Mersevát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mersevát
Mersevát evangélikus temploma
Mersevát evangélikus temploma
Mersevát címere
Mersevát címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeVas
JárásCelldömölki
Jogállás község
Polgármester Csillag Albert (független)[1]
Irányítószám 9531
Körzethívószám 95
Népesség
Teljes népesség576 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség54,65 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság125 m
Terület10,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mersevát (Magyarország)
Mersevát
Mersevát
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 17′ 21″, k. h. 17° 12′ 22″Koordináták: é. sz. 47° 17′ 21″, k. h. 17° 12′ 22″
Mersevát (Vas megye)
Mersevát
Mersevát
Pozíció Vas megye térképén
Mersevát weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mersevát témájú médiaállományokat.

Mersevát község Vas megyében, a Celldömölki járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A falu Celldömölktől 5 km-re északkeletre, a Marcal-folyó mellett fekszik. Határos települések: Kemenesmagasi, Kemenesszentmárton, Kemenessömjén, Külsővat, Vönöck és Celldömölk.

Nevének eredete[szerkesztés]

Vát neve a 9. századi székely-fehér hun (kony) uralkodó Vat nevéből származik.

Története[szerkesztés]

A mai Mersevát Merse és Belsővat 1906-ban való egyesítésekor keletkezett. Előtte nevét Merse-Belső- Vath, Merse-Belsővath, Merse-Belsőváth, Merse-Belsőváth-Vath alakokban említették az írásos forrásokban. A jelenlegi Külsővat vasútállomást a 20. század elején még Vat-Mersének nevezték. Mai Mersevát elnevezése 1907-ben készült pecsétjén szerepel először. A közhasználat azonban ma is fenntartja a Merse és Belsővat név használatát.

Mersevát, Vát nevét egy 1252-ben kelt oklevél említette először, ez oklevél Vát birtokosait a szomszédos Dömölki apátság kegyuraiként említette. Ezen 1252. február 18-án Pozsonyban kelt oklevél szerint: „Mersének fiai: Gergely és Fábián, Roland nádor bírói széke elé kísérik Jakab apátot, hogy birtokában, igazában megvédelmezzék Pápának fia Márton ellen.” Erről Pacher Donát: A dömölki apátság története című könyvben a következő olvasható: „Az apátság kegyuraságát a XIII. század közepén a szomszédságban eredt, vagy lakó családnak, a Merse családnak a kezén találjuk.”

A 14. századi Anjou-kori okmánytár 1358. V. 8-án kelt egyik oklevelében ugyancsak előfordul a családból Merse Miklós neve. 1458-ban a Merse család birtokainak eladása, zálogba vétele, sőt 1459-ben valószínűleg még elkobzása is szerepel az okiratokban, a fiatal Mátyás király ellen 1459-ben fellázadt 25 főúr között a lázadáshoz csatlakozott kemenesaljai urak között a Mersék is szerepeltek. „1459-ben azonban Mátyás király a hűtlenségbe esett Miklósnak /Magasi/ Merse helységben és a kegyúri pusztán bírt részeit a Sámsonfalvaiaknak adta."

Borovszky Samu az 1900-as évek elején Magyarország vármegyéi című munkájában így ír a településről:

"Merse-Belső-Vát, magyar község a Marczal-csatorna mellett, a Csorna felé vezető út mentén. 82 háza és 536 r. kath. és ág. ev. vallású lakosa van. Postája Külső-Vát, távírója Kis-Czell. A lakosok fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. Földesurai a Vidos- és Káldy-családok voltak."

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Horváth Lajos (FKgP)[3]
  • 1994–1998: Csillag Albert (független)[4]
  • 1998–2002: Ifj. Csillag Albert (független)[5]
  • 2002–2006: Csillag Albert (független)[6]
  • 2006–2010: Csillag Albert (független)[7]
  • 2010–2014: Csillag Albert (független)[1]
  • 2014–2019: Csillag Albert (független)[8]
  • 2019-től: Csillag Albert (független)[9]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,7%-a magyarnak, 0,5% németnek, 0,8% lengyelnek, 0,2% horvátnak, 0,2% szlováknak mondta magát (22,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,7%, református 1,5%, evangélikus 18,1%, felekezet nélküli 1,2% (29,4% nem nyilatkozott).[10]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • E település ősét, a Merse családot tartják a Dömölki apátság alapítójának, melynek egy ideig a kegyura is volt.
  • A település határában található a Vidos család kriptája, Vidos József nemzetőrparancsnok nyughelyével.

Híres emberek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Mersevát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Mersevát települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Mersevát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  5. Mersevát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  6. Mersevát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  7. Mersevát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  8. Mersevát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  9. Mersevát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  10. Mersevát Helységnévtár

Források[szerkesztés]