Ugrás a tartalomhoz

Bucsu

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bucsu
Műemlék római katolikus templom
Műemlék római katolikus templom
Bucsu címere
Bucsu címere
Bucsu zászlaja
Bucsu zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásSzombathelyi
Jogállásközség
PolgármesterGál Sándor (független)[1]
Irányítószám9792
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség602 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség34,16 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,54 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 15′ 54″, k. h. 16° 29′ 42″47.265061°N 16.494911°EKoordináták: é. sz. 47° 15′ 54″, k. h. 16° 29′ 42″47.265061°N 16.494911°E
Bucsu (Vas vármegye)
Bucsu
Bucsu
Pozíció Vas vármegye térképén
Bucsu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bucsu témájú médiaállományokat.

Bucsu (németül: Butsching) község Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban.

Szombathelytől mintegy 10 kilométerre nyugatra, az Arany-patak két oldalán, közvetlenül az osztrák határ mellett fekszik.

A szomszédos települések a határ magyar oldalán: észak felől Bozsok, északkelet felől Perenye, kelet felől Gencsapáti, délkelet felől Torony, dél felől Dozmat, délnyugat felől pedig Narda. Közigazgatási területe kelet-délkeleti irányból egy rövid szakaszon Szombathely határszélével (Szünösemajor külterületi városrésszel) is érintkezik. Nyugat és északnyugat felől a két legközelebbi település Ausztria területén Csajta (Schachendorf) és Rohonc (Rechnitz).

A községet érinti a Szombathelyről Ausztria felé vezető 89-es főút, így ez a legfontosabb közúti elérési útvonala. Központján a 8717-es út vezet végig, Szombathely Olad városrészével pedig a 87 133-as számú mellékút köti össze. Közigazgatási területét érinti a Pornóapátitól idáig vezető 8714-es út és a 8901-es út (a 89-es főút régi, az útjába eső településeken még átvezető nyomvonala) is.

Vasúton 1960. január 1-e óta nem elérhető. Addig itt vezetett el a Szombathely–Pinkafő-vasútvonal, melynek megállóhelye is volt a községben (Bucsu megállóhely).

Neve a magyar Bulcsú személynévből ered. Valószínűleg Bulcsú harka nevét viseli, akinek nyári szállásterülete lehetett.

Idegen nyelvű elnevezései

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bucsu német neve Butsching. Horvátul két neve is van: a felsőcsatári horvátok Bučurának, a horvátzsidányiak Bučának hívták.[3]

Fennmaradt írásban 1236-ban szerepel először, Bulchu néven. Határában római vízvezeték húzódik, mely a Kőszegi-hegységből Bozsokról és Rohoncról szállította a vizet a közeli Sabariába. Templomának alapjai 14. századiak. 1433-ban BwlchW, 1485-ben Bwcsw néven szerepel fennmaradt oklevelekben.[4]

Vályi András 18. század végi leírása szerint "BÚCSÚ. Bucsa, Bucsina. Elegyes magyar falu Vas Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, fekszik Szombathelytöl egy, és 3/4. mértföldnyire, Kőszögtöl pedig 281két, és 1/4. mértföldnyire, ’s Vajda Uraságnak kastéllyával díszesíttetik, lakosai katolikusok, határja jó termésű, minden féle vetésekre nézve, ’s javai is külömbfélék; szőleje ugyan nintsen; de vagyonnyainak eladására jó alkalmatossága lévén, első Osztálybéli."[5]

Fényes Elek 19. századi leírása szerint pedig "Bucsu (Butsing), magyar falu, Vas vmegyében, Szombathelyhez 1 mfd. a kőszeghi országutban, 429 kath., 6 evang., 28 zsidó lak., több csinos urilakkal. Róna határa szép buzát terem; erdeje van; szőlőt a rohonczi hegyen tartanak. F. u. Szabó, Szél, Vajda, s más közbirtokosok."[6]

1898-ban Magyarország monográfiájában így írnak róla: "Bucsu csinos, szép fekvésű magyar község 82 házzal és 575 r. kath. és ág. ev. lakossal. A szombathely-pinkafői vasutvonal megállóhelye. Van postája, távirója pedig Rohoncz. A községben több csinos urilak van és pedig Széll Ödöné, mely a régi magyar urilakok mintájára e század elején épült, Szabó Ernő volt szombathelyi polgármesteré, özv. dömötöri Németh Jánosnéé és Szabó Sándoré."[7] 1910-ben 640 lakosa volt.

A település nevezetessége és egyben műemléke a Szent Mihály római katolikus templom. Az Arany-patak menti egyutcás-soros-szalagtelkes szerkezetű falu orsószerűen szélesedő középrészén, két házsor közötti szigeten, a Rohonczi út 8. szám alatt áll a 13. századi plébániatemplom, amelyet 1756-ban még temető övezett. A 17. században az evangélikusok, majd 1673-tól a katolikusok használták. Egyhajós, szentélye a hajónál keskenyebb, félköríves záródású. Tornya a bejárat felett áll, előtte a belépő későbbi toldásként készült. A templombelsőben középkori részletek találhatók. Mai berendezése a 18. századot idézi. A főoltár négyzet keresztmetszetű pillérekkel kialakított, az oszloprenden Nepomuki Szent János, Szent József, Szent Antal a gyermek Jézussal, Loyolai Szent Ignác barokk szobrai állnak. A szószék copf stílusú, a mellékoltár barokk. A templom kutatás nélküli külső tatarozására 1957-ben került sor. Belső festése 1968-ban készült, a padok cseréje ezt követően történt meg. Az új liturgikus tér bútorai, továbbá az örökmécs, a diadalívre szerelt pajzs Dominek György munkája.[8]

1888. december 12-én nyitották meg az egykor a településtől délre fekvő Szombathely–Pinkafő helyiérdekű vasútvonalat. Mivel a vasútépítéshez Rohonc települése jelentősen hozzájárult, a nyomvonal Bucsuhoz is közelebb került. Ez a vasútvonal 1953. március 1-én elvesztette jelentőségét, mivel megszűnt a határátmenet. Magyar szakaszán 1960. január 1-ig azért még napi 5 járat közlekedett, de később felszedték a pályát. (A vasútvonal emlékét ma már csak a volt vasútállomás felújított épülete őrzi.)

A második világháború után megszakadt Bucsu közúti közlekedési kapcsolata Rohonccal és Bozsokkal is. Az 1990-es évek elején a közúti kapcsolat Bozsok felé helyreállt, de Rohonc felé magyar oldalon hiányzik még 300 m hosszú út kiépítése. 1976-ban közúti határátkelőhely nyílt Csajta felé a településtől délnyugatra.[9]

Bucsura a II. világháború után vezették be a villanyt, 1986-ban készült el a vízvezeték, 1993-ban a gázvezeték és 2003-ban a szombathelyi szennyvíztisztítóba vezető szennyvízvezeték.

2005-ben, a 89-es főút településeket tehermentesítő szakaszának megépítésekor 2 felüljáró és egy csomópont is létesült a falu határában[10], s e beruházás keretében került sor a római kori vízvezeték bemutatására is.

2007-ben, a Schengeni egyezményhez való csatlakozással, a határátkelőhely jelentősége megszűnt.

Az ókori Sabariát ellátó római vízvezeték feltárt része Bucsu külterületén
Az egykori pinkafői vasútvonal helyreállított vasútállomása Bucsuban
  • 1990–1994: Horváth József (FKgP-KDNP-SZDSZ)[11]
  • 1994–1998: Horváth József (független)[12]
  • 1998–2002: Horváth József (független)[13]
  • 2002–2006: Paulovics János (független)[14]
  • 2006–2010: Paulovics János (független)[15]
  • 2010–2014: Horváth Tímea (független)[16]
  • 2014–2019: Horváth Tímea (független)[17]
  • 2019–2024: Gál Sándor (független)[18]
  • 2024– : Gál Sándor (független)[1]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
543
558
565
580
581
581
596
602
20132014201520212022202320242025
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95%-a magyarnak, 2,4% németnek, 1,4% horvátnak, 0,5% románnak mondta magát (4,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 79,8%, református 1,7%, evangélikus 1%, felekezet nélküli 7,3% (10% nem nyilatkozott).[19]

2022-ben a lakosság 91,9%-a vallotta magát magyarnak, 1,7% németnek, 1,2% cigánynak, 1% horvátnak, 0,9% ruszinnak, 0,2-0,2% örménynek, bolgárnak, ukránnak és románnak, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 60,1% volt római katolikus, 1,2% református, 0,5% evangélikus, 1,5% egyéb keresztény, 1,7% egyéb katolikus, 6% felekezeten kívüli (28,7% nem válaszolt).[20]

  • A 14. századi eredetű, de a 18. században barokk jegyeket kapott Mihály arkangyal római katolikus templom
  • A római vízvezeték feltárt maradványa
  • Az egykori bucsui vasútállomás felújított épülete
  • Széll Ödön urilaka (volt határőrség)
  • Szabó Ernő-féle úrilak
  • Vashegyi kerékpárút[21]

Innen származik a Széll család. A falunak Széll-kastélya is van. Bucsu több híres embert is adott az országnak, köztük a bucsui Széll József fiát, Széll Kálmán miniszterelnököt (1843-1915) és unokáját, Széll József belügyminisztert (1880-1956), valamint az ugyancsak bucsui születésű Hertelendy Anna unokáját, Deák Ferencet, "a haza bölcsét".[22]

A település az irodalomban

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bucsu (a szomszédos Bozsokkal és Rohonccal együtt) érintőlegesen említésre kerül Szamos Rudolf Kántor nyomoz című bűnügyi regényében: négy alkalommal is ezen a tájon szökött át az osztrák-magyar határon a legendás nyomozókutya életét bemutató kötet egyik embercsempész szereplője, akit végül a negyedik határsértése után, a vépi vasútállomáson fogtak el.

  1. 1 2 "Bucsu települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. október 2..
  2. "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1..
  3. "Folia onomastica croatica 14/2005" (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. Hozzáférés: 2012. augusztus 2..
  4. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–IV. Budapest: MTA. 1890–1941.
  5. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
  6. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
  7. Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye. szerk. Borovszky Samu 1898
  8. C. Harrach Erzsébet-Kiss Gyula által szerkesztett: Vasi műemlékek – Szombathely, 1983
  9. "Egy referencia az érdekességről". Hozzáférés: 2013. június 13..{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)
  10. Egy referencia az útépítésekről
  11. "Bucsu települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21..
  12. "Bucsu települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 3..
  13. "Bucsu települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 5..
  14. "Bucsu települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 5..
  15. "Bucsu települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 5..
  16. "Bucsu települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 26..
  17. "Bucsu települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. március 5..
  18. "Bucsu települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 26..
  19. Bucsu Helységnévtár
  20. Bucsu Helységnévtár
  21. Egy referencia az útvonalról[halott link]
  22. Széll Tamás: Tallózás Bucsu múltjában. Vasi Szemle LVI (6) 719-736 (2002).

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Commons:Category:Bucsu
A Wikimédia Commons tartalmaz Bucsu témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]