Hertelendy Anna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Anna
Deák Gáborné Hertelendy Anna.jpg
Született 1743. szeptember 9.
Bucsu, Vas vármegye
Elhunyt 1803. október 3. (60 évesen)
Kehida, Zala vármegye
Nemzetisége magyar
Házastársa nemes Deák Gábor (1730-1788) táblabíró
Gyermekei Deák Ferenc

Hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Anna (Bucsu, Vas vármegye, 1743. szeptember 9.Kehida, Zala vármegye, 1803. október 3.) földbirtokosasszony, nemes Deák Gábor (1730-1788) táblabíró felesége. Deák Ferenc a "Haza Bölcse" nagyanyja.

Élete[szerkesztés]

Családja és házassága[szerkesztés]

A régi dunántúli nemesi származású hertelendi és vindornyalaki Hertelendy család sarja. Édesapja, hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Gábor (17141757), Zala vármegye alispánja, földbirtokos, és édesanyja, petőfalvi Uzovics Judit volt.[1] Uzovics Judit Nagykosztolányban született 1723. december 27.-én,[2] petőfalvi Uzovics János (1686-1731)[3] és niczki Niczky Krisztina (1690-1725) lányaként.[4] Apai nagyszülei hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Gáspár és sági Sághy Krisztina (†1744) voltak. Hertelendy Anna az ősrégi zalai szenterzsébeti Terjék család leszármazottja volt apai dédanyja, hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Ambrusné szenterzsébeti Terjék Mária révén, aki szenterzsébeti Terjék Ferenc lánya volt.[5] Keresztszülei barkóczi Rosty István vasi alispán és neje szarvaskendi és óvári Sibrik Teréz (1692-1755) voltak.

Hertelendy Anna szülei Dozmaton 1742. november 13.-án kötöttek házasságot. Hertelendy Anna az egyetlen lánya és örököse volt Hertelendy Gábornak. Alig 8 évesen vesztette el édesanyját. Édesapja, Dozmaton 1751 április 18.-án barkóczi Rosty Franciska (1729-1771) kisasszonnyal, barkóczi Rosty István Vas vármegye alispánja, és szarvaskendi és óvári Sibrik Teréz (1692-1755) lányával házasodott újra. A második házasságból nem született gyermek. Hertelendy Gábor alispán 1757-ben hunyt el. Ekkor a 14 éves árvaságra jutott Hertelendy Anna, négy hónap édesapja halála után 1757. augusztus 28.-án Kehidán ment férjhez nemes Deák Gábor (1730-1788) táblabíróhoz. A boldogtalan kényszer házasságban négy gyermek született, amelyből csak kettő fiúgyermek érte el a felnőttkort: idősebb kehidai Deák Ferenc (1761-1808), táblabíró, főszolgabíró, földbirtokos és kehidai Deák József (1764-1831), táblabíró, földbirtokos, testőr, főhadnagy.

Az asszony botrányos élete és az adósságai[szerkesztés]

Az igen tehetős Hertelendy Anna hozományaként a Kehida, Söjtör és a többi Hertelendy-féle birtok a Deák-család tulajdonába került, és utólag az egyik legnagyobb után, "Kehida" után vették fel a nemesi előnevüket. Hertelendy Anna híres volt szépségéről, azonban a sokat utazó és igen pazarló, óriási adósságokat felhalmozó életviteléről is. A zalai úrnő, az édesanyja rokonával, petőfalvi Uzovics Ferenccel szerelmi viszonyt tartott, azonban más kapcsolatokról is beszéltek akkoriban, például mostohaanyja közeli rokonával, Rosty Károly huszárkapitánnyal folytatott viszonyáról is.[6]

Hertelendy Anna, 1768-ban a veszprémi püspökség Szentszékén válópert kezdeményezett, és 1768. november 26.-án forintosházi Forintos Gábor (1723-1782) zalai alispán közbenjárásával, meg is történt a feleség által a házasságba hozott Hertelendy vagyon szétosztása; férje Deák Gábor és gyermekei Zalatárnokra vonultak vissza. A botrányos magánéletű Hertelendy Anna Kehidát saját kezébe vette, és gyermekeivel alig tartotta a kapcsolatot, leginkább adósságokat hagyott hátra nekik. Természetesen az uradalommal ő maga nem foglalkozott, hanem ezt rábízta az akkori tiszttartókra: 1769-ig a Deák Gábort is hűségesen szolgáló Kéri János volt az első tiszttartó, majd utóda 1769 és 1771 között Hangyásy Ferenc, aki a gazdálkodáshoz keveset értett és a szegődményesek elmondása szerint sok kárt okozott a kehidai uradalomnak. A következő tiszttartó Kertész Ádám volt, aki 1771 és 1775 között az elődeivel szemben gyarapította az uradalom jövedelmét, majd hivatalát Király János vette át 1775-ben. Hertelendy Anna ez idő alatt Nyitrán lakott szeretőjénél, Uzovics Ferencnél, és főképpen Hangyásy tiszttartóssága idején a kehidai uradalomból folyamatosan szállítottak terményeket a távol élő földesúrasszonynak. Amikor Zalában tartózkodott a Hertelendy-Uzovics botrányos páros, nagy lakodalmakról és költekezésről volt híres és többek között, az egyik gyakori vendégük Kehidán Forintos Gábor volt.

Deák Gábor, fél év a tényleges elválasztásuk után pert indított Hertelendy Anna ellen az asszony rendezetlen magán életére hivatkozva, azért hogy birtokai visszaszerezze. 1772-ben Hertelendy Anna már csaknem 15 000 forintnyi adósságot halmozott fel, és adósságtömege a következő húsz esztendő alatt több mint négyszeresére nőtt. Az 1773-ban zajlott nyomozás szerint, Anna úrnő 1769-ben költözött el a Nyitra vármegyei Elecskére Uzovics Ferenccel, és ugyanakkor azzal vádolták az asszonyt, hogy törvénytelen gyermeket szült, valamint a gyermekölés gyanúja is felmerült. Másrészt, a tanúvallomásokon Hertelendy Annát azzal vádolták, hogy férjétől meg óhajtott szabadulni, amihez több szolgálójának a segítségét kérte, de ezt a bűncselekményt nem sikerült végrehajtatni.[7]

Az asszony nagy költekezésnek és a korábban keletkezett adósságai miatt, 1775. augusztus 10.-én Hertelendy Anna 60 ezer rajnai forintért úgy döntötte, hogy 20 évre zálogba adja gróf Batthyány Ignác (17411798) egri prépostnak a Kehidai és az összes zalai birtokát.[8] Élete során más atyafiságos rokonai is gyakran perelték be Hertelendy Anna asszonyt; 1776. szeptember 5.-én barkóczi Rosty Anna (1722-1784) úrnő, boldogfai Farkas Ferenc (1713-1770) zalai alispán özvegye, unokatestvérével, zalalövői Csapody Erzsébet (1739-1781) asszonnyal, besenyői és velikei Skublics János (1738-1808) feleségével együtt gróf Batthyány Ignác (17411798) egri prépostot intették meg, mint Kehida és Orbányosfa akkori urát, a végett, hogy a Perneszy családtól Hertelendy Anna asszony által bírt neki átadott jószágokat kellő felszámolás után bocsássa vissza.[9] Hitelezői pereket indítottak ellene, és mivel adóssági pereit sorra elveszítette, kehidai uradalmát még a zálogszerződésben kikötött húsz év lejárta előtt, azaz alig 12 esztendő elteltével, 1787-ben kénytelen volt átengedni egy újabb zálogosnak, Pruszkai Antal bécsi ágens helyi megbízottjának, Gruber Antal zárgondnoknak. Mivel Gruber nem bizonyult gondos kezelője a birtokoknak, 1790-ben Anna úrnő a vármegye közbenjárásával visszaszerezte birtokait.[10]

Hertelendy Anna 1790-től kezdődően három év alatt több részletben összesen hatezer forintnyi kölcsönt vett fel idősebb fiától, Deák Ferenctől, pontosabban, annak a felesége, Sibrik Erzsébet után járó hozományából. 1793. szeptember 7.-én nyilatkozatot tett arról, hogy a kölcsön fejében Ferenc fiánál hagyta az 1768. évi vagyonmegosztásban zajlott a férjének, Deák Gábornak juttatott Hertelendy-javakat, nevezetesen a söjtöri, hahóti és tófeji jószágokat. 1794. március 18.-án Söjtörön, idősebb Deák Ferenc és testvére Deák József az apai örökség, valamint az 1768 óta zálogban bírt anyai javak felosztásáról egyeztek meg. Amint a hír az egyezményről jutott Anna úrnőhöz, alig néhány héttel később a vármegyéhez fordult és fiai ellen vádaskodva, vissza próbálta követelni tőlük a söjtöri, tófeji és hahóti jószágokat.[11] 1795. május 20.-án Hertelendy Anna egyezségre jutott fiaival átengedte a birtokait legidősebb fiára, Deák Ferencre és feleségére, Sibrik Erzsébetre, azzal a feltétellel, hogy fizessék ki a hatalmas adósságait, amelyek akkor már 72 ezer rajnai forintra rúgtak.

1803. október 3.-án 60 évesen hunyt el Kehidán, az Árpád-kori templomból átalakított kehidai családi sírboltban temették el.

Irodalom[szerkesztés]

  • Molnár András: A fiatal Deák Ferenc : 16-27.p.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. macse.org Hertelendy Gábor alispán adatlapja
  2. familysearch.org Uzovics Judit keresztelő adatlapja (boldogfai Farkas Ákos adattárából)
  3. familysearch.org Uzovics János halála (boldogfai Farkas Ákos adattárából)
  4. familysearch.org Uzovics Jánosné Niczky Krisztina halála (boldogfai Farkas Ákos adattárából)
  5. macse.org Hertelendy Ambrusné adatlapja
  6. Dominkovits Péter. Deák Ferenc nagyanyja, Hertelendy Anna. In: Szerk. Kiss Gábor. (2015) „Deák és a nők - Női sorsok és szerepek Deák Ferenc környezetében. Zalaegerszeg. dfmvk. 20.o.
  7. Dominkovits Péter. Deák Ferenc nagyanyja, Hertelendy Anna. In: Szerk. Kiss Gábor. (2015) „Deák és a nők - Női sorsok és szerepek Deák Ferenc környezetében. Zalaegerszeg. dfmvk. 25-25.o.
  8. Dominkovits Péter. Deák Ferenc nagyanyja, Hertelendy Anna. In: Szerk. Kiss Gábor. (2015) „Deák és a nők - Női sorsok és szerepek Deák Ferenc környezetében. Zalaegerszeg. dfmvk. 21.o.
  9. ZML. XIII. 13. Gyömrey család iratai. 1. doboz. 7 pallium.
  10. Levéltári Szemle, 53. (2003) 3. szám. Molnár András: Deák Ferenc zalai ősei, 1665–1803 / 47–59. o.
  11. Levéltári Szemle, 53. (2003)Levéltári Szemle, 53. (2003) 3. szám. Molnár András: Deák Ferenc zalai ősei, 1665–1803 / 57. o.