Csáfordjánosfa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csáfordjánosfa
Simon-kúria
Simon-kúria
Csáfordjánosfa címere
Csáfordjánosfa címere
Csáfordjánosfa zászlaja
Csáfordjánosfa zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásSoproni
Jogállás község
Polgármester Németh Albert Viktor (független)[1]
Irányítószám 9375
Körzethívószám 99
Népesség
Teljes népesség229 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség39,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület5,28 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 24′ 57″, k. h. 16° 57′ 02″Koordináták: é. sz. 47° 24′ 57″, k. h. 16° 57′ 02″
Csáfordjánosfa (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Csáfordjánosfa
Csáfordjánosfa
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Csáfordjánosfa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csáfordjánosfa témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Csáfordjánosfa község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Győr-Moson-Sopron vármegye Vas vármegyével határos délnyugati területén, a Répce mellett terül el. A Kisalföld tájegységhez tartozik. Éghajlata kiválóan alkalmas növénytermesztésre. A Répce mellett nagy kiterjedésű rét található, amelynek termése az állattartás alapjául szolgál. A szántóföldeken búza, kukorica, árpa, zab, napraforgó, cukorrépa, burgonya jó minőségben és nagy mennyiségben termeszthető. A településnek két természetvédelmi területe van, az egyik a Répceszemere felé vezető út mellett elhelyezkedő magyar kőrisfák, életkoruk 140 év körüli, a másik ilyen terület a tőzikés erdő. A virágok kora tavasszal gyönyörű látványt nyújtanak az ide ellátogatóknak.

Csáfordjánosfa Répcejánosfa és Répcecsáford községek 1939. évi összevonásával jött létre.

Szomszédai: északkelet felől Répceszemere, délkelet felől Vámoscsalád, délnyugat felől Nagygeresd, nyugat felől Csér, északnyugat felől pedig Iván.

Megközelítése[szerkesztés]

A településen annak főutcájaként végighúzódik északkelet-délnyugati irányban a 8614-es út, ezen érhető el Répceszemere vagy Nagygeresd érintésével; Ivánnal a 8617-es út köti össze. Répcejánosfa településrész délnyugati részén indul a 8614-es útból a 86 101-es számú mellékút, ez a zsáktelepülésnek tekinthető, csak innen elérhető Csér központjába vezet.

Az ország távolabbi részei felől leginkább a 86-os vagy 84-es főutak valamelyikén közelíthető meg; a 86-osról Répcelaknál vagy Vasegerszegnél, a 84-esről pedig Tompaládonynál célszerű letérni.

Története és mai élete[szerkesztés]

Csáford határában Bella Lajos régész 1899-ben római kori település nyomait tárta fel. Répcecsáford először 1382-ben „Chapford” néven fordul elő oklevélben. Jánosfát 1414-ben említi először oklevél: Niczki Benedek fia, László, a csornai konvent előtt eltiltja Csáfordi Antalt és Völcsei Istvánt a Jánosfalva nevű birtok elfoglalásától.

Római katolikus kis kápolna már a középkorban volt a faluban, de a törökök felgyújtották. 1713-as leírásból tudjuk, hogy a törökök által felgyújtott jánosfai kis kápolna még mindig romosan állt. Az 1780-as években Csáfordon 14 házban 109-en éltek. A földesúr Perényi József báró. Jánosfa ekkor több nemes földesurasága alatt álló közbirtokosság, melynek 290 fős lakossága 38 házban élt. 1796-1899 között a lakosság katolikus és evangélikus felekezetű volt. A falu határát két nyomásban művelték, búzát, rozsot, árpát, kukoricát termeltek. Rétje volt elegendő.

Az Idősek otthona (Simon kúria)

1851-ben Fényes Elek írta: „a Soprontól 5,5 mértföldnyire fekvő Csáfordon 150 katolikus, 20 evangélikus, 5 zsidó felekezetű lakik. Határa 312,5 hold. Ebből 197,5 hold szántó, 156 hold rét, 4 hold legelő. A belső telkek nagysága 40 hold. Földje termékeny, fekete anyag. A község földesura Perényi László báró volt. Jánosfán ekkor 220 katolikus, 100 evangélikus lakott. A statisztikus itt 500 hold belső telket, 620 hold szántót, 213 hold rétet, 59 hold legelőt jegyzett fel. Jellemzőnek a lucerna, lóhere, bükköny termesztését tartotta.

Az első és második világháború hősi halottjainak névsorát fekete márványtáblába vésve a római katolikus templom homlokzatán örökítették meg.

A község legismertebb személyisége Simon Elemér, Sopron vármegye főispánja, a Nemzetközi Vöröskereszt elnöke volt. Az ő tulajdonát képezte a csáfordi kastély parkkal, amely ma szociális otthon, valamint a védett erdő. Emlékét a Szociális Otthon homlokzatán elhelyezett márványtábla őrzi.

A faluban a római katolikus vallásúak vannak többségben. A község az iváni plébánia filiája. A lakosság kisebb része evangélikus vallású, ők Nagygeresdre vagy Csérre járnak istentiszteletre.
A településre jellemző a külföldi, főleg osztrák állampolgárok beköltözése, ők a megüresedett parasztházakat vásárolják meg és ideiglenesen bejelentkeznek.

A település fő megélhetési forrása a mezőgazdaság, de sokan ingáznak Répcelakra is. Orvosi, állatorvosi, védőnői ellátás és gyógyszertár a szomszédos Iván községben, a posta Répceszemerén található. A településen jelenleg óvoda és iskola nem működik, az óvodásokat Répceszemerére, az iskolásokat Ivánba viszik autóbusszal. A képviselőtestület az elmúlt években a községi kultúrházat felújíttatta.

Csáfordjánosfa külterületén, a Répce folyó partján, a jánosfai malomnál rendezi 1993-tól évente a Forráshely alapítvány a Magyar Gyermekek Világtalálkozóját. A Világtalálkozó egész nyáron át tartó, öt egymást követő csoportban történő táborozás. Résztvevői a Kárpát-medence minden tájáról érkező gyermekek. A művészeti gyermekcsoportok rendszeresen szerepelnek a település faluházában, és fellépéseikkel a falunap programját is gazdagítják.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994: Pusztai József (független)[3]
  • 1994-1998: Titkovits Pál (független)[4]
  • 1998-2002: Titkovits Pál (független)[5]
  • 2002-2006: Titkovits Pál (független)[6]
  • 2006-2010: Titkovics Pál (független)[7]
  • 2010-2014: Titkovics Pál (független)[8]
  • 2014-2019: Németh Albert Viktor (független)[9]
  • 2019-től: Németh Albert Viktor (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
203
196
199
251
232
229
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,5%-a magyarnak, 5,5% németnek mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69%, református 1%, evangélikus 12,5%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 2% (14,5% nem nyilatkozott).[10]

Nevezetességei[szerkesztés]

A védett kőrisfasor a 8614-es út mentén
A védett tőzikés erdő
  • A tőzikés kocsányostölgy-erdő, illetve a védett kőrisfasor a községbe vezető 8614-es út mentén.
  • Az idősek otthonának helyet adó egykori Simon kúria (jelenleg nem látogatható).
  • Az akkor a településhez tartozó vámoscsaládi malomban született Guzmics Izidor (1786–1839) bencés szerzetes, bakonybéli apát, közíró, teológus, az MTA tagja.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Csáfordjánosfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Csáfordjánosfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Csáfordjánosfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  5. Csáfordjánosfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  6. Csáfordjánosfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  7. Csáfordjánosfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  8. Csáfordjánosfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  9. Csáfordjánosfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  10. Csáfordjánosfa Helységnévtár

Források[szerkesztés]

  • Torma Margit: Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve. Szekszárd: kiadó?. 1998.  

További információk[szerkesztés]