Sopron vármegye
| Sopron vármegye | |||
 | |||
| Megyeháza | |||
| |||
| Fennállás | 11. század–1950 | ||
| Ország | Magyar Királyság | ||
| Központ | Sopron | ||
| Főbb települések | Sopron, Kismarton, Kapuvár, Nagymarton | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 283 500 fő | ||
| Nemzetiségek | 47,12% magyarok, 40,46% németek, 11,62% horvátok | ||
| Vallás | katolikusok, reformátusok | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 3256 km² | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Sopron vármegye térképe | |||
 | |||
| Sopron vármegye domborzati térképe | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sopron vármegye témájú médiaállományokat. | |||
.svg)
Sopron vármegye (németül: Komitat Ödenburg, latinul: Comitatus Soproniensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében a 11. század óta. Központja Sopron volt. 1920 után területét Magyarország és Ausztria között osztották fel.
Földrajz
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A vármegye területének nyugati része hegység, déli része teljesen síkság volt. Nyugaton az Alpok kiagázasa, valamint az Alpokaljához tartozó Lajta-hegység feküdt, keleten a Kisalföld terült el. A vármegye folyóvizekben igen gazdag volt: az Öreg-Rába, a Kis-Rába, valamint a Répce is a vármegye folyói közé tartozott.
Északról Moson vármegye, keletről Győr vármegye, délkeletről Veszprém vármegye, délről Vas vármegye, nyugatról pedig Ausztria határolta.
Történelem
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Sopronvár központtal, az Osl nemzetség birtokainak területén.[1]
1920-ban a vármegye nyugati részét Ausztria területéhez csatolták, 1921-ben szavazás döntött arról, hogy Sopron Magyarországon maradjon ("Leghűségesebb Város" - Civitas Fidelissima). A második világháború után a szintén csonka Győr és Moson vármegyékkel együtt megalakították Győr-Moson-Sopron megyét. 1950-ben Győr-Sopron megye déli része Vas megye területéhez csatolódott.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1891-ben a vármegye összlakossága 259 602 volt, ebből:
Közigazgatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A vármegye a következő járásokra volt felosztva:
- Csepregi járás, székhelye Csepreg
- Csornai járás, székhelye Csorna
- Felsőpulyai járás, székhelye Felsőpulya
- Kapuvári járás, székhelye Kapuvár
- Kismartoni járás, székhelye Kismarton (rendezett tanácsú város)
- Nagymartoni járás, székhelye Nagymarton
- Soproni járás, székhelye Sopron (törvényhatósági jogú város)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Györffy György. "15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete.". István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2.
