Beled

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Az azonos nevű ausztriai település szócikkét lásd itt
Beled
Légifelvétel Beled telepürésről észak felől
Légifelvétel Beled telepürésről észak felől
Beled címere
Beled címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásKapuvári
Jogállás város
Polgármester Major Jenő (független)[1]
Irányítószám 9343
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség 2640 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség99,43 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület26,47 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Beled (Magyarország)
Beled
Beled
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 27′ 58″, k. h. 17° 05′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 58″, k. h. 17° 05′ 49″
Beled (Győr-Moson-Sopron megye)
Beled
Beled
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Beled weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Beled témájú médiaállományokat.

Beled város Győr-Moson-Sopron megyében, a Kapuvári járásban. 2009. július 1-én nyilvánította várossá a köztársasági elnök.

Fekvése[szerkesztés]

A Rábaköz délnyugati települése, a 86-os főútvonal északi oldalán fekszik, a Kis-Rába átfolyik a településen. Vasútállomása Beleden, Vica megállóhely pedig Vicán van a Hegyeshalom–Szombathely-vasútvonalon. Távolsági autóbuszjáratok sűrűn közlekednek Kapuvárra, Csornára és Szombathelyre.

A terület többszöri, földtörténeti korszakonkénti süllyedést a beledi téglagyár fejtőjében 3-4 eltemetett fosszilis talajréteg mutatható ki. A sík vidéket a Rába és a Répce mellékágai agyagos öntései borítják. 1-3 méteres mélységben kavics is található itt, amit a Rába rakott le.

Története[szerkesztés]

A község a nevét az Osl nemzetségben gyakori Belud személynévről kapta. Okleveles forrásokban első említése 1230-ra tehető. Középkori birtokosai az Osl nemzetségből leszármazott családok: Ostffyak, Csornaiak, Kanizsayak és a csornai prépostság. 1536-ban a Nádasdyak, majd 1681-től az Esterházyak birtoka.

Az 1594. évi török pusztítás elérte a falut is, de az újjátelepítés hamarosan megindult. A 17. század elején Cziráky Mózes megszerezte a község nagyobb felét, és megalkotta a Cziráky-birtoktestet. A fölaprózott nemesi ingatlanokon pedig a jobbágytalan, egytelkes nemesek kezdtek gyökeret verni.

1990. január 26-án a 16-os oldalszámú MiG–23UB-val Beled mellett a MiG-21 típusról frissen átképzett Reinhardt Róbert százados és az őt a vizsgafeladaton ellenőrző Bakó Ferenc ezredes a repülés 5. percében lezuhant. Mindketten meghaltak.[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,2%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 1,3% németnek, 0,2% románnak mondta magát (12,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,8%, református 0,7%, evangélikus 16,3%, felekezeten kívüli 4,1% (22,4% nem nyilatkozott).[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

A főutcán található Barthodeiszky-kastély a 19. század végén épült, Ludwig Schöne német-osztrák építészmérnök tervei alapján. (Ma az általános iskola található benne.)

A kastélytól nem messze szintén a Fő utcán tekinthető meg a 2016-ban felavatott holokauszt emlékmű, mellyel a körülbelül 360 Beledről elhurcolt zsidó embernek állítottak emléket.

Híres emberek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • dr. Fekete Mátyás: Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Szekszárd, 1998) ISBN 963-9089-07-9

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Beled települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). valasztas.hu. Országos Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2014. december 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Róbert Sándor, Simon: Volt egyszer egy MiG-23 Flogger század. (Hozzáférés: 2010. április 11.)
  4. Beled Helységnévtár

További információk[szerkesztés]