Soproni népszavazás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A soproni népszavazás emléktáblája

A velencei jegyzőkönyv értelmében 1921. december 14-e és 16-a között Sopron és környékének lakossága népszavazáson döntötte el, hogy összesen 257 km² Magyarországhoz vagy Ausztriához tartozzon-e. Ez volt a trianoni békeszerződés egyetlen komolyabb területi revíziója, amit a nagyhatalmak tartósan elfogadtak.

A népszavazás jegyzőkönyve

Előzmények[szerkesztés]

A szavazásban érintett helységek[szerkesztés]

Az eredmények[szerkesztés]

Az összesen 26 879 jogosultból 24 063 fős (89,52%) részvétel mellett, 23 561 szavazóból 15 334 fő (65,08%) szavazott Magyarországra, 8 227 fő (34,92%) Ausztriára, és 502 (2,09%) szavazat érvénytelen volt.

Sopron 37 509 lakója közül 18 994-nek volt szavazati joga. Itt 89,2%-os részvétellel 72,7% szavazott Magyarországra.

A nyolc faluban a 7 900 jogosult 83,9%-os részvételével 54,6%-a Ausztria mellett szavazott. Magyarországra csak Nagycenken, Fertőbozon és Kópházán szavaztak többségben.

Település Szavazásra jogosultak Leadott szavazat Érvénytelen szavazat Ausztria mellett  % Magyarország mellett  %
Sopron / Brennbergbánya 18 994 17 298 351 4 620 27,2 12 327 72,8
Ágfalva 1 148 848 18 682 82,2 148 17,8
Harka 668 581 9 517 90,4 55 9,6
Fertőboz 349 342 11 74 22,3 257 77,7
Kópháza 948 813 30 243 30,0 550 70,0
Fertőrákos 1 525 1 370 33 812 60,7 525 39,3
Sopronbánfalva 1 538 1 177 35 925 81,0 217 19,0
Balf 668 595 17 349 60,4 229 39,6
Nagycenk 1 041 1 039 8 5 - 1 026 100,0
Összesen 26 879 24 063 512 8 227 34,9 15 334 65,1

Bár a kisebb községekben általában Ausztria felé billent a mérleg, ám végül Sopron magyarpárti többsége bizonyult döntőnek. Az országgyűlés A soproni népszavazás emlékének törvénybe iktatásáról szóló 1922. évi XXIX. törvényben a Civitas fidelissima, azaz a Leghűségesebb város címmel jutalmazta Sopront, ahol a 61 méter magas Tűztorony déli részén ezután alakították ki az ún. Hűségkaput.

További népszavazások a soproni siker nyomán[szerkesztés]

A trianoni szerződés alapján Ausztriának ítélt területeken az átcsatolást követően tíz faluban tiltakozások kezdődtek. Ennek eredményeként ezekben a községekben is népszavazásokat írtak ki, melyeknek az lett a következménye, hogy 1923. január 10. és március 9. között ezek a helységek is visszakerültek Magyarországhoz. A szóban forgó községek: a Szombathelytől nyugatra illetve délnyugatra fekvő Narda (akkor Kisnarda és Nagynarda), Felsőcsatár (akkor Alsócsatár és Felsőcsatár), Vaskeresztes (akkor Németkeresztes és Magyarkeresztes), Horvátlövő, Pornóapáti, Szentpéterfa, a Kőszegtől északkeletre fekvő Ólmod, a Fertőtől keletre pedig Mekszikópuszta A folyamatban kezdeményező szerepet játszó Szentpéterfa később megkapta a "Communitas Fidelissima", azaz a Leghűségesebb Község címet.

Karácsfa, Lovászad és Nagysároslak viszont az Ausztriához csatlakozásra szavazott.

A fentieken kívül még egy falu került vissza Magyarországhoz a Trianon utáni nyugati határok mentén. A szintén Vas megyei, Őriszentpétertől délnyugatra fekvő Szomoróc község lakosai a szomszédos Kerca lakosainak és az ott állomásozó határőröknek segítségével 1920. augusztus 1-jén fegyveres harcban szorították ki falujukból a megszállókat. Bár a sikert hamarosan ellentámadás követte, és a falu újra szerb-horvát-szlovén megszállás alá került, hosszú tárgyalások után 1922. február 8-án Szomoróc újra Magyarországhoz csatlakozhatott. (Ma a két falu Kercaszomor néven egy községet alkot.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Soproni népszavazás témájú médiaállományokat.