Csér (település)
| Csér | |||
 | |||
| Fő utca | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Járás | Soproni | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Várallyay István (független)[1] | ||
| Irányítószám | 9375 | ||
| Körzethívószám | 99 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 27 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 8,87 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 2,93 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Nyugat-magyarországi peremvidék[3] | ||
| Földrajzi középtáj | Vas–Soproni-síkság[3] | ||
| Földrajzi kistáj | Répce-sík[3] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 25′ 03″, k. h. 16° 55′ 57″47.417569°N 16.932450°EKoordináták: é. sz. 47° 25′ 03″, k. h. 16° 55′ 57″47.417569°N 16.932450°E | |||
 Csér
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
| |||
| Csér weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csér témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
_F%C5%91_utca.JPG)
Csér község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban található.
Fekvése
[szerkesztés]Győr-Moson-Sopron és Vas vármegye határán, a Répce folyó mentén, a Nyugat-magyarországi peremvidék tájegységhez tartozó Vas–Soproni-síkságon fekszik, a 86-os főút közelében, Kapuvártól dél-délnyugatra 26, Fertődtől dél-délkeletre 28 kilométerre.
A szomszédos települések: észak felől Iván, kelet felől Csáfordjánosfa, dél felől Nagygeresd, délnyugat felől pedig Nemesládony.
Éghajlati viszonyai a mezőgazdasági termeléshez kedvező feltételeket biztosítanak.
Megközelítése
[szerkesztés]Zsáktelepülés, közúton csak Csáfordjánosfa Répcejánosfa településrésze felől közelíthető meg, a 8614-es útból kiágazó 86 101-es számú mellékúton. Földutakon elérhető még Iván és Nemesládony községeken keresztül is, illetve érinti a keleti határszélét a 8617-es út is.
Autóbuszjáratok Sopronnal és Kapuvárral kötik össze.
Vasútvonal nem érinti, a két legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Hegyeshalom–Porpác-vasútvonal Vasegerszeg megállóhelye és Répcelak vasútállomása kínálja, előbbi körülbelül 8, utóbbi mintegy 10 kilométernyi távolságra.
Története
[szerkesztés]Az ismert oklevelekben először 1313-ban jelent meg a neve (Cher) formában.
A 18. század derekán elszegényedett, egy-két holdas birtokon gazdálkodó nemesek lakták. A két világháború között 20-30 holdas birtoka csak két családnak, a többségnek 16-20 holdas birtoka volt. 5 család 5-6 holdas zsellérbirtokon gazdálkodott, aratni ők is eljártak távolabbi vidékekre. A közelben, az Iván és Csér közötti Cséri majorban működött a Széchenyi grófok téglagyára, amelyet az 1930-as évektől 1945-ig Léb Oszkár bérelt a környező földekkel együtt.
A Cséri-major a 16. század elején Iván község kültelkének urasági majorja volt. Eredetileg az Iván határában fekvő közös cseren (erdőn) épült ki, s neve után ítélve a falu közös birtokát képező erdő helyén keletkezett. A 16-17. században még a Csermajor név tartotta magát, csak a 18. században kezdik a szomszédságában fekvő Csér községről Cséripusztának nevezni, de amikor az egykori csererdőt kiirtották, annak neve is feledésbe merült. A községnek az I. és a második világháborúban is voltak hősi halottai. Nevüket fekete márványtáblán örökítették meg a római katolikus templom falán. 1945 után a sajtoskáli birtokos földjéből osztottak az igénylőknek. Az ötvenes évek beszolgáltatásait viszonylag könnyen átvészelte a falu, elsősorban a cukorrépa termelésnek köszönhetően. 1959 februárjában alakult meg a településen a termelőszövetkezet, amely 1960-ban egyesült a csáfordjánosfai Répcegyöngye Termelőszövetkezettel. Napjainkban 79 fő lakja Csért, 35 házban. A lakosság vegyes vallású.
A Budapesti Tégla- és Cserépipari Vállalat az 1950-es években téglagyárat épített a településen, amelyben az 1980-as években szűnt meg a termelés.
1980-ig két búcsút rendeztek: június 15-höz kapcsolódott az evangélikus búcsú, augusztus 15-höz, Nagyboldogasszony ünnepéhez a katolikus.
A településre főleg osztrák állampolgárok költöztek be, akik a megüresedett házakat vásárolták meg. A falu közepén áll az 1932-ben téglából épült harangtorony.
Címere
[szerkesztés]Csér nemes község 1870-ből származó pecsétje mezejében zöld alapon lombos fa látható, a törzse mellett egy-egy nyolcágú csillag. Csér címere kör alakú, pajzs alakban kék mezőben dombon álló fa, a fa két oldalán törzse mellett 8 ágú csillag, a pajzs mindkét sarkánál 3 szál búzakalász. A fa törzse barna, koronája zöld, a csillag közepe kék, széle ezüst, a búzakalász aranyozott. A fakoronájának és törzsének találkozásánál baloldalt szabálytalan fehér mező, jobboldalt szabálytalan fehér négyszög található. Csér zászlaja álló téglalap, színe fehér, a község neve arannyal van ráhímezve, középen a község címere. A zászló vége ezüsttel rojtozott.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Soós László (független)[4]
- 1994–1998: Soós László (független)[5]
- 1998–2002: Ifj. Várallyay István (független)[6]
- 2002–2006: Várallyay István (független)[7]
- 2006–2010: Várallyay István (független)[8]
- 2010–2014: Várallyay István (független)[9]
- 2014–2019: Várallyay István (független)[10]
- 2019–2024: Várallyay István (független)[11]
- 2024– : Várallyay István (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 31 | 26 | 27 | 26 | 26 | 24 | 27 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,6%-a magyarnak, 3,7% németnek mondta magát (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,4%, evangélikus 44,4%, felekezeten kívüli 3,7% (7,4% nem nyilatkozott).[12]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Cséri tavak: hét egykori bányató
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ a b Csér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 17.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Csér települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Csér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
- ↑ Csér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 10.)
- ↑ Csér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 10.)
- ↑ Csér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 10.)
- ↑ Csér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Csér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 10.)
- ↑ Csér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 27.)
- ↑ Csér Helységnévtár
