Csepreg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csepreg
Római katolikus templom (14. század)
Római katolikus templom (14. század)
Csepreg címere
Csepreg címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Vas
Járás Kőszegi
Jogállás város
Polgármester Vlasich Krisztián István[1]
Irányítószám 9735
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség 3241 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 66,05 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 49,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csepreg (Magyarország)
Csepreg
Csepreg
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 24′ 05″, k. h. 16° 42′ 37″Koordináták: é. sz. 47° 24′ 05″, k. h. 16° 42′ 37″
Csepreg (Vas megye)
Csepreg
Csepreg
Pozíció Vas megye térképén
Csepreg weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csepreg témájú médiaállományokat.
A belváros részlete
Horgásztó a Boldogasszony-patakon

Csepreg (németül: Tschapring, horvátul Čepreg, Čaprieg, Čeprieg) Vas megye északi részének egyik városa a Répce mentén, a Kőszegi járásban.

Idegen elnevezései[szerkesztés]

Csepreg német neve Tschapring. Horvát neve Čepreg, de régen az olmódi horvátok Čapriegnek, a peresznyei horvátok Čepriegnek nevezték a falut.[3]

Fekvése, közlekedés[szerkesztés]

Csepreg Vas megye északi részén, Bük szomszédságában fekszik. Határos még vele Tömörd, Horvátzsidány, Peresznye, Szakony (az utóbbi Győr-Moson-Sopron megyében).[4] Autóbuszon a város Szombathely és Bük felől jól megközelíthető, de a környező településekre is innen jár busz. Vasútvonala az egykori Sárvár–Répcevis–Felsőlászló-vasútvonal része volt, melyet 1974. május 26-án bezártak. Jelenleg nem közelíthető meg vasúton, a legközelebbi állomás a Sopron-Szombathely vonalon lévő Bük. Az autóbusz forgalmat a Vasi Volán bonyolítja, autóbusz-állomása a Fő téren van.

Története[szerkesztés]

Csepregen a legkorábbi állandó emberi település nyomai az újkőkorból valók. A bronzkorból egy temető és egy lakóház maradványait tárták fel, de a kelta idők is gazdag régészeti leleteket mutatnak.

A rómaiak és az avarok is megtelepedtek Csepregen, ahol lehetőség nyílt a Répce-folyón való átkelésre. A mai város a 9. században a Keleti-Frank Királysághoz tartozott. A 10. században a honfoglaló magyarok kifosztották, majd birtokba vették a területet, amely később több törzs szállásterülete is volt.

Már az Árpád-házi királyok korában sűrűn lakott helynek számíthatott Csepreg környéke, mivel két erődítmény, egy templom maradványai és több más hasonló korú lelet került itt elő. Lakosai leginkább harcos szabadok, majd serviensek, később kisnemesek lehettek.

A város első említése 1255-ből való, ám ekkor már minden bizonnyal a tágabb környéke legjelentősebb települése lehetett. A 14. században többször civitasként említik, címere 1362 előttről ismert, ám 1390-ben a király a Kanizsaiaknak adta, így mezőváros lett.

1452-ben husziták foglalták el, ám őket később kiverték a városból. A 16. században Csepreg újból kiemelkedő jelentőségre tett szert, többször volt színhelye (Sopron megyei) megyegyűlésnek. 1650 fős (1522-ben) lakosságával, két plébániatemplomával, zsidókkal, egyike lehetett Magyarország legnagyobb mezővárosainak. Csepreg 1532-ben a Bécsbe irányuló török hadjáratot sértetlenül átvészelte, mivel az akkor már birtokesélyes Nádasdy család (1535-től tényleges tulajdonuk) a törökbarát Szapolyai János pártját fogta.

Az 1621. évi mészárlás emléktáblája

A 16. században a lakosság nagy része protestáns vallású lett. 1557-1643 között már olyan iskola (kollégium) is működött Csepregen.[5] Itt volt 1591 júniusában a csepregi protestáns zsinat, ahol eldőlt a két jelentős nyugat-magyarországi protestáns egyház, az evangélikusok és a reformátusok szétválása.

A 17. század elején „a viszonylag csekélyebb számú magyar anyanyelvű dunántúli és kisalföldi evangélikusok… szellemi központja a Nádasdy-birtokot képező, igen élénk forgalmú Csepreg mezőváros volt, ahol színvonalas iskola és nyomda is működött. A Bethlennel rokonszenvező csepregi polgárokat azonban 1621-ben lemészárolták az Eszterházy Miklós által vezetett katolikus zsoldosok, s az ekkor elszenvedett veszteséget már nemigen tudták kiheverni a dunántúli lutheránusok.”[6]

A harmincéves háború során, 1621-ben a Bethlen Gábor pártján álló Csepreget a császár seregei feldúlták. A kegyetlen mészárlásnak 1223 lakos esett áldozatul. Ekkor a város Sopron és Kőszeg mellett a térség legjelentősebb települése volt, több céhes tömörüléssel, növekvő népességgel, zajló evangélikus kulturális élettel. A városban – más magyar mezővárosokkal ellentétben – polgármester, önálló bíróság működött (amelynek feljebbviteli szerve az úriszék volt). Kiterjedt szőlőskertjei voltak.

A községben 1621 és 1643 között nyomda működött, a nyomdász a Sopronkeresztúrról Csepregre költözött Farkas Imre volt.[7] Számos termékéből ma mindössze 22 magyar és 4 latin nyelvű kiadványt ismerünk.[8][9]

Csepreg Nádasdy Ferenc 1643-as katolizációja után sokat vesztett addigi jelentőségéből, mivel már nem volt képes a környék evangélikus lakosságának összefogására. 1676-ban, a Wesselényi-összeesküvés után a város császári tulajdonba került. 1776-ban tűzvész pusztította.

A 19. század ismét fellendülést hozott a város életében. 1818-ban a korábbi árvízveszély elhárítására csatorna épült Csepreg határában. 1842-ben gyógyszertár, 1857-ben postahivatal, 1873-ban takarékpénztár nyílt a városban. A vasúti közlekedés a közelben a Déli Vasút kezelésében 1865-ben nyílt meg a Sopron–Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonalon. Az első ipari nagyberuházást a Schöller cég cukorgyára tette.

Farkas Sándor könyvének címlapja

1876-ban létrejött a csepregi járás, melynek központja az 1886-ban nagyközségi rangot kapott Csepreg lett. 1887-ben jelent meg Farkas Sándor káplán Csepreg mezőváros története című monográfiája,[10][11] amely akkor a legjelentősebb ilyen alkotásnak számított Magyarországon.

A 20. század elején még tovább fejlődött a város közélete. Bőrgyár, kórház épült, helyi lap jelent meg. 1913-ban a Sárvár–Répcevis–Felsőlászló-vasútvonalon is megindulhatott a forgalom. A fejlődés a két világháború között sem állt meg, villany közvilágítás 1923 óta működik Csepregen. A kulturális életben is folyamatosan alakultak a különböző szerveződések ebben az időszakban.

A második világháborúban a környék zsidóságát a csepregi gettóba gyűjtötték, majd onnan deportálták. A város 1945. március 29-én került szovjet fennhatóság alá.[forrás?]

Az 1950-es közigazgatási reform sokszorosan kedvezőtlenül érintette a várost, mivel megszűnt a csepregi járás, a települést egyszerű községgé fokozták le és Vas megyéhez csatolták. A későbbi időket kisebb fokú iparosítás, valamint az infrastruktúra (vezetékes víz 1964-től, szennyvízhálózat 1972-től) és közintézmény-hálózat (1954-től könyvtár, 1962-től középiskola) további kiépülése jellemezte. 1974-ben megszüntették az akkor már megkurtított Sárvár–Répcevis–Felsőlászló-vasútvonalat; ez is hátráltatta Csepreg fejlődését.

Az 1990-es években újból komoly fejlődést produkált a település, így 1995. július 1-jén városi rangot kaphatott. 2012-ig a Csepregi kistérség központja volt.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Gazdaság[szerkesztés]

Csepregen jónak mondható a mezőgazdasági termelés színvonala. Mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben jelen van két gazdasági társaság és egyéni termelők.

A városban jellemző az élelmiszeripar, a könnyűipar (a Soproni Ruhagyár üzeme) és a fémfeldolgozás is. A szolgáltatási és kereskedelmi szektorban sok egyéni vállalkozó és kisebb társaság működik a településen.

Kultúra, oktatás, közélet[szerkesztés]

  • A város kulturális élete kezd ugyanolyan aktív lenni, mint korábban volt. Ennek keretében egyre több kulturális és civil szerveződés működik a városban.
  • Csepregen óvoda, általános iskola, zeneiskola és a Nádasdy Tamás Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola működik. A városi könyvtár jelentős gyűjteménnyel rendelkezik.
  • A városban 1992 óta működik helyi havilap, a Csepregi Promenád.

Sportélete[szerkesztés]

A Csepregi SE (beceneve: Csepregi Sasok) labdarúgóklubot 1924-ben alapították. Legnagyobb sikerét 1996/97-ben érte el, amikor bajnok lett a Vas Megyei I.osztályban. [12]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus templom (gótikus)
  • Helytörténeti Kiállítás
  • Schöller-kastély
  • Rottermann-kastély
  • Szent Katalin templom és zárdaépület
  • Boldogasszony-kápolna
  • Szentkút-kápolna
A kőszeg felé vezető út mentén áll, közvetlen a város szélén. Csuzy Gáspárné építtette Schrenk Ferenc mesterrel, 1815-ben, barok stílusban. Kovácsolt vasrács ajtaja virágkelyhes lezárással már régebbi késő barokk munka. A szájhagyomány szerint a korrábban itt álló kápolna ajtaja volt. Homlokzatán Szent Anna és a gyermek Mária, valamint Nepomuki Szent János kőből faragott szobrai állnak. A jobb oldali falban tagolt kávájú, mély kút van. A homlokzat orma hullámos lezárású két szélén fenyőtobozzal diszítve. A bejárattal szemben áll a fából készített neogótikus oltár melynek tengelyében Mária királynői jelvényekkel diszített szobra látható. A tabernákulum két oldalán Szent Erzsébet és Szent Imre herceg szobrai vannak elhelyezve. Az oltár melletti falon egy keleti stílusban festett, szép Mária-ikon függ, melyet a szóhagyomány az előző templom kegyképeként tart számon. A kápolna búcsújáró hely. Ünnepe Mária Szent Nevének napján, szeptember 12-én van.[13]

Híres emberek[szerkesztés]

  • 1587-89 között a csepregi kollégiumban tanulta a magyar szót Lackner Kristóf, humanista jogtudós és író, Sopron polgármestere.
  • 1602-ben Csepregen született Pálffy Mátyás Pannonhalma egykori (1638-1646) főapátja.
  • A XVII. század első felében itt született Kéry György festő és táblaíró.
  • Nádasdy Ferenc országbíró Csepreg birtokosa volt a XVII. század közepén.
  • A XVII század közepén a Szent Miklós-templom plébánosa volt Szenttamási Máté a későbbi (1667-1676) erdélyi választott püspök.
  • Itt született a XVIII. szd. közepe táján Jósa István orvos Szabolcs vármegye főorvosa.
  • 1742. március 17-én Csepregen született Szabó József szerzetes, a magyar gabonanemesítés úttörője
  • Csepregen született 1761-ben Haiszler György orvos, Sopron, majd Veszprém vármegye tiszti főorvosa.
  • Itt született 1811-ben Bognár Ignác zeneszerző a Nemzeti Színház ének-karnagya.
  • 1831. július 23-án Csepregen született Balogh Alajos színész és színigazgató.
  • A csepregi templom segédlelkésze (1880-1890) volt, majd 1926-tól véglegesen a városba költözött Farkas Sándor kanonok, Csepreg mezőváros történetírója.
  • 1870-ben Csepregen született és itt élt 1940-ben bekövetkezett haláláig Zauf János tanító, a katolikus elemi fiúiskola igazgatója.
  • 1871. február 23-án Csepregen született Dr. Boda János kanonok, szombathelyi püspöki helynök és rendalapító.
  • Itt született 1882-ben Csikor Elemér zongoraművész, a szombathelyi Bartók Béla Zeneiskola alapítója és első igazgatója.
  • 1883. január 24-én Csepregen született Bognár Cecil Pál bencés szerzetes, pszichológus és egyetemi tanár.
  • Itt volt erdész Takács Miklós (1906-1967) szociáldemokrata politikus, erdészeti szakíró.
  • Itt született 1928-ban Zátonyi Sándor állami díjas matematika–fizika szakos tanár, több fizikatankönyv szerzője.
  • Itt tanított 1937–1973 között Kovács Zoltán állami díjas pedagógus, a csepregi középiskola igazgatója (1965-1973).
  • 1953-ban Csepregen született Antalovits Ferenc kétszeres európa-bajnoki bronzérmes és négyszeres világbajnoki bronzérmes súlyemelő

Testvértelepülése[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Csepreg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). valasztas.hu. Nemzeti Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2014. december 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)
  4. Magyarország kistájainak katasztere, szerk. Dövényi Zoltán, Budapest, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, 2010. ISBN 9789639545298
  5. Zátonyi Sándor: Négyszázötven éves a csepregi iskola, Vasi Szemle, 2007. 3. sz. 353–360. old.
  6. szerk.: Klaniczay Tibor: A magyar irodalom története (2. kötet). Budapest: Akadémiai Kiadó, 56. o. 963 05 1641 1 2. kötet (1964) 
  7. Zátonyi Sándor: Könyvnyomda Csepregen a XVII. század első felében, Vasi Szemle, 1963. 2. sz. 85-89. old.
  8. Csepregen nyomtatott kalendárium címlapja (1625) (magyar nyelven) (html). Elektronikus Régi Magyar Könyvtár. (Hozzáférés: 2012. április 10.)
  9. Zvonarics Mihály: Az Úr Vacsorája... címlapja (1643) (magyar nyelven) (html). Elektronikus Régi Magyar Könyvtár. (Hozzáférés: 2012. április 10.)
  10. Farkas Sándor: Csepreg mezőváros története, Budapest, Franklin Nyomda, 1887
  11. Farkas Sándor: Csepreg mezőváros története, reprint, Csepreg, Csepreg Város Önkormányzata és az Öregdiákok Köre, 1996 ISBN 9630341271
  12. www.magyafrutball. hu
  13. Györ Egyházmegye schematizmusa és Pukler Zoltán: Szemelvények Csepreg vallástörténetéből c. szakdolgozata alapján

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csepreg témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]