Felsőcsatár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőcsatár
Felsőcsatár látképe
Felsőcsatár látképe
Felsőcsatár címere
Felsőcsatár címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Vas
Járás Szombathelyi
Jogállás község
Polgármester Kratochvill Attila (független)[1]
Irányítószám 9794
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség 509 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 28,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 17,9 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőcsatár (Magyarország)
Felsőcsatár
Felsőcsatár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 12′ 54″, k. h. 16° 26′ 42″Koordináták: é. sz. 47° 12′ 54″, k. h. 16° 26′ 42″
Felsőcsatár (Vas megye)
Felsőcsatár
Felsőcsatár
Pozíció Vas megye térképén
Felsőcsatár weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőcsatár témájú médiaállományokat.

Felsőcsatár (horvátul Gornji Četar[3], gradistyeiül Zgornji Četar, németül: Ober-Schilding) község Vas megyében, a Szombathelyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A falu Szombathelytől 20 km-re nyugatra a Pinka bal partján fekszik. Határos települések: Narda, Vaskeresztes, Torony, Dozmat, Nárai.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a szláv stitare (= pajzsgyártók) szóból ered.

Története[szerkesztés]

A település környezete már a korai időszakok óta ismert lakott hely, melyet igazol a Világosi erdőben lévő halomsír mező, amely az Pinkaóvár területén folytatódva öt csoportra tagolva több száz halomból áll. Ezekből eddig keveset tártak fel az osztrák régészek, de annyi már az eddigi kutatásokból tudható, hogy a többségükben római kori vagy régebbi, részben korai vaskori.[4] A falutól délre, a jelenlegi kőbánya területén lehet az a kőfejtő, amelyet már a római korban is műveltek. Ez volt az a bánya, amely építőanyaggal látta el a savariai és a környékbeli villagazdaságok, közművek, stb. építkezéseit.[4] 1244-ben IV. Béla király adománylevelében Chatar néven említik először. Az adománylevélben a király a birtokot Mod ispánnak adja. A név alapján első lakói fegyvergyártó szolgálónépek, pajzsgyártók voltak, akik feltehetően a közeli Pinkaóvárhoz tartoztak. Világos nevű határrészén egykor vár állott. Templomát Szent Miklós tiszteletére szentelték. A 14. – 15. században az Óvári család birtoka. 1455-től a szalónaki uradalom részeként a Baumkirchner családé. 1471-ben a birtokos család ellenfelei égették fel és fosztották ki a falut. 1532-ben Kőszeg várának ostromakor Csatárt is elpusztította a török. A 16. században a Batthyányak az elpusztított lakosság helyére horvát telepeseket telepítettek. 1553-ban pestis pusztított, 1574-ben az átvonuló hadak égették fel. 1586-ban szerepel először két faluként Nemes Chatar (később Alsócsatár) és Felsőcsatár néven. Alsócsatár köznemesi község volt helyi nemes családok tulajdonában, később a Batthyány család birtoka lett. Felsőcsatár, vagy más néven Nagycsatár a Batthyány család birtokaként a szalónaki, majd a rohonci uradalomhoz tartozott. Mindkét faluban nagy hagyományai vannak a szőlőművelésnek.

Vályi András szerint "Alsó Csatár. Horvát falu Vas Vármegyében, földes Ura Hertzeg Primás, és Kardinális Battyáni Uraság, fekszik Szombathely Városátol más fél mértföldnyire, mivel határja néhol soványás, és szoross, a’ második Osztályba tétetett. Felső Csatár. Horvát falu Vas Vármegyében az előbbeninek szomszédságában, N. Nárdához közel, mellynek filiája, földes Ura Hertzeg Primás, és Kardinális Battyáni Uraság, lakosai katolikusok, termésbéli vagyonnyaira nézve 381lásd Bosókot, mellyhez hasonló, jó tulajdonságaihoz képest, első Osztálybéli." [5]

Fényes Elek szerint "(Alsó és Felső), (Unter- und Ober-Schilding), 2 horvát falu, Vas vgyében, a Pinka vizénél, gróf Batthyáni Gusztáv szentmihályi uradalmában, 500 kath. lak. Van szőlőhegyük és derék erdejük. Ut. p. Kőszeg." [6]

Magyarország vármegyéi Vas vármegyei kötetében így ír: "Alsó-Csatár, kis horvát község a Pinka mentén, 33 házzal és 204 r. kath. lakossal. Postája Német-Keresztes, távírója Szombathely. Régente a Niczky grófok, később a Batthyány ak voltak a földesurai. Felső-Csatár, 78 házzal és 521 magyar és horvátajkú lakossal, a kik mindannyian r. kath. vallásúak. Postája Német-Keresztes, távírója Szombathely. A falu határában gazdag kőbánya van." [7]

1910-ben Alsócsatárnak 244, Felsőcsatárnak 587, többségben horvát lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. 1921-ben a trianoni békeszerződést végrehajtó határmegállapító bizottság először Ausztriának ítélte, de a helybeli lakosok tiltakozása következtében 1923. március elején visszakerült Magyarországhoz (ld. még soproni népszavazás).

Felsőcsatárt 1933-ban egyesítették Alsócsatárral. 1945-ben a horvát anyanyelvűek a lakosság 98%-át tették ki, ez az arány 2001-re 45%-ra csökkent. 1952-ben itt nyílott meg az ország egyetlen talkumbányája, mely egészen 1996-ig működött. 2009-ben a község adta az Ország Karácsonyfáját, melyet a Országház előtt állítottak fel.[8]

Felsőcsatár a római katolikus templommal

Nevezetességei[szerkesztés]

A Szűz Mária kápolna a szőlőhegyen

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Felsőcsatár települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. július 27. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)
  4. ^ a b [Felsőcsatár Építési Örökségvédelmi Hatástanulmánya - Gergye Péter-2003.]
  5. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  6. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  7. Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu Bp. 1898.
  8. Egy referencia az érdekességről

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőcsatár témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]