Rétalap

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rétalap
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Rétalap címere
Rétalap címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Győri
Jogállás község
Polgármester Kövi Pál Zoltán[1]
Irányítószám 9074
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség 554 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 43,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 13,2 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rétalap (Magyarország)
Rétalap
Rétalap
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 36′ 00″, k. h. 17° 55′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 00″, k. h. 17° 55′ 00″
Rétalap (Győr-Moson-Sopron megye)
Rétalap
Rétalap
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Rétalap weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rétalap témájú médiaállományokat.

Rétalap község Győr-Moson-Sopron megyében, a Győri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A megye keleti határánál helyezkedik el, Bőnytől délkeletre, 7 km-re. Korábban zsákutca típusú település volt. Teljes szélességű közúti összeköttetése azonban ma is csak Bőnnyel van. Néhány év óta keskeny, de jó minőségű aszfaltos út vezet a tőle délre, 5 km-re levő Mezőörs felé is, mely lehetőséget nyújt a 81-es főúton át Győr illetve Székesfehérvár elérésére. Bár a fő közlekedést továbbra is a személygépkocsi jelenti, azért az utóbbi időben az autóbusz-összeköttetés Győr irányába sokat javult. Vasútállomás nincs. A falu éghajlata erősen kontinentális jellegű. Az éves csapadékmennyiség 550–570 mm. A község közelében folyik a Cuhai-Bakony-ér, amelyre az év nagyobb részében illik az "ér" elnevezés. A település határa többnyire jó minőségű szántóföld, amely a múltban és ma is az emberek megélhetésének fő forrása

Története és mai élete[szerkesztés]

A millenniumi kereszt a közösségi háznál

A község nevének második fele, az Alap, valószínűleg az ótörök „alp” szóból származik, melynek magyar jelentése „hős, dalia”. Az előtagként szereplő „Rét” szó kétféle magyarázattal is bír. Egyik feltevés szerint a mocsaras, vizes területet, kaszálót jelenti. A másik magyarázat szerint jelentheti a „téli legelőt” a nyári legelőt jelölő mező szóval szemben. Az első írásos emlékek a 13. századból maradtak fenn. Először 1216-ban III. Ince pápa összeíró levelében említik a települést Olup néven. Olup területének egy része a szentmártoni apátság birtokában volt. Az apátság mellett birtokosként szerepel Alapi Miklós is. 1362-ben jelenik meg a szentmártoni gyülekezet határjáró levelében Alapi (de Olup) András, a király embere, mint Alapon birtokkal bíró személy. Feltételezhető, hogy ő leszármazottja az 1200-as évek elején említett Alapi Miklósnak. Az 1360-as évektől számos névvel találkozunk, amelyek nem mindig a mai Rétalapot jelölték, hanem egymáshoz közel több településre utaltak, melyek az idő múlásával megszűntek. Megjelenik Zentpeturolup neve, amely valószínűsíti, hogy Szent Péternek szentelt egyháza volt Alapnak, de ennek semmi nyoma nem maradt.

Templom létezése csak sokkal később 1460-ban; bizonyos Reethalap névvel 1517-ben találkozunk először. A 17. század elején a település részben elnéptelenedett, részben elpusztult. A század elején a lakosság számának csökkenése ellenére folyamatosan zajlottak a perek, amelyek a területen birtokkal korábban is rendelkező és a területet megszerezni akarók közt folyt a birtoklásért. A település történetében is jelentős változást hozott a Bőnyben megtelepült Iványos család, akinek legkiemelkedőbb alakja, II. Miklós a faluban is rendelkezett birtokkal. Birtokainak 1702-es megbontásával jött létre Bőnyben, de ugyanúgy Rétalapon is a közbirtokosság. Ebből az időponttól kezdve Rétalap és Bőny sorsa, élete szorosan összekapcsolódik. A 18. század végén megkezdődik a térség számos apró településének egyesítése, amely 1840-ben zárul le, s jön létre a térségben az önálló háztartással bíró Bőny, és az önálló háztartással nem bíró Rétalap. A település e korszaktól kezdődően éli az egyhangú, mondhatni unalmas életét, amelyben változást az 1848-49 évi szabadságharc hozott. A falusiak közül számosan vettek benne részt. A komáromi erőd védői közt 13 rétalapi honvéd neve szerepelt. 1888. március 19-én tették közzé a Belügyminisztérium 6415/IV. sz. határozatát, amely kimondta Bőny és Rétalap egyesítését Bőnyrétalap néven.

A 20. század első felében a község élte nyugalmas, egyhangú életét.
A II. világháború után a falu sem kerülhette el a magyar települések sorsát, a földosztást, majd a tsz-szervezést, a mezőgazdaság szocializálását.

Jelenleg[szerkesztés]

A település meglehetősen nagy területen fekszik, s jellemző a széles utcák rendszere, amely lehetővé teszi az esztétikus utcakép kialakítását. A házak között többségében még a régi házak vannak, de egyre több modern, új ház is épült. A faluban számos beépíthető telek vár az építkezőkre. A község rendelkezik vezetékes villany- és gázhálózattal. A lakosság egy része ingázik a győri üzemekbe, többen a környék mezőgazdasági üzemeiben dolgoznak. A faluban jelenleg a három nagy történelmi egyház van jelen. A lakosság többsége római katolikus vallású, kevesebben reformátusok, evangélikus hívő csak néhány van.

Tagiskola

A település önálló község státuszát 1992. január 1-jén kapta vissza. A Képviselő–testület legfontosabb feladatának tartotta a vonalas infrastruktúrákban megmutatkozó hiányosságok felszámolását. 1996-ban bevezették a gázt, 1999-2002 között a vezetékes vizet illetve megvalósították a csatornarendszert. A faluházként funkcionáló kultúrházban lévő orvosi rendelőt 2004-ben az újították fel. Előzetesen 2002-ben a kultúrház tetőszerkezete lett korszerűsítve. A következő évek tervei között szerepel a ravatalozó felújítása, illetve autóbuszváró és -forduló kialakítása.

Pályázatokon nyert pénzekből szeretnék a kultúrház további korszerűsítését elvégeztetni. A faluban működik óvoda - melynek működésére külön figyelmet fordít az önkormányzat - kultúrotthon, könyvtár és hagyományőrző kör is. Bőnyből látja el teendőit, a háziorvos, a védőnő illetve az állatorvos is. A község a Bakonyér Önkormányzati Társulás tagja

Tájjellegű felújított parasztház

A ravatalozót már felújították. Új aszfaltot kapott a Termelőszövetkezet, a Jókai, az Új, és az Árpád utca. A faluban internet lehetőség van 2 szolgáltató nyújt internet szolgáltatást és mind a három mobilinternet szolgáltatás jó a faluban. Postahivatal nincs, mobil postás kézbesíti a leveleket minden nap. A faluban kenyeres és tejes autó is jár hétfőn szerdán és pénteken, de bolt is van a faluban és persze kocsma/vendéglő is. A faluban hetente jön 2 "jégkrémes" autó is a Family Frost és az Algida. Kábeltévé nincs ezért a 4 műholdas tv közül lehet választani: DIGI TV, UPC Direct, T-Home SAT TV vagy Hello HD.

Forrás[szerkesztés]

  • Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (CEBA Kaposvár 2004) Bárdos Dezső írása átdolgozva.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Rétalap települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

További információk[szerkesztés]