közvetlenül elérhető[3] Beled, Csorna, Enese, Farád, Győr, Jobaháza, Kóny, Kapuvár, Magyarkeresztúr, Mihályi, Potyond, Rábatamási, Szárföld, Vadosfa, Veszkény és Vica.
Vasútvonal nem érinti, de a közelében kettő is elhalad, amelyek így több vasúti csatlakozási lehetőséget is kínálnak. Központjától nagyjából 4,5-4,5 kilométerre található északi irányban a Győr–Sopron-vasútvonal Farád megállóhelye és Rábatamási vasútállomása, délkeleti irányban pedig 4,1 kilométerre a Hegyeshalom–Porpác-vasútvonal Szil-Sopronnémeti vasútállomása.
Történelme
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bogyoszló első ismert írásos említése 1228-ból maradt fenn. Akkor a Kanizsayak birtoka volt, és a kapuvári uradalomhoz tartozott. Később a Nádasdyak, majd 1681-ben az Esterházyak kezére került. Az 1594. évi török pusztítás után 10 évre elnéptelenedett. Az újratelepülők adó- és robotmentességet kaptak. A régi lakosok zöme 1620-ban visszatért Vitnyédről. 1850-ben ’’elkülönzési’’ és a bérföldek illetve a közös legelők sorsáról megállapodást kötöttek az urasággal. Az erdőirtást követően művelésre alkalmas földek jöttek létre a jobbágyok munkájának köszönhetően, a nagy legelők pedig az állattartást tették lehetővé. A juhok az értéktelenebb, a szarvasmarhák az értékesebb legelőket vették birtokba. A földesúr a lótenyésztést is felvirágoztatta. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban a község 12 lakosa teljesített katonai szolgálatot. A világháborúkban 92 bogyoszlói vesztette életét; emlékükre faragott kopjafát állítottak a templom előtt. Az 1950-es években Bogyoszlón is termelőszövetkezetet alakítottak, amely eredményesen működött, és a háztáji gazdaságok is jól jövedelmeztek. Három szomszédos települést is a bogyoszlói közös községi tanácshoz csatoltak, de 1990-ben, a rendszerváltáskor a közös tanács felbomlott, s mindegyik falu ismét önálló önkormányzatot hozott létre.
Mai élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az alapinfrastruktúrák közül a szennyvíz csatornahálózat még hiányzik. A vezetékes gázt a lakások több mint felébe bevezették. Az aktív korosztály fele a mezőgazdaságban dolgozik. (A tsz felbomlása óta a Cankó 2000 Kft. folytat mezőgazdasági tevékenységet a településen.)
Bogyoszlónak van háziorvosa.
Az általános iskolai oktatást Magyarkeresztúr, Potyond és Bogyoszló együtt látja el.
Bogyoszló lakosságának többsége katolikus vallású.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Varga László (FKgP)[4]
- 1994–1998: Kránitz Lajos (független)[5]
- 1998–2002: Kránitz Lajos (független)[6]
- 2002–2006: Kránitz Lajos (független)[7]
- 2006–2010: Sebestyén Katalin (független)[8]
- 2010–2012: Varga Tamás (független)[9]
- 2012–2014: Varga Tamás (független)[10]
- 2014–2019: Varga Imre Róbert (független)[11]
- 2019–2024: Varga Imre Róbert (független)[12]
- 2024– : Varga Imre Róbert (független)[1]
A településen 2012. szeptember 2-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[13] A választáson a hivatalban lévő polgármester egyedüli jelöltként indult el, így meg is nyerte azt.[10]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 624 | 626 | 619 | 618 | 598 | 604 | 597 | 587 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,3%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 1,3% németnek, 0,2% ukránnak mondta magát (4,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 84,6%, református 0,3%, evangélikus 2,9%, felekezeten kívüli 3,1% (8,1% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 90,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% németnek, 0,7% cigánynak, 0,5% ukránnak, 0,3% horvátnak, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 65,4% volt római katolikus, 3,2% evangélikus, 0,8% református, 0,2% ortodox, 0,2% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 4,5% felekezeten kívüli (25,1% nem válaszolt).[15]
Híres szülöttei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Király Iván természettudós tanár, a Hanság kutatója
Híres fafaragó mesterek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Kiss Ernő
- Áder István
- Pintér Jenő (2016 februárjában hunyt el), a Népművészet Mestere[16]
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szent Kozma és Damján római katolikus templom
Az északi-déli széles főúton álló templom a falukép meghatározó eleme. 1760 körül épült klasszicista stílusban, és néhány éve felújították. A magyar szenteket bemutató monumentális falképeit Döbrentey Gábor festette 1941-42-ben.[17] Berendezései közül különösen értékes a „Jó pásztor” domborművel díszített szószék, a fából készült Mária-szobor, valamint a templom előtt álló, Szent Vendel és Szent Flórián alakjaival kiegészített Kesergő Mária-szobor.
- Kálvária szoborcsoport
- Néprajzi, iskolatörténeti és fafaragó kiállítás az egykori iskolaépületben
- Utcakép
A falu orsós településképe a Rábaköz településeire jellemző. A széles csordahajtó út mellett fésűs beépítésben, egy épület - egy porta rend szerint állnak a házak. A deszkaoromzatos vagy tűzfalas házak előtt nincs előkert, de az előttük lévő közterületen gyümölcsfákkal szegélyezik az utat. A telken soros elrendezésben következnek a lakó- és gazdasági épületek. Régen gyakori volt a ház egész hosszán végigfutó téglapilléres tornác, amelyről a lakószobák nyíltak. A konyhában szabadkéményes tűzhely volt, a szobákban szépen faragott, dátumozott mestergerenda. Hasonló utcaképpel ma már egyre kevesebb helyen találkozunk.
- Bogyoszlón áthalad a Szent Márton európai kulturális útvonal Szombathelytől Pozsonyig vezető szakasza.
Hagyományok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Rábaköz Néptánc Együttes
- Bogyoszlói Férfi Dalkör
Galéria
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A templom és környéke
- A bogyoszlói határ
- Egy bálahegy
- A római katolikus temető
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Bogyoszló települési választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. október 2..
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1..
- ↑ "Menetrendek". 2019. május 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. május 5..
- ↑ "Bogyoszló települési választás eredményei" (txt). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21..
- ↑ "Bogyoszló települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 1..
- ↑ "Bogyoszló települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 4..
- ↑ "Bogyoszló települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 4..
- ↑ "Bogyoszló települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 4..
- ↑ "Bogyoszló települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 23..
- 1 2 "Bogyoszló települési időközi választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2012. szeptember 2. Hozzáférés: 2020. június 10..
- ↑ "Bogyoszló települési választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2015. szeptember 16..
- ↑ "Bogyoszló települési választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 25..
- ↑ "2012. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2012. Hozzáférés: 2020. június 10..
- ↑ Bogyoszló Helységnévtár
- ↑ Bogyoszló Helységnévtár
- ↑ "Archivált másolat". 2016. március 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. augusztus 30..
- ↑ http://szentmarton.blogspot.hu/search/label/D%C3%B6brentey%20G%C3%A1bor[halott link]
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd, 1998) Pájer Imre írásának átdolgozásával
