Ugrás a tartalomhoz

Mersevát

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mersevát
Mersevát evangélikus temploma
Mersevát evangélikus temploma
Mersevát címere
Mersevát címere		 Mersevát zászlaja
Mersevát zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeVas
JárásCelldömölki
Jogállásközség
PolgármesterCsillag Albert (független)[1]
Irányítószám9531
Körzethívószám95
Népesség
Teljes népesség570 fő (2026. jan. 1.)[2]
Népsűrűség54,65 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság125 m
Terület10,54 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 17′ 21″, k. h. 17° 12′ 22″47.289100°N 17.206030°EKoordináták: é. sz. 47° 17′ 21″, k. h. 17° 12′ 22″47.289100°N 17.206030°E
Mersevát (Vas megye)
Mersevát
Mersevát
Pozíció Vas megye térképén
Mersevát weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mersevát témájú médiaállományokat.

Mersevát község Vas vármegyében, a Celldömölki járásban.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Celldömölktől 5 kilométerre északkeletre, a Marcal folyó mellett fekszik.

A szomszédos települések: észak felől Kemenesmagasi, kelet felől Külsővat, dél és délnyugat felől Celldömölk, nyugat felől Kemenessömjén, északnyugat felől pedig Kemenesszentmárton és Vönöck.

Megközelítése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A településen végighúzódik, annak főutcájaként a Pápától Celldömölkön át Sárvárig húzódó 834-es főút, az a legfontosabb közúti megközelítési útvonala mindhárom említett város irányából. Kemenesszentmártonnal a 8455-ös út köti össze, és érinti még a nyugati határszélét a 8611-es út is.

Lakott területeit a vasútvonalak elkerülik, déli határszélét azonban érinti a MÁV 10-es számú Győr–Celldömölk-vasútvonala. A vasútnak nincs megállási pontja a község területén, de Külsővat vasútállomás alig több mint 2,5 kilométerre fekszik Merseváttól délkeletre.

Nevének eredete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vát neve a 9. századi székely-fehér hun (kony) uralkodó Vat nevéből származik.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai Mersevát Merse és Belsővat 1906-ban való egyesítésekor keletkezett. Előtte nevét Merse-Belső- Vath, Merse-Belsővath, Merse-Belsőváth, Merse-Belsőváth-Vath alakokban említették az írásos forrásokban. A jelenlegi Külsővat vasútállomást a 20. század elején még Vat-Mersének nevezték. Mai Mersevát elnevezése 1907-ben készült pecsétjén szerepel először. A közhasználat azonban ma is fenntartja a Merse és Belsővat név használatát.

Mersevát, Vát nevét egy 1252-ben kelt oklevél említette először, ez oklevél Vát birtokosait a szomszédos Dömölki apátság kegyuraiként említette. Ezen 1252. február 18-án Pozsonyban kelt oklevél szerint: „Mersének fiai: Gergely és Fábián, Roland nádor bírói széke elé kísérik Jakab apátot, hogy birtokában, igazában megvédelmezzék Pápának fia Márton ellen.” Erről Pacher Donát: A dömölki apátság története című könyvben a következő olvasható: „Az apátság kegyuraságát a XIII. század közepén a szomszédságban eredt, vagy lakó családnak, a Merse családnak a kezén találjuk.”

A 14. századi Anjou-kori okmánytár 1358. V. 8-án kelt egyik oklevelében ugyancsak előfordul a családból Merse Miklós neve. 1458-ban a Merse család birtokainak eladása, zálogba vétele, sőt 1459-ben valószínűleg még elkobzása is szerepel az okiratokban, a fiatal Mátyás király ellen 1459-ben fellázadt 25 főúr között a lázadáshoz csatlakozott kemenesaljai urak között a Mersék is szerepeltek. „1459-ben azonban Mátyás király a hűtlenségbe esett Miklósnak /Magasi/ Merse helységben és a kegyúri pusztán bírt részeit a Sámsonfalvaiaknak adta."

Borovszky Samu az 1900-as évek elején Magyarország vármegyéi című munkájában így ír a településről:

"Merse-Belső-Vát, magyar község a Marczal-csatorna mellett, a Csorna felé vezető út mentén. 82 háza és 536 r. kath. és ág. ev. vallású lakosa van. Postája Külső-Vát, távírója Kis-Czell. A lakosok fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. Földesurai a Vidos- és Káldy-családok voltak."

Közélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1990–1994: Horváth Lajos (FKgP)[3]
  • 1994–1998: Csillag Albert (független)[4]
  • 1998–2002: Ifj. Csillag Albert (független)[5]
  • 2002–2006: Csillag Albert (független)[6]
  • 2006–2010: Csillag Albert (független)[7]
  • 2010–2014: Csillag Albert (független)[8]
  • 2014–2019: Csillag Albert (független)[9]
  • 2019–2024: Csillag Albert (független)[10]
  • 2024– : Csillag Albert (független)[1]

Népesség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 1990 és 2026 között:
Lakosok száma
538
565
604
588
579
578
602
576
573
570
1990199419972001200520082012201620222026
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,7%-a magyarnak, 0,5% németnek, 0,8% lengyelnek, 0,2% horvátnak, 0,2% szlováknak mondta magát (22,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,7%, református 1,5%, evangélikus 18,1%, felekezet nélküli 1,2% (29,4% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 96%-a vallotta magát magyarnak, 2,3% németnek, 0,2% szlováknak, 0,2% lengyelnek, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,9% volt római katolikus, 17,1% evangélikus, 1,4% református, 2,4% egyéb katolikus, 4,2% felekezeten kívüli (28,4% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • E település ősét, a Merse családot tartják a Dömölki apátság alapítójának, melynek egy ideig a kegyura is volt.
  • A település határában található a Vidos család kriptája, Vidos József nemzetőrparancsnok nyughelyével.

Híres emberek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Sulinet
  • Dr. Kovács Jenő: Mersevát története
  • Borovszky Samu: Vas vármegye

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Mersevát települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. augusztus 29.
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
  3. ↑ "Mersevát települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  4. ↑ "Mersevát települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. január 9.
  5. ↑ "Mersevát települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. április 23.
  6. ↑ "Mersevát települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. április 23.
  7. ↑ "Mersevát települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. április 23.
  8. ↑ "Mersevát települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 27.
  9. ↑ "Mersevát települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. április 23.
  10. ↑ "Mersevát települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. május 30.
  11. ↑ Mersevát Helységnévtár
  12. ↑ Mersevát Helységnévtár

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mersevát&oldid=28638456”