Bucsu
| Bucsu | |||
 | |||
| Műemlék római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Vas | ||
| Járás | Szombathelyi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Gál Sándor (független)[1] | ||
| Irányítószám | 9792 | ||
| Körzethívószám | 94 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 602 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 34,16 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 16,54 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 15′ 54″, k. h. 16° 29′ 42″47.265061°N 16.494911°EKoordináták: é. sz. 47° 15′ 54″, k. h. 16° 29′ 42″47.265061°N 16.494911°E | |||
 Bucsu
Pozíció Vas vármegye térképén
| |||
| Bucsu weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bucsu témájú médiaállományokat. | |||
Bucsu (németül: Butsching) község Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szombathelytől mintegy 10 kilométerre nyugatra, az Arany-patak két oldalán, közvetlenül az osztrák határ mellett fekszik.
A szomszédos települések a határ magyar oldalán: észak felől Bozsok, északkelet felől Perenye, kelet felől Gencsapáti, délkelet felől Torony, dél felől Dozmat, délnyugat felől pedig Narda. Közigazgatási területe kelet-délkeleti irányból egy rövid szakaszon Szombathely határszélével (Szünösemajor külterületi városrésszel) is érintkezik. Nyugat és északnyugat felől a két legközelebbi település Ausztria területén Csajta (Schachendorf) és Rohonc (Rechnitz).
Megközelítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A községet érinti a Szombathelyről Ausztria felé vezető 89-es főút, így ez a legfontosabb közúti elérési útvonala. Központján a 8717-es út vezet végig, Szombathely Olad városrészével pedig a 87 133-as számú mellékút köti össze. Közigazgatási területét érinti a Pornóapátitól idáig vezető 8714-es út és a 8901-es út (a 89-es főút régi, az útjába eső településeken még átvezető nyomvonala) is.
Vasúton 1960. január 1-e óta nem elérhető. Addig itt vezetett el a Szombathely–Pinkafő-vasútvonal, melynek megállóhelye is volt a községben (Bucsu megállóhely).
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Neve a magyar Bulcsú személynévből ered. Valószínűleg Bulcsú harka nevét viseli, akinek nyári szállásterülete lehetett.
Idegen nyelvű elnevezései
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bucsu német neve Butsching. Horvátul két neve is van: a felsőcsatári horvátok Bučurának, a horvátzsidányiak Bučának hívták.[3]
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Fennmaradt írásban 1236-ban szerepel először, Bulchu néven. Határában római vízvezeték húzódik, mely a Kőszegi-hegységből Bozsokról és Rohoncról szállította a vizet a közeli Sabariába. Templomának alapjai 14. századiak. 1433-ban BwlchW, 1485-ben Bwcsw néven szerepel fennmaradt oklevelekben.[4]
Vályi András 18. század végi leírása szerint "BÚCSÚ. Bucsa, Bucsina. Elegyes magyar falu Vas Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, fekszik Szombathelytöl egy, és 3/4. mértföldnyire, Kőszögtöl pedig 281két, és 1/4. mértföldnyire, ’s Vajda Uraságnak kastéllyával díszesíttetik, lakosai katolikusok, határja jó termésű, minden féle vetésekre nézve, ’s javai is külömbfélék; szőleje ugyan nintsen; de vagyonnyainak eladására jó alkalmatossága lévén, első Osztálybéli."[5]
Fényes Elek 19. századi leírása szerint pedig "Bucsu (Butsing), magyar falu, Vas vmegyében, Szombathelyhez 1 mfd. a kőszeghi országutban, 429 kath., 6 evang., 28 zsidó lak., több csinos urilakkal. Róna határa szép buzát terem; erdeje van; szőlőt a rohonczi hegyen tartanak. F. u. Szabó, Szél, Vajda, s más közbirtokosok."[6]
1898-ban Magyarország monográfiájában így írnak róla: "Bucsu csinos, szép fekvésű magyar község 82 házzal és 575 r. kath. és ág. ev. lakossal. A szombathely-pinkafői vasutvonal megállóhelye. Van postája, távirója pedig Rohoncz. A községben több csinos urilak van és pedig Széll Ödöné, mely a régi magyar urilakok mintájára e század elején épült, Szabó Ernő volt szombathelyi polgármesteré, özv. dömötöri Németh Jánosnéé és Szabó Sándoré."[7] 1910-ben 640 lakosa volt.
A település nevezetessége és egyben műemléke a Szent Mihály római katolikus templom. Az Arany-patak menti egyutcás-soros-szalagtelkes szerkezetű falu orsószerűen szélesedő középrészén, két házsor közötti szigeten, a Rohonczi út 8. szám alatt áll a 13. századi plébániatemplom, amelyet 1756-ban még temető övezett. A 17. században az evangélikusok, majd 1673-tól a katolikusok használták. Egyhajós, szentélye a hajónál keskenyebb, félköríves záródású. Tornya a bejárat felett áll, előtte a belépő későbbi toldásként készült. A templombelsőben középkori részletek találhatók. Mai berendezése a 18. századot idézi. A főoltár négyzet keresztmetszetű pillérekkel kialakított, az oszloprenden Nepomuki Szent János, Szent József, Szent Antal a gyermek Jézussal, Loyolai Szent Ignác barokk szobrai állnak. A szószék copf stílusú, a mellékoltár barokk. A templom kutatás nélküli külső tatarozására 1957-ben került sor. Belső festése 1968-ban készült, a padok cseréje ezt követően történt meg. Az új liturgikus tér bútorai, továbbá az örökmécs, a diadalívre szerelt pajzs Dominek György munkája.[8]
1888. december 12-én nyitották meg az egykor a településtől délre fekvő Szombathely–Pinkafő helyiérdekű vasútvonalat. Mivel a vasútépítéshez Rohonc települése jelentősen hozzájárult, a nyomvonal Bucsuhoz is közelebb került. Ez a vasútvonal 1953. március 1-én elvesztette jelentőségét, mivel megszűnt a határátmenet. Magyar szakaszán 1960. január 1-ig azért még napi 5 járat közlekedett, de később felszedték a pályát. (A vasútvonal emlékét ma már csak a volt vasútállomás felújított épülete őrzi.)
A második világháború után megszakadt Bucsu közúti közlekedési kapcsolata Rohonccal és Bozsokkal is. Az 1990-es évek elején a közúti kapcsolat Bozsok felé helyreállt, de Rohonc felé magyar oldalon hiányzik még 300 m hosszú út kiépítése. 1976-ban közúti határátkelőhely nyílt Csajta felé a településtől délnyugatra.[9]
Bucsura a II. világháború után vezették be a villanyt, 1986-ban készült el a vízvezeték, 1993-ban a gázvezeték és 2003-ban a szombathelyi szennyvíztisztítóba vezető szennyvízvezeték.
2005-ben, a 89-es főút településeket tehermentesítő szakaszának megépítésekor 2 felüljáró és egy csomópont is létesült a falu határában[10], s e beruházás keretében került sor a római kori vízvezeték bemutatására is.
2007-ben, a Schengeni egyezményhez való csatlakozással, a határátkelőhely jelentősége megszűnt.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Horváth József (FKgP-KDNP-SZDSZ)[11]
- 1994–1998: Horváth József (független)[12]
- 1998–2002: Horváth József (független)[13]
- 2002–2006: Paulovics János (független)[14]
- 2006–2010: Paulovics János (független)[15]
- 2010–2014: Horváth Tímea (független)[16]
- 2014–2019: Horváth Tímea (független)[17]
- 2019–2024: Gál Sándor (független)[18]
- 2024– : Gál Sándor (független)[1]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 543 | 558 | 565 | 580 | 581 | 581 | 596 | 602 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95%-a magyarnak, 2,4% németnek, 1,4% horvátnak, 0,5% románnak mondta magát (4,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 79,8%, református 1,7%, evangélikus 1%, felekezet nélküli 7,3% (10% nem nyilatkozott).[19]
2022-ben a lakosság 91,9%-a vallotta magát magyarnak, 1,7% németnek, 1,2% cigánynak, 1% horvátnak, 0,9% ruszinnak, 0,2-0,2% örménynek, bolgárnak, ukránnak és románnak, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 60,1% volt római katolikus, 1,2% református, 0,5% evangélikus, 1,5% egyéb keresztény, 1,7% egyéb katolikus, 6% felekezeten kívüli (28,7% nem válaszolt).[20]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A 14. századi eredetű, de a 18. században barokk jegyeket kapott Mihály arkangyal római katolikus templom
- A római vízvezeték feltárt maradványa
- Az egykori bucsui vasútállomás felújított épülete
- Széll Ödön urilaka (volt határőrség)
- Szabó Ernő-féle úrilak
- Vashegyi kerékpárút[21]
Híres emberek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Innen származik a Széll család. A falunak Széll-kastélya is van. Bucsu több híres embert is adott az országnak, köztük a bucsui Széll József fiát, Széll Kálmán miniszterelnököt (1843-1915) és unokáját, Széll József belügyminisztert (1880-1956), valamint az ugyancsak bucsui születésű Hertelendy Anna unokáját, Deák Ferencet, "a haza bölcsét".[22]
A település az irodalomban
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bucsu (a szomszédos Bozsokkal és Rohonccal együtt) érintőlegesen említésre kerül Szamos Rudolf Kántor nyomoz című bűnügyi regényében: négy alkalommal is ezen a tájon szökött át az osztrák-magyar határon a legendás nyomozókutya életét bemutató kötet egyik embercsempész szereplője, akit végül a negyedik határsértése után, a vépi vasútállomáson fogtak el.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Bucsu települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. október 2..
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1..
- ↑ "Folia onomastica croatica 14/2005" (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. Hozzáférés: 2012. augusztus 2..
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–IV. Budapest: MTA. 1890–1941.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye. szerk. Borovszky Samu 1898
- ↑ C. Harrach Erzsébet-Kiss Gyula által szerkesztett: Vasi műemlékek – Szombathely, 1983
- ↑ "Egy referencia az érdekességről". Hozzáférés: 2013. június 13..
{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link) - ↑ Egy referencia az útépítésekről
- ↑ "Bucsu települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21..
- ↑ "Bucsu települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 3..
- ↑ "Bucsu települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 5..
- ↑ "Bucsu települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 5..
- ↑ "Bucsu települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 5..
- ↑ "Bucsu települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 26..
- ↑ "Bucsu települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. március 5..
- ↑ "Bucsu települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 26..
- ↑ Bucsu Helységnévtár
- ↑ Bucsu Helységnévtár
- ↑ Egy referencia az útvonalról[halott link]
- ↑ Széll Tamás: Tallózás Bucsu múltjában. Vasi Szemle LVI (6) 719-736 (2002).
