Nagybajcs
| Nagybajcs | |||
 | |||
| Nagybajcs látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Járás | Győri | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kulacs Zoltán[1] | ||
| Irányítószám | 9063 | ||
| Körzethívószám | 96 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 977 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 128,5 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 7,65 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Nagybajcs
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 46′ 00″, k. h. 17° 42′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 46′ 00″, k. h. 17° 42′ 00″ | |||
Nagybajcs
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagybajcs témájú médiaállományokat. | |||
Nagybajcs község Győr-Moson-Sopron megyében, a Győri járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A Kisalföld szigetközi részén, Győrtől 12 km-re észak-északkeletre, a Duna partján helyezkedik el.
Története[szerkesztés]
A Nagy-Duna partján fekvő község magja a kora középkorban egy kis halásztelep volt. Első említése Boych írásmóddal 1252-ből származik. A halászatot – és az aranyászást – később állattenyésztés váltotta fel, most pedig Győr bolygótelepüléseként egyre többen keresik kenyerüket az iparban.
Fényes Elek a Magyarország Geographiai Szótára (1851) című művében az alábbiakat írja Nagybajcsról: „Nagy-Bajcs, magyar falu Győr vmegyében, szinte a Duna jobb partján, 615 kath., 3 evang., 21 ref., 13 zsidó lak., kath. paroch. szentegyházzal. Határa jó buzát terem; legelője, erdeje, vadja elég a szigetben. Dunamalmok. Halászat. F. u. többen.”
Az 1954-es árvíz a falu nagy részét elpusztította.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,7%-a magyarnak, 1,2% németnek, 0,2% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,1%, református 2,3%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 4,8% (19% nem nyilatkozott).[3]
Látnivalók[szerkesztés]
Római katolikus temploma 1869-ben épült, benne egy művészi kivitelű, nagy értékű, 16. századi Pieta-szoborral. Az egyházi kincsek budapesti gyűjteményes kiállításának ez volt az egyik kiemelkedő darabja. [1][halott link]
Testvértelepülések[szerkesztés]
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Négy településen választottak polgármestert. mno.hu (2016. szept. 4.) (Hozzáférés: 2016. szept. 5.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Nagybajcs Helységnévtár
