Rábaszentmihály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rábaszentmihály
Rábaszentmihály távlati képe a Szent Mihálynak szentelt római katolikus templommal
Rábaszentmihály távlati képe a Szent Mihálynak szentelt római katolikus templommal
Rábaszentmihály címere
Rábaszentmihály címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Téti
Jogállás község
Polgármester Horváth Gábor[1]
Irányítószám 9135
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség 485 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 43,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 10,97 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rábaszentmihály (Magyarország)
Rábaszentmihály
Rábaszentmihály
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 34′ 60″, k. h. 17° 25′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 34′ 60″, k. h. 17° 25′ 60″
Rábaszentmihály (Győr-Moson-Sopron megye)
Rábaszentmihály
Rábaszentmihály
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rábaszentmihály témájú médiaállományokat.
Szent Mihály római katolikus templom

Rábaszentmihály község Győr-Moson-Sopron megyében, a Téti járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A település a Rába folyó jobb partján a Tét-Lébény és a Mórichida-Győr utak keresztezésében a Rába folyón átívelő híd mellett található. A község menetrend szerinti autóbusszal, illetve személygépkocsival közelíthető meg. Egyénileg vagy csoportosan a Rába folyón vízi sporteszközökkel is elérhető. A legközelebbi vasútállomás (kb. 8 km) Enese községben a Győr–Sopron–Ebenfurthi Vasúton érhető el.

Története[szerkesztés]

A község Árpád-kori település, mely 2004. év augusztusában ünnepelte 800 éves fennállását. Az 1204-ből származó oklevél „Rába-földnek” nevezte, amit II. András király Puk Tamás comesnek adományozott. 1234-ben Cseszneky Mihály bakonyi vadgróf határjárást eszközölt, s az erről fennmaradt oklevélben, mint „terra Raba alias Zent Mihal” alakban fordult elő a község elnevezése. 1609-ben ezt a települést is elfoglalta a török. 1627-ben török ura Tobak Saban Ibrahim zaklatása elől a lakosság elmenekült. Ebben az időben már protestáns temploma és lelkésze is volt. A XVII. században a Nádasdyaké volt a falu nagy része. Nádasdy Ferenc halála után a birtok visszaszállt a koronára, majd az Esterházy-hercegek kapuvári uradalmához tartozott. 1848 előtt úrbéres község. 1859-ben nagy tűzvész pusztított a faluban. Az 1920-as években lakossága 636 főt számlált, de napjainkban a népessége az ötödfélszázat alig haladja meg. A XX. század első felében közigazgatásilag a mórichidai körjegyzőséghez tartozott. A két világháború rengeteg szenvedést okozott a falunak. A halottak emlékét, bár kicsit megkésve, de kőbe véste az utókor. Az ötvenes évtizedektől a termelőszövetkezeti gazdálkodás volt a jellemző, de mára ismét a magángazdálkodás lett az uralkodó.

Rábaszentmihály 1973-tól 1989-ig Rábaújfalu néven egyesítve volt a szomszédos Rábacsécsénnyel.[3] A község elvesztette önálló karakterét. A településnek a rendszerváltás előtti évben sikerült önállóságát visszaszereznie. Legfontosabb tevékenysége az elmaradt vonalas infrastruktúrák kifejlesztése volt.

A településhez tartozik Homoród puszta, mely korábban önálló falu volt. 1372-ben említik először mint a Pokyak birtokrészét.Az 1609-ik összeírásban a Pokyakon kívül Ostffy Jánosnak is volt itt birtoka. A török pusztításainak következtében elnéptelenedett. 1639-ben a gróf Cseszneky család és Miskey István Homoród birtokosai. Később a Márffy, majd a Kisfaludy családoké lett.

A lakosság római katolikus, kisebb része evangélikus vallású. A községre az elmúlt időszak elvándorlása mellett az ingázás is jellemző. A község mezőgazdasági jellegű. Az állattenyésztés és a zöldségfélék termesztése sok családnak biztosít megélhetést. Az e tájra, annyira jellemző uborkázás mellett újabban az őszirózsa szaporítóanyagainak termesztésével is foglalkoznak. A magánvállalkozók nagy része szintén mezőgazdasági vállalkozó. A helységben található a Vadrózsa vendéglő, a Mini ABC és az ÁFÉSZ vegyes boltja is. A település rendelkezik óvodával, az általános iskola alsó tagozatával és van falugondnoka is. A vezetékesvíz-szolgáltatást a győri Pannonvíz Rt. végzi. A vezetékes gázt az ÉGÁZ Rt. szolgáltatja. A konténeres hulladék elszállításáról a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. gondoskodik. Az elmúlt években fejezték be a településen az eddigi legnagyobb beruházást a szennyvízcsatorna gyűjtőrendszer kiépítését. Hosszabb távon a csatornázás után a járdák és a közutak rendbetétele fog következni. Az önkormányzat azt reméli, hogy a kistelepüléseknek is fog jutni az EU-s pénzekből, hogy megvalósulhassanak további fejlesztési elképzeléseik is. Főleg azok, melyeket helyi erőforrásokból nem tudnak finanszírozni.

A település fő vonzereje a nevében is szereplő Rába folyó. A falu alkalmas a pihenésre és a Rába-parton a természeti értékekben is gyönyörködni lehet. A folyó itt már lecsendesedik, alsó szakasz jellegűvé válik. A környezet viszonylag természetes állapotában maradt fenn. Partjai a nomád életet kedvelőknek kiválóan alkalmas sátorozásra, fürdésre, strandolásra. Az ártéri erdők barangolásra csábítják a kirándulókat, a folyó, pedig vízi túrázásra. Helyi adottság, hogy egynapos túra tehető a falutól a Rábán lefelé indulva, majd a Marcalon visszatérve a téti út hídjáig. A programok kiegészítésére, gazdagítására szolgálnak a faluban vagy a szomszédos településeken lévő sportpályák is. Itt az újra divatba jött falusi vendégfogadás egyik felfedezendő gyöngyszemét látogathatjuk meg. A halászélet és a pásztorkodás hagyományai még elevenen élnek az idősebbek emlékezetében. A ró-mai katolikus templomot a XVIII. század második felében, barokk stílusban építették. 1859-es tűzvész után újjáépült. Érdekessége, hogy mesterséges dombra épült. A berendezései: a Mária-szobor, az oltárok és a szószék is barokk stílusú.

A Falumúzeum a helység múltjából és a múlt emlékeiből összeállított értékes gyűjteménnyel rendelkezik. Régészeti leletek és néprajzi emlékek vannak itt. Teljes épségben maradt meg a középkori kézimalom. A múltra jellemző lakások szobai, konyhai és kamrai berendezéseinek hiánytalan együttese is felsorakozik. A szövés és fonás teljes eszköztára is megtalálható itt.

A kulturális élet kiemelkedő színfoltja a Margaréta Dalkör és Citerazenekar, mely több rangos elismerést is magáénak tudhat. Alapítójuk és 2010-ig vezetőjük a megyei szinten is elismert Lakó József tanár úr volt, kinek emléktáblája a citerazenekar próbáinak máig is helyet adó kultúrház bejárata mellett található.

A település nyugalmáról hatékonyan gondoskodik a Rába-menti Polgárőr Egyesület, mely a szomszédos négy település vagyon és közbiztonságát is szívügyének érzi. Tagjai járőrszolgálatokat, ingatlanőrzéseket és rendezvénybiztosításokat látnak el folyamatos elméleti és gyakorlati oktatás mellett. Sokan okleveles megyei képzettséggel rendelkeznek.[forrás?]

Látnivalók[szerkesztés]

  • Rába folyó
  • Falumúzeum
  • római katolikus templom
  • tájjellegű felújított parasztház
  • Mária szobor

Források[szerkesztés]

  • Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd 1998; CEBA, Kaposvár 2004) Bárdos Dezső cikkének átdolgozásával.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Rábaszentmihály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Rábaszentmihály története a KSH online helységnévtárában