Herczeg Ferenc (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Herczeg Ferenc
Herczeg Ferenc egy 1905-ös fényképen
Herczeg Ferenc egy 1905-ös fényképen
Élete
Született 1863. szeptember 22.
Versec
Elhunyt 1954. február 24. (90 évesen)
Budapest
Nemzetiség magyar
Házastársa Grill Janka/Júlia/Juliska (1906-tól)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) regény
Fontosabb művei A Gyurkovics-fiúk
Ocskay brigadéros
A kék róka
Pro libertate!
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Herczeg Ferenc témájú médiaállományokat.

Herczeg Ferenc (született: Franz Herzog, Versec, 1863. szeptember 22.Budapest, 1954. február 24.) magyar író, színműíró, újságíró, az MTA tagja és másodelnöke, 1904-től 1919-ig a Petőfi Társaság elnöke. Álneve: Katang. A Horthy-korszak legnépszerűbb írója, az Új Idők című irodalmi hetilap főszerkesztője és a Magyar Revíziós Liga elnöke.

Élete[szerkesztés]

Jómódú verseci német polgárcsaládból származott, felmenői Sziléziából származó telepesek voltak. Édesapja Herzog József (aki 1880-ban hunyt el) gyógyszerész, Versec polgármestere volt. Magyarul 1874–76-ban tanult meg a Temesvári Piarista Gimnáziumban.[1] 1876-ban Szegeden, 1878-ban Fehértemplomban folytatta gimnáziumi tanulmányait, 1881 és 1884 között joghallgató volt a budapesti tudományegyetemen. Ennek elvégzése után Temesváron, majd utána Budapesten volt ügyvédjelölt.

1887-ban kardpárbajt vívott egy katonatiszttel, aki sebesülésébe a párbaj színhelyén belehalt. Herczeg emiatt Vácott négy hónapra fegyházba került. Itt írta meg Fenn és lenn címmel első regényét, amellyel a Singer és Wolfner könyvkiadó 1000 frankos regénypályázatát díját is megnyerte. 1891. március 12-én Rákosi Jenő felfigyelt Egy kard affaire című tárcájára, majd a Budapesti Hírlaphoz szerződtette mint állandó tárcaírót.

Rendkívül gyorsan népszerű lett. Sikere arra biztatta, hogy a „nemzet írójává” váljék. Ekkor novellák és vígjátékok helyett történelmi drámákat, regényeket kezdett írni. Később vissza-visszatért ifjúkori sikereinek műfajához, e művei a bestsellerpiacon is sikert arattak.

A Nemzeti Színház 1893. március 10-én mutatta be A dolovai nábob leánya című első drámáját, az év során huszonötször került előadásra a darab. 1896. december 16-tól az Új Idők című irodalmi hetilap alapító szerkesztője volt.

A rendszer írófejedelme volt. Népszerűségét emelte lapja, a nagy példányszámú Új Idők (18941949), melynek szerkesztője volt és egyben a beérkezett olvasói levelekre is személyesen válaszolt.

1893. február 1-jén lett a Kisfaludy Társaság rendes tagja, 1899. május 15-én a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába választotta. 1906-ban feleségül vette Grill Janka[2]/Júlia[3]/Juliska[4] úrhölgyet, de gyermekeik nem születtek.

1896-ban Versec városnak lett országgyűlési képviselője szabadelvű párti programmal. Az 1901-es választásokon alulmaradt, azonban az 1904–05-ös időközi, 1905–06-os és 1910–18-as általános választásokon a pécskai kerület megválasztotta országgyűlési képviselőjének. 1903. december 16-tól 1910. december 31-ig volt belső munkatársa a Tisza István gróf által alapított Az Újságnak. 1911. január 1-je és 1918. október 1-je között szerkesztette a Magyar Figyelő irodalmi és politikai szemlét.

Tisza István miniszterelnök kérte fel arra is, hogy vezesse a Hadsegélyező Hivatalt, ahol 1914 augusztusától 1916-ig dolgozott. 1916-ban Berlinben volt politikai megbízott. 1919 április-májusában a tanácskormány őrizetbe vette mint „ellenforradalmárt” és a Markó utcai fogházban tartották elzárva. 1891-ban választotta meg rendes tagjává a Petőfi Társaság, 1903-ban másodelnök lett, 1904-től 1920-ig elnöke, 1920-tól pedig tiszteletbeli elnöke.

A Magyar Tudományos Akadémiának 1910. április 28-án rendes, 1914. május 7-én tiszteleti tagja lett, 1920–22-ben és 1929-31-ben, illetve 1945-46-ban másodelnöke, 1922. május 11. és 1946. július 24. között pedig igazgatósági tagja. Amikor 1949-ben átszervezték az MTA-t, a tagságát megszüntették.

1920-ban a Délmagyarországi Közművelődési Egyesület elnöke lett, majd tagja a Magyar Külügyi Társaság elnöki tanácsának. 1922-ben a Délvidéki Otthon elnöke, a Pátria Magyar Írók, Hírlapírók és Művészek Klubja elnöke, 1927 és 1945 között a Magyar Revíziós Liga országos elnöke. 1929-ban a Társadalmi Egyesületek Szövetségének díszelnöke, 1931-ben a Dunántúli Közművelődési Egyesület tiszteletbeli elnöke, 1938-ban a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli tagja.

1925-ben, 1926-ban és 1927-ben Az élet kapuja című regénye alapján az Akadémia Nobel-díjra jelölte.[5] 1930-ban Magyar Corvin-lánc kitüntetésben részesült.

1925 és 1930 között 40 kötetes díszkiadásban jelentek meg munkái. 1927 és 1945 között a felsőház tagja volt. A magyar revíziós mozgalom egyik vezéralakjaként ismerték. Ő avatta fel 1932. október 6-án a budapesti Szabadság téren Lord Rothermere ajándékát, a Magyar fájdalom szobrát, amelyet 1945-ben eltávolítottak helyéről.

A magyar irodalom vérkeringéséből azonban lassan kikerült, a második világháború után már visszavonultan élt és nem publikált. 1949-ben eltávolították a villájából, akkor kapta vissza egyik szobáját, amikor egy szovjet íróküldöttség tett nála látogatást. 1949 után műveit évtizedekig nem adhatták ki Magyarországon.

Művei[szerkesztés]

Herczeg Ferenc arcképe (1935) és aláírása
Kiss Ferenc, Bajor Gizi, Herczeg Ferenc, Rajnai Gábor a Kék róka 200. előadásán megköszönik a tapsot.
Herczeg Ferenc sírja Budapesten. Farkasréti temető: 37/3-1-97.
  • Fenn és lenn. Regény, 1-2.; Singer-Wolfner, Bp., 1890
  • Mutamur. Huszonkét elbeszélés; Singer-Wolfner, Bp., 1892
  • A Gyurkovics-lányok; Singer-Wolfner, Bp., 1893
  • A Dolovai nábob leánya. Színmű; Singer-Wolfner, Bp., 1894 (1933-ban film készült belőle)
  • A három testőr. Bohózat; Singer-Wolfner, Bp., 1894
  • Simon Zsuzsa. Regény, 1-2.; Singer-Wolfner, Bp., 1894 (Egyetemes regénytár IX.)
  • A Gyurkovics-fiúk; Singer-Wolfner, Bp., 1895 (Herczeg Ferenc munkái) (1941-ben film készült belőle: Gyurkovics fiúk)
  • Napnyugati mesék; Singer-Wolfner, Bp., 1895
  • Szabolcs házassága. Regény; Singer-Wolfner, Bp., 1896
  • Az első fecske és egyéb elbeszélések; Singer-Wolfner, Bp., 1897 (Egyetemes regénytár XIV.)
  • Honthy háza. Színmű; Singer-Wolfner, Bp., 1897
  • A három testőr. Bohózat; Singer-Wolfner, Bp., 1898
  • Az új nevelő. Elbeszélés; Singer-Wolfner, Bp., 1898 (Filléres könyvtár)
  • Az új nevelő és más elbeszélések; Singer-Wolfner, Bp., 1898 (Jó könyvek az ifjúság számára)
  • Az első vihar. Színmű négy felvonásban; Singer-Wolfner, Bp., 1899 (Herczeg Ferenc munkái)
  • Gyurka és Sándor. Újabb adatok a Gyurkovics-fiúk történetéhez; Singer-Wolfner, Bp., 1899
  • Egy leány története; Singer-Wolfner, Bp., 1899 (Herczeg Ferenc munkái)
  • Idegenek között. A nevelőnő naplója; Singer-Wolfner, Bp., 1900
  • Arianna. Tizenhat elbeszélés; Singer-Wolfner, Bp., 1901 (Színes Könyvek)
  • Elbeszélések; Lampel, Bp., 1901
  • Ocskay brigadéros. Történelmi színmű négy felvonásban; Singer-Wolfner, Bp., 1901
  • A tolvaj. Színmű; Singer-Wolfner, Bp., 1901 (Fiatal leányok színműtára)
  • Balatoni rege. Regényes vígjáték négy felvonásban; Singer-Wolfner, Bp., 1902 (Herczeg Ferenc munkái)
  • Német nemzetiségi kérdés. 4 újságcikk; Singer-Wolfner, Bp., 1902
  • Pogányok. Regény; Singer-Wolfner, Bp., 1902
  • Andor és András. Budapesti történet; Singer-Wolfner, Bp., 1903 (Herczeg Ferenc munkái)
  • Elbeszélések; Singer-Wolfner, Bp., 1904 (Herczeg Ferenc munkái)
  • A honszerző. Regény; Singer-Wolfner, Bp., 1904 (Herczeg Ferenc munkái)
  • Bizánc. Színmű; Singer-Wolfner, Bp., 1904 (Herczeg Ferenc munkái)
  • Kéz kezet mos. Vígjáték; Singer-Wolfner, Bp., 1904 (Herczeg Ferenc munkái)
  • Böske, Erzsi, Erzsébet; Singer-Wolfner, Bp., 1905 (Vidám könyvek)
  • Szelek szárnyán; Singer-Wolfner, Bp., 1905 (Modern magyar könyvtár)
  • Lélekrablás. Regény; Singer-Wolfner, Bp., 1906 (Herczeg Ferenc munkái)
  • Déryné ifjasszony. Színjáték; Singer-Wolfner, Bp., 1907 (Herczeg Ferenc munkái)
  • Kaland és egyéb elbeszélések; Singer-Wolfner, Bp., 1908 (Herczeg Ferenc munkái)
  • A királyné futárja. Regényes történet; Singer-Wolfner, Bp., 1909 (Herczeg Ferenc munkái)
  • A kivándorló. Színmű; Singer-Wolfner, Bp., 1909 (Herczeg Ferenc munkái)
  • Szerelmesek; Singer-Wolfner, Bp., 1909
  • A fehér páva. Kisvárosi történet; Singer-Wolfner, Bp., 1911 (Herczeg Ferenc munkái)
  • Éva boszorkány. Színjáték három felvonásban; Singer-Wolfner, Bp., 1912 (Herczeg Ferenc munkái)
  • Álomország. Regény; Singer-Wolfner, Bp., 1912 (Herczeg Ferenc munkái)
  • Felelősség nélkül; Magyar Figyelő, Bp., 1912
  • Mesék; Singer-Wolfner, Bp., 1912
  • Napváros; Singer-Wolfner, Bp., 1912 (Herczeg Ferenc munkái)
  • Az ezredes. Vígjáték; Singer-Wolfner, Bp., 1914
  • A láp virága; Singer-Wolfner, Bp., 1915 (Milliók könyve)
  • Az arany hegedű. Regény; Singer-Wolfner, Bp., 1916
  • A hét sváb. Regény; Singer-Wolfner, Bp., 1916
  • Magdaléna két élete. Regény; Singer-Wolfner, Bp., 1916
  • Árva László király. Szomorújáték; Singer-Wolfner, Bp., 1917
  • Gyurkovics Milán mandátuma; Singer-Wolfner, Bp., 1917 (Milliók könyve)
  • Kék róka. Színjáték; Singer-Wolfner, Bp., 1917
  • Tűz a pusztában; Singer-Wolfner, Bp., 1917
  • Terka naplója; Légrády Ny., Bp., 1917
  • Szíriusz; Singer-Wolfner, Bp., 1919 (Milliók könyve)
  • Tilla; Singer-Wolfner, Bp., 1919
  • Az élet kapuja. Elbeszélés; Singer-Wolfner, Bp., 1920
  • A fekete lovas. Színmű; Délvidéki Liga, Bp., 1920
  • Két arckép. Tisza István, Károlyi Mihály; Singer-Wolfner, Bp., 1920
  • A holicsi Cupido. Vígjáték; Rózsavölgyi, Bp., 1921
  • Huszti Huszt; Singer-Wolfner, Bp., 1921 (Milliók könyve)
  • Violante és a bíró. Drámai jelenet; Singer-Wolfner, Bp., 1921 (Műkedvelők színháza)
  • A fogyó hold. Regény; Singer-Wolfner, Bp., 1922
  • Mesék gyermekek számára; ill. Mühlbeck Károly; Singer-Wolfner, Bp., 1922
  • Aranyborjú. Színmű; Singer-Wolfner, Bp., 1923
  • A költő és a halál. Színjáték; Singer-Wolfner, Bp., 1923
  • Sirokkó. Vígjáték, előjátékkal; Singer-Wolfner, Bp., 1923
  • Két ember a bányában; Singer-Wolfner, Bp., 1924 (A magyar irodalom jelesei)
  • Péter és Pál. Drámai jelenet; Singer-Wolfner, Bp., 1924
  • Kilenc egyfelvonásos; Singer-Wolfner, Bp., 1924 (A bujdosók, Karolina, A holicsi Cupido, Baba-hu, Két ember a bányában, Az árva korona, Violante és a bíró, Péter és Pál, A költő és a halál)
  • Herczeg Ferenc munkái (40 kötetes gyűjteményes díszkiadás, 1925–1930)
  • A költő és a halál és kilenc egyfelvonásos; Singer-Wolfner, Bp., 1925 (Herczeg Ferenc munkái)
  • Balatoni rege. Az ezredes Tilla; Singer-Wolfner, Bp., 1925 (Herczeg Ferenc munkái)
  • Északi fény. Regény; Singer-Wolfner, Bp., 1925 (Herczeg Ferenc munkái)
  • Sirokkó. Kék róka. Kivándorló; Singer-Wolfner, Bp., 1925 (Herczeg Ferenc munkái)
  • Szendrey Júlia. Színmű; Singer-Wolfner, Bp., 1925 (Herczeg Ferenc munkái)
  • Majomszínház. Komédia; Singer-Wolfner, Bp., 1925 (Herczeg Ferenc munkái)
  • Mink és ők. Elbeszélések; Singer-Wolfner, Bp., 1925 (Herczeg Ferenc munkái)
  • A milói Vénusz karja. Regény. A cserebőrüek; Singer-Wolfner, Bp., 1925 (Herczeg Ferenc munkái)
  • A híd. Színjáték; Singer-Wolfner, Bp., 1925
  • Tanulmányok, 1-2.; Singer-Wolfner, Bp., 1925
  • A Lánszky-motor. Regény. Mesék; Singer-Wolfner, Bp., 1925 (Herczeg Ferenc munkái)
  • A politikus. Második szerelem. Regény; Singer-Wolfner, Bp., 1925 (Herczeg Ferenc munkái)
  • Második szerelem. Regény; Singer-Wolfner, Bp., 1925 (Herczeg Ferenc munkái)
  • Ünnepi játék. Szigligeti Ede születésének 100-ik évfordulóján; Singer-Wolfner, Bp., 1925 (Herczeg Ferenc munkái)
  • Arianna és egyéb elbeszélések (1926)
  • Férfiszív; Singer-Wolfner, Bp., 1926 (Milliók könyve)
  • A bujdosó bábuk; Singer-Wolfner, Bp., 1927 (Az Én Újságom könyvei)
  • Kék és piros. Vígjáték; Herczeg Ferenc novellájából átdolg. Zágon István; Singer-Wolfner, Bp., 1928 (Műkedvelők Színháza Új sorozat)
  • Mikszáth Kálmán t. tag emlékezete; Akadémia, Bp., 1928 (A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek)
  • Arcképek; Singer-Wolfner, Bp., 1930 (Herczeg Ferenc munkái)
  • Emberek, urak és nagyurak. Elbeszélések; Singer-Wolfner, Bp., 1930 (Herczeg Ferenc munkái)
  • Huszonhat elbeszélés (1930)
  • A nap fia. Regény; Singer-Wolfner, Bp., 1931 (Magyar regények)
  • Herczeg Ferenc Breviárium; Singer-Wolfner, Bp., 1932
  • Harcok és harcosok. Tanulmányok; Singer-Wolfner, Bp., 1933 (Herczeg Ferenc válogatott munkáinak emlékkiadása)
  • Anci doktor lesz; Singer-Wolfner, Bp., 1933 (Magyar regények)
  • Válogatott munkáinak emlékkiadása (1933–1936)
  • Herczeg Ferenc emlékezései. 1. A Várhegy; Singer-Wolfner, Bp., 1933
  • Ádám, hol vagy? Regény; Singer-Wolfner, Bp., 1935 (A jelenkor mesterei)
  • Pro libertate! Regény, 1-2.; Singer-Wolfner, Bp., 1936
  • Napfelkelte előtt. Gondolatok Nagy-Magyarországról; Singer-Wolfner, Bp., 1937 (Magyar regények)
  • Herczeg Ferenc emlékezései. 2. A gótikus ház; Singer-Wolfner, Bp., 1939
  • Utolsó tánc (színmű, 1939)
  • Művei (kilenc kötet, 1939)
  • Nemzeti színjáték; Singer-Wolfner, Bp., 1941 (Az Országos Nemzeti Klub kiadványai)
  • Ellesett párbeszédek; Singer-Wolfner, Bp., 1941 (Magyar regények XI.)
  • Herczeg Ferenc négy regénye (1941)
  • Gondok és gondolatok; Singer-Wolfner, Bp., 1943
  • Száz elbeszélés; Singer-Wolfner, Bp., 1942
  • Herczeg Ferenc magyar történelmi drámái; Singer-Wolfner, Bp., 1943 (Árva László király, Ocskay brigadéros, A híd, A fekete lovas)
  • Arany szárnyak. Színmű; Új Idők, Bp., 1944
  • Fecske és denevér; Új Idők, Bp., 1944
  • Petőfi; Új idők, Bp., 1944 (Magyar regények XIII.)
  • Történelmi regények; bev. Németh G. Béla; Szépirodalmi, Bp., 1983
  • Herczeg Ferenc emlékezései. A Várhegy. A gótikus ház; bev., szöveggond. Németh G. Béla; Szépirodalmi, Bp., 1985
  • Hűvösvölgy. Herczeg Ferenc emlékezései; szöveggond. Győri János, előszó Németh G. Béla; Szépirodalmi, Bp., 1993
  • Bertalan úr feltámadása. Válogatott elbeszélések; vál., utószó Duró Gábor; Osiris, Bp., 2001 (Millenniumi könyvtár)
  • A vörös háború. Herczeg Ferenc, Mályusz Elemér, Breit József írásai; szerk. Furkó Zoltán; Filmkapu, Bp., 2011 (Kapu könyvek)

Szakirodalom, róla szóló művek[szerkesztés]

  • Madarász Flóris: Herczeg Ferenc; Stephaneum Ny., Bp., 1904
  • Hamvai Erzsébet: Herczeg Ferenc stílusa és nyelve; Nagyági Ny., Huszt, 1911
  • Madarász Flóris: Herczeg Ferenc drámái; Érseki Lyceum Ny., Eger, 1913
  • Váradi Ibolya: Társadalmi problémák Herczeg Ferenc műveiben; Korvin Ny., Bp., 1919
  • Bánáti sváb hűség. Herczeg Ferenc ünneplése a Budapesti Nemzeti Színházban. Emléklap Herczeg Ferenc epilógusával; Délvidéki Liga; Pallas Ny., Bp., 1920
  • Banater Schwabentreue. Die Franz Herczeg Feier im Budapester Nationaltheater. Ein Gedenkblatt; szerk. Südungarischen Kulturverein; Druck Bp., Pallas, 1920
  • Horváth János: Herczeg Ferenc; Pallas, Bp., 1925 (Irodalomtörténeti füzetek)
  • Alszeghy Zsolt: Herczeg Ferenc. In: Vázlatok. Bp., 1925 (7-37. old.)
  • Rubinyi Mózes: Herczeg Ferenc. A magyar ifjúság számára; Singer-Wolfner, Bp., 1926
  • Futó Jenő: Herczeg Ferenc; Egyetemi Ny., Bp., 1927
  • Zsigmond Ferenc: Herczeg Ferenc; Studium, Bp., 1928 (Kortársaink)
  • Zsigmond Ferenc: Herczeg Ferenc; Csokonai Kör, Debrecen, 1928 (Csokonai könyvtár)
  • Halmi Bódog: Herczeg Ferenc. Az író és az ember; szerzői, Bp., 1931
  • Kornis Gyula: A költő és a lélekbuvár. Herczeg Ferenc Emlékezései; Franklin Ny., Bp., 1933
  • Surányi Miklós: Herczeg Ferenc. Életrajz; Singer-Wolfner, Bp., 1934
  • Szabó József: Herczeg Ferenc, a drámaíró; Debreceni Református Kollégium Tanárképző, Debrecen, 1937 (Magyar irodalmi dolgozatok a debreceni Magyar Királyi Tisza István-Tudományegyetem Magyar Irodalomtörténeti Szemináriumából)
  • Herczeg Ferenc; félszázados tagságának alkalmával írták a Petőfi Társaság tagjai; Singer-Wolfner, Bp., 1941 (Magyar regények XI.)
  • Kornis Gyula: Herczeg Ferenc; Singer-Wolfner, Bp., 1941
  • Madácsy László: Herczeg Ferenc magyarsága; Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület, Szeged, 1943
  • Az írófejedelem életregénye. A 80 éves Herczeg Ferenc; szerk. Hertelendy István; Hungária Ny., Bp., 1943
  • Herczeg Ferenc. 80 év; szerk. Kornis Gyula; Új Idők Irodalmi Intézet, Bp., 1943
  • Megemlékezés Herczeg Ferencről születésének 80-ik évfordulója alkalmából; elmondotta Pap Károly törvényhatósági bizottságának 1943. évi szept. 23-án tartott rendkívüli közgyűlésében; Városi Ny., Debrecen, 1944
  • Herczeg Ferenc tanácskozások. 1998-2002; szerk. Bagi Ferenc; Atlantis, Újvidék, 2003 (A Vajdasági Magyar Tudományos Társaság kiadványai)
  • Badacsonytördemic-Lábdihegy öröksége. Herczeg Ferenc emlékezete; szerk. Ludwig Emil; Badacsonytördemic Községért Alapítvány, Badacsonytördemic-Lábdihegy, 2009
  • Márki-Zay János: Herczeg Ferenc városa, Versec. Városismertető útikalauz; Márki-Zay János, Hódmezővásárhely, 2013 (Magyar értékek)
  • Egy patrícius a titkok kapujában. Tanulmányok és dokumentumok Herczeg Ferenc születése 150. évfordulójának tiszteletére; Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, Zenta, 2014
  • "Fenn és lenn". Tanulmányok Herczeg Ferenc születésének 150. évfordulójára; szerk. Gazdag László, P. Müller Péter; Kronosz–Magyar Történelmi Társulat, Pécs–Bp., 2014
  • Földesdy Gabriella: Herczeg Ferenc-kalauz; Kairosz, Bp., 2016
  • Kádár Judit: Az Új Idők az első világháború alatt (1914-1918); Országos Széchenyi Könyvtár, Budapest, 2018.

Emlékezete[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Piaristák a Székelyföldön - Beszélgetés Kállay Emil atyával (magyar nyelven). A Magyar Piarista Diákszövetség hírlevele. Magyar Piarista Diákszövetség, 2013. január 23. (Hozzáférés: 2013. január 24.)
  2. Herczeg Ferencz házassága. Huszadik Század, 1908. 08. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Weiss János: A sikertől a bukásig. Jelenkor, 2007. 11. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Gaál Tamás: Herczeg Ferenc, a művelt szórakoztatás mestere. Cultura Magazin, 2013. szeptember 27. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. The Nomination Database for the Nobel Prize in Literature, 1901-1950. (Hozzáférés: 2009. október 11.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]