Felsőpulya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Felsőpulya (Oberpullendorf)
OP Fő tér2.JPG
Felsőpulya címere
Felsőpulya címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang város
Járás
Alapítás éve1225
Polgármester Rudolf Geißler (ÖVP)
Irányítószám 7350
Körzethívószám +43 2612
Forgalmi rendszám OP
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 3174 fő (2016. jan. 1.)
Népsűrűség237 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság243 m
Terület12,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőpulya (Ausztria)
Felsőpulya
Felsőpulya
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 30′, k. h. 16° 31′Koordináták: é. sz. 47° 30′, k. h. 16° 31′
Felsőpulya weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőpulya témájú médiaállományokat.

Felsőpulya (németül Oberpullendorf, horvátul Gornja Pulja, gradistyeiül Zgornja Pulja) város Ausztriában, Burgenland tartományban, egyben a Felsőpulyai járás székhelye.

Fekvése[szerkesztés]

Kőszegtől 15 km-re északra, Kismartontól 47 km-re délre fekszik, 245 m magasan a tengerszint felett. Közép-Burgenland igazgatási és kereskedelmi központja. Határában ér véget jelenleg az S31-es autóút, amely 2014-ben eléri Kőszeget.[1] Vasútállomása a Sopron–Kőszeg-vasútvonal mentén létesült, jelenleg hajtánypálya egyik végpontja. Az ÉNYKK Zrt. időszakosan közlekedtet autóbuszjáratokat Kőszegről és Szombathelyről is a városba.[2] A Blaguss menetrend szerinti járatokat közlekedtet a várost érintve Kőszeg és Bécs között.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a régi "Pulo" személynévből alakult ki magyar névadással. Más vélemények szerint a "pulya = gyerek" szóból, vagy a szláv eredetű "polje = föld"-ből származtatható. A német "Pullendorf" elnevezéssel először egy 1279-es soproni oklevélben találkozunk.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már 7000 évvel ezelőtt is éltek emberek. Az 1930-as évektől több kultúrához kapcsolható gazdag kőkorszaki és bronzkori leletanyag került itt elő. A latén kortól az i. e. 400 körüli időtől a római korig, vagyis az 1. századig területén intenzív vasércbányászat és vaskohászat folyt. Egyes feltételezések szerint a mai Alsó- és Felsőpulya között "Bulla", vagy "Pulla" nevű római település állt. A népvándorlás idején germán törzsek, majd avarok és szlávok érkeztek erre a vidékre. A rövid frank uralom alatt Nagy Károly frankokat és bajorokat telepített ide. A 907-es pozsonyi csatát követően a terület a magyar állam része lett.

A két szomszédos Pulya ("Pule maioris et minoris") 1225-ben szerepelt először írásos emlékben, II. András királynak a borsmonostori apátság részére írt adománylevelében. 1323-ban "Pula", 1390-ben "Pulya", 1410-ben "Pula", 1425-ben "Pulndorf", 1430-ban "Felpula", 1445-ben "Pwla", 1468-ban "Nemespula", 1492-ben "Pwlya" alakban szerepel a korabeli forrásokban.[3] Felsőpulya magyar neve, "Felpula" alakban, 1378-ban jelenik meg az oklevelekben.

A honfoglalást követően határőrfalu lett, lakossága a királytól nemesi rangot kapott, ezért Felsőpulyát évszázadokig Nemespulyának nevezték. A legjelentősebb nemesi birtokosok a gróf Cseszneky és a báró Rohonczy családok voltak. Középpulya pedig a lánzséri uradalomhoz tartozott. 1425-ben mindkét Pulyát a lánzséri uradalomhoz tartozónak említik. Lakosai megmenekültek a török pusztításoktól, így magyar nyelvsziget maradt. A 16. század végén itt is tért nyert a reformáció, Középpulyán református prédikátor működött, aki azonban a településnek Bocskai hajdúi általi feldúlása után elveszítette a pozícióját. Evangélikus prédikátor 1637-ig működött itt, amikor Esterházy Miklós nádor az ellenreformáció jegyében elűzte.

Középkori eredetű, a 17. században átépített kastélyáról 1752-ből származik az első írásos említés, amikor Bácsmegyei Mátyás özvegyének Nedeczky Annának a tulajdona volt. A 19. században vásárolta meg a Rohonczy család.

Felsőpulyán 1853-ban adóhivatal nyílt, 1854-ben járásbíróság létesült, 1858-ban évente négyszeri alkalomra vásártartási jogot kapott. A város tűzoltóegyletét 1890-ben alapították. 1893-ban Ferenc József és Vilmos császár a Kórház-dombról figyelte a zajló hadgyakorlatot.

Vályi András szerint "PULYA. Alsó, Kis, és Felső Pulya, Pullendorf. Három elegyes lakosú faluk Sopron Vármegyében. Alsónak, és Kis Pulyának földes Ura Hg. Eszterházy Uraság; Fel. Pulyának pedig külömbféle Urak, lakosaik katolikusok, fekszenek Sopronhoz két jó mértföldnyire; Alsó Pulya tovább; határbéli földgyeik középszerűek; Felső Pulyán híres baratzkok teremnek, ’s Bátsmegyei Úr’ kastéllya ékesíti; Felső Pulyán is nevezetes baratzk terem; Alsó Pulyának vámja is vagyon."[4]

A város látképe délről
Felsőpulya kétnyelvű helységnévtáblája

Fényes Elek szerint "Felső-Pulya, németül Ober-Pullendorf, magyar falu, egy hegyláncz tövében, Sopron vmegyében, Sopronhoz délre 3 mfd. 520 k. lak. Van 400 hold szántóföldje, 50 h. rétje, 40 hold legelője, 40 hold fenyvese. Birják: Gyurkovics, Kulcsár, Martonfalvay, Bácsmegyei, Dominkovics, stb. Közép-Pulya, németül Mitler-Pullendorf, magyar falu, Sopron vmegyében, Sopronhoz délre 3 1/2 mfd. 500 kath. lak. s anyatemplommal. Határa dombos és középszerü, van 508 hold szántóföldje, 87 h. rétje, 360 h. erdeje. Birja h. Eszterházy."[5]

1908. november 5-én átadták a Sopron–Kőszeg-vasútvonalat, helyben egy emeletes vasútállomás létesült. Kőszeg és Sopron között 1951-ig zajlott személyforgalom, ezután az osztrák személyvonatok végállomása Rőtfalva-Rendek lett. A teherszállításban a határátmenet 1960-ig fennmaradt. 1968. április 28-án megszűnt a személyforgalom a Rőtfalva - Felsőpulya szakaszon és a pályát Felsőlászlóig felszedték, majd 1988-ban Sopronkeresztúr vasútállomásig rövidült a személyszállítás. A Sopronnyék-Haracsony - Felsőpulya 23 km-es vasúti szakaszát drezinatúra keretében turisztikai célra hasznosítják, feltárva Burgenland napos vidékét.[6]

1910-ben 868 lakosából 800 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Felsőpulyai járásának székhelye volt. Amíg Felsőpulya egyre inkább városias jelleget öltött, addig Középpulya mindvégig megőrizte falusias képét. A plébániatemplom azonban Középpulyán állt, Felsőpulya temploma csak 1934-ben a redemptorista rend jóvoltából épült fel. A rend a Klemm-szálloda megvásárlásával kolostort is létesített a településen. 1949-ben a plébánia is átkerült Felsőpulyára. Moziját 1926-ban nyitották meg, másodikként a tartományban, majd 2013-ban felújítás miatt zárták be.[7] A filmszínházat ismételten 2015. április 30-án nyitott újra.[8]1927-ben Felsőpulyán felépült a település kórháza is.

Felső és Középpulyát 1958-ban egyesítették. Az egyesített településen a magyarok száma fokozatosan csökkent, ami összefügg a várossá válással is. Az elvándorló magyar gazdák helyére osztrák üzletemberek, bankárok, kereskedők érkeztek. Felsőpulya 1975 óta város. 2001-ben 2793 lakosából 1860 német, 603 magyar, 232 horvát volt.[9]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus plébániatemploma 1934-ben épült.
  • Szent Ferenc kápolnáját 1707-ben Ujj Ádám építtette, 1727-ben bővítették. 1736-ban Madarász Imre új főoltárt készíttetett. Szűzanya szobra 1767-ben készült Schilson bárónő költségén. Tornyot 1785-ben építettek hozzá. 1804-ben bővítették és restaurálták. Assisi Szent Ferenc képét a vasvári Kenedics József adományozta. A kápolnában egy 16. századi „Krisztus a kereszten” festmény és Kozina Sándor „Ecce Homo” képe is látható. A kápolnát utoljára 2004-ben restaurálták.
  • A Rohonczy-kastély a 17. században épült egy középkori épület felhasználásával. 1889-ben renoválták, majd 1965-ben a Burgenlandi Gazdasági Kamara vásárolta meg . Rövid ideig mezőgazdasági főiskola működött benne. Az 1980-as évek végén vásárolta meg a Kismartoni Püspökség. A középkori kastély létét ma is meglévő 150 cm vastag falai bizonyítják. A kastély alatt hatalmas pince rejtőzik. Ma a Szent István-ház ifjúsági központ működik benne.
  • A Fő tér mellett van a 2 medencés városi stand.

Híres emberek[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ORF.at (2012. január 12.). Kész az S31-es környezettanulmánya. volksgruppen.orf.at-magyarok. (Hozzáférés ideje: 2012. január 19.)  
  2. Volán társaságok nemzetközi menetrendje. Volán honlapja. (Hozzáférés: 2010. június 10.)
  3. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. Egy referencia a honlapról
  7. Bezár a felsőpulyai mozi
  8. Újra megnyitott a felsőpulyai mozi
  9. Felsőpulya népessége
  10. ^ a b Két felsőpulyai is a "Szabadság hőse". ORF honlapja. (Hozzáférés: 2010. június 7.)