Kishársfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kishársfalva (Lindgraben)
Lindgraben-kath Filialkirche rechts.jpg
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang Kabold része
Járás Burgenland
Alapítás éve1568
Polgármester Klaus Schütz (SPÖ)
Irányítószám 7332
Körzethívószám 02618
Forgalmi rendszám OP
Népesség
Teljes népesség 262 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kishársfalva (Ausztria)
Kishársfalva
Kishársfalva
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 34′ 30″, k. h. 16° 24′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 34′ 30″, k. h. 16° 24′ 00″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kishársfalva témájú médiaállományokat.

Kishársfalva (1894-ig „Lindgraben”, 1899-ig „Sopron-Hársfalva”, németül: Lindgraben, horvátul Lindgrab) Kabold településrésze, egykor önálló község Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőpulyai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kaboldtól 2 km-re délre fekszik. Német neve a Linde (=hársfa) főnévből származik.

Története[szerkesztés]

A régészeit leletek tanúsága szerint területén már az i. e. 1. században kelták éltek, akik vasművességgel foglalkoztak. A római korban területe Pannónia tartomány része volt. A rómaiakat germán népek, majd avarok, szlávok, majd magyarok követték.

A mai települést báró Devecseri Csóron János, Kabold ura alapította 1568-ban, az uradalom területén. Írásban először az uradalom 1572-es urbáriumában szerepel. Első lakói németek és horvátok voltak. 1585-ben lakói közül 19 német és 12 horvát volt. Valószínűleg már a 16. századtól papírmalom működött, mely időnként játékkártyákat is állított elő.

Vályi András szerint " LINTGRABEN. Német falu Sopron várm. földes ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Veperdnek szomszédságában, mellynek filiája, határja soványas, erdeje elég van, réttye igen kevés, szőleje nints, Sopronhoz 2 5/8 mértföldnyire van."[2]

Fényes Elek szerint "Lindgraben, német f., Sopron vármegyében, Sopronhoz nyugotra 3 mfd.: 265 kath., 70 evang. lak. Határa hegyes és sovány; van 125 h. urbéri szántóföldje, 120 h. rétje, 123 h. irtása; az uraság nem vallotta be birtokát. Van két kis patakja. Birja h. Eszterházy."[3]

1899-ben a katolikus és evangélikus egyház közötti tárgyalások eredményeképpen a két egyházközség megvásárolta az Esterházy család vendéglőjét és ott 1900-ban népiskolát nyitottak. Az oktatás a hivatalos államnyelven, magyarul folyt. Így a gyermekeknek nem kellett tovább a szomszédos Kaboldra és Veperdre iskolába járni. Az iskola egészen 1974-ig működött. 1890-ben megalakult az önkéntes tűzoltóegylet. Az első tűzoltószertár 1928-ban az iskolával átellenben épült fel.

1910-ben 354, túlnyomóan német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Soproni járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. A település fejlődése 1945 után indult meg. 1950-ben az elektromos hálózat, 1966-ban a vízvezeték hálózat épült meg. 1971-ben befejeződött a földek tagosítása és a csatornahálózat kiépítése. 1971. január 1-jén Kishársfalvát Felsőpéterfával együtt Kaboldhoz csatolták. 2001-ben 262 lakost számláltak a településen. Ebben az évben a volt iskolaépületben faluközpontot alakítottak ki.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kishársfalva népessége. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2009. szeptember 27.)
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.