Ugrás a tartalomhoz

Kóny

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kóny
A templom és közvetlen környéke légi fotója
A templom és közvetlen környéke légi fotója
Kóny címere
Kóny címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásCsornai
Jogállásközség
PolgármesterAller Imre (független)[1]
Irányítószám9144
Körzethívószám96
Népesség
Teljes népesség2713 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség91,51 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület28,87 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 37′ 47″, k. h. 17° 21′ 46″47.629769°N 17.362789°EKoordináták: é. sz. 47° 37′ 47″, k. h. 17° 21′ 46″47.629769°N 17.362789°E
Kóny (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Kóny
Kóny
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Kóny weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kóny témájú médiaállományokat.

Kóny (németül: Koln) község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Magyarország északnyugati részén, a Rábaköz határán helyezkedik el, Győr (22 km) és Csorna (10 km) között. Határában 250 hektárnyi védett terület a Fertő–Hanság Nemzeti Park része. Természeti értéke a tőzegtavak rendszere, melynek 60 hektáros vízterülete horgászásra, csónakázásra alkalmas.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közigazgatási területén áthalad kelet-nyugati irányban a 85-ös főút és az M85-ös autóút is, ezek a legfontosabb közúti megközelítési útvonalai. Lakott területét mindkét útvonal észak felől kerüli el; központján csak a 8502-es út vezet végig, észak felé pedig a 8509-es út indul innen.

A települést a hazai vasútvonalak közül a MÁV 8-as számú Győr–Sopron-vasútvonala érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Kóny vasútállomás a község központjában helyezkedik el, közúti elérését a 8502-es útból kiágazó 84 307-es számú mellékút biztosítja.

Története

[szerkesztés]
  • A település címerében korona és ló látható. Az előbb arra utal, hogy a falu II. Andrástól kapta az alapítólevelet (1228).
  • Az oklevél tanúsága szerint II. András király az 52 szabadosból álló falut a Téth nemzetségből származó Demeternek adományozta.
  • A falu a nevét a kutatók a szláv „kony” (ló) szóból eredeztetik. Ez magyarázza a ló megjelenését a címerben és gyakori előfordulását a hagyományokban.
  • A XVI. század végén a királyi kamara a község tulajdonosa, de haszonélvezői igen sűrűn váltakoznak, 1622-ben a Gencsy és a gróf Cseszneky család osztozott a birtokon. 1685-től többszöri birtokosváltás után ismét a győri káptalané lett.
  • 1641-ben Nádasdy Ferenc katonái kifosztották a települést.
  • A XVIII. századi virágzó állattartás eredményeként bekövetkező gazdasági fellendülés megteremtette az alapját az újabb és újabb építkezéseknek.
  • A XIX. században a jobbágybirtokok megváltását követően is jelentékeny területű föld maradt a káptalan kezén.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
Polgármester
1990–1994 Aller Imre független[3]
1994–1998 független[4]
1998–2002 független[5]
2002–2006 független[6]
2006–2010 független[7]
2010–2014 független[8]
2014–2019 független[9]
2019–2024 független[10]
2024– független[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
2647
2621
2640
2749
2663
2714
2697
2713
20132014201520212022202320242025
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90%-a magyarnak, 1,2% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,9%, református 1,5%, evangélikus 1,8%, felekezeten kívüli 3,9% (19,4% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 94,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,7% németnek, 0,2% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1% szlováknak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 52,1% volt római katolikus, 1,7% evangélikus, 1,4% református, 0,4% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 7,4% felekezeten kívüli (34,9% nem válaszolt).[12]

Kónyi verbunk

[szerkesztés]

A kónyi verbunk a Rábaköz legelterjedtebb, egytételes (körverbunk) típusa. A két világháború között háttérbe szorította a korábban általánosabb karéj nevezetű táncot.[1]

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Barokk stílusú római katolikus templom, eredetileg egyhajós, újabban kereszthajóval és új szentéllyel megtoldott épület, egy toronnyal
  • Szent Antal-kápolna
  • Sírtói-kápolna
  • Nepomuki Szent János szobor
  • Szentháromság-szobor
  • Tőzeg-tavak[2]
  • Kerék-tó
  • Tündér-tó

Híres szülöttei

[szerkesztés]

Néprajzi hagyományok [3]

[szerkesztés]

A legismertebb kisalföldi falucsúfoló a faluval kapcsolatban a "Kónyi bika kanyar ám!" mondás, amelynek több legendája ismert.[4]

"Híres Kónyban nincs lány két egyforma
Kizöldült a kónyi templomtornya
Nincsen legény aki azt ott lekaszálja
Aki a toronyba rendet vágna!

Megszületett hát egy okos ötlet
Egy bika nyakába hurkot kötnek
Hatlóerős kötél kerül a nyakába
Úgy húzzák a templom fatornyára

Mikor a füvet már lelegelte
Fejét jó magasra felemelte
Így adta az tudtára a Kónyiaknak
Hogy a toronyban többé nem aratnak.

Meg is maradt néki az emléke
Ismeri az egész Győr környéke
Ismerik az esetet az egész honban
Hogy bika legelt Kónyban a toronyban!"

A másik hagyomány a legénycéh, a Délceg Kónyi Bika Ifjak ápolják napjainkban ezt a hagyományt. [5]

Képgaléria

[szerkesztés]
  • A templom az iskola felől
    A templom az iskola felől
  • A templom falu felőli homlokzatának részlete
    A templom falu felőli homlokzatának részlete
  • Sportpálya a templommal
    Sportpálya a templommal
  • Hősi emlékmű
    Hősi emlékmű
  • 1848-49-es emlékmű
    1848-49-es emlékmű
  • 1848-49-es emléktábla
    1848-49-es emléktábla
  • Temető
    Temető
  • Szépen felújított régi parasztház a központban
    Szépen felújított régi parasztház a központban
  • A 8502-es út a központból Fehértó felé nézve
    A 8502-es út a központból Fehértó felé nézve
  • Tündértó
    Tündértó

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Kóny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 12.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  3. ↑ Kóny települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Kóny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  5. ↑ Kóny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  6. ↑ Kóny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  7. ↑ Kóny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  8. ↑ Kóny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  9. ↑ Kóny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  10. ↑ Kóny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 25.)
  11. ↑ Kóny Helységnévtár
  12. ↑ Kóny Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kóny&oldid=28228407”