Zalatárnok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zalatárnok
Zalatárnok címere
Zalatárnok címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Zalaegerszegi
Jogállás község
Polgármester Gombos Antal Csaba[1]
Irányítószám 8947
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség 650 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 24,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 25,95 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zalatárnok (Magyarország)
Zalatárnok
Zalatárnok
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 42′ 04″, k. h. 16° 45′ 34″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 04″, k. h. 16° 45′ 34″
Zalatárnok (Zala megye)
Zalatárnok
Zalatárnok
Pozíció Zala megye térképén

Zalatárnok község Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben. A településen polgárőrség működik.[3]

Fekvése[szerkesztés]

Zalatárnok a Göcsej déli részén helyezkedik el. A településen áthalad a 75-ös főút, amely Lenti és a Balaton környékének összeköttetését biztosítja. A községbe Lenti és Zalaegerszeg felől sűrűn érkeznek autóbuszok, de Keszthely és Budapest is elérhető közvetlen járattal.

Története[szerkesztés]

Zalatárnok első említése 1408-ból való. Birtokosai ekkor a Bothkák voltak. A 16. században feltételezhetően egy komolyabb egyházi létesítmény, kolostor, is működött az 1572-ben mezővárosi jogokat szerzett településen, amely birtokosai közt ekkor már a Bánffy család is feltűnt.

1576-ban a törökök óriási pusztítást hajtottak végre Tárnokon, így szinte teljesen elnéptelenedett. A 17. század elején Bothka Ferenc török fogságba esett, és kiváltására a zalatárnoki birtokot Nádasdy Ferencnek adták el. A település lakosai a lenti várnak adóztak és annak szállítottak fát. 1690 után a helyzet lassan konszolidálódott, és lassú fejlődés jellemezte a telepüst. 1737-től birtokosok a Deákok is a településen, akik nagyban hozzájárultak Zalatárnok gazdasági gyarapodásához. 1754-ben új temploma épült, és önálló plébániát is kapott. A faluban sok nemesi család élt, de a jobbágyok mellett zsidó kereskedők is laktak. A 19. század során a Széchényi és a Patai család majorságot hozott létre a falu határában.

A településen nevelkedett maga Deák Ferenc is, akit a Sibrik Erzsébetet gyászoló apa tragikus szülést követően rögvest az itt élő rokonhoz Deák Józsefhez adott. Deák csak édesapja halálát követően 1808-ban őt és fél éves korában került vissza családjához, az árván maradt testvérekhez Kehidára.

A település mezőgazdasági jellege a 20. században is megmaradt. És mivel mind Zalaegerszeg, mind Lenti elég messze található a falutól, sok iparban dolgozó az elköltözést választották az ingázás helyett. Így mára a falu lakossága lecsökkent, és kedvezőtlen utcaszerkezete miatt az infrastrukturális fejlesztések is lassan mentek végbe.

Címere[4][szerkesztés]

Zalatárnok címere: negyedelt nagypajzs, középen szívpajzzsal. A címer aranyalapú, zöld mezőkkel, Zala megye színeit követve. A nagypajzs felső szélén aranymezőben háromtollú aranykulcs, a tárnokmesteri jelkép, mely utal a község nevének eredetére. Történetileg nem bizonyítható, inkább legenda, miszerint tárnokmesteri birtok volt a középkorban.

A nagypajzs első negyedében a Deák család címeréből vett motívum (a család engedélyével), zöld alapon nyitott aranykönyvbe lúdtollal író arany jobb kar. Itt nem a családi címerben hordozott jelentéssel bír, hanem azt jelzi, hogy a Deák család a község nagybirtokosa és ura volt. Deák Ferencet is itt nevelték egy ideig.

A második negyedében zöld alapon egyes aranydombon álló ferences szerzetes bal válla felé dőlő aranykönyvvel a karjaiban. Ez utalás arra, hogy 1501-ben ferencesek telepedtek le kegyúr által épített templomban és kolostorban. Továbbá utalás arra is, hogy Takács J. Ince atya ferences szerzetes megírta az 1950-es években Zalatárnok történetét.

A harmadik negyedben zöld alapon arany kontúrvonallal jelzett zöld hármasdombon Zalatárnok katolikus templomának stilizált képe aranyalapon arany templomhajóval, arany kontúrvonallal jelzett templomtoronnyal és arany toronysisakkal.

Negyedik negyedében zöld alapon három hullámos aranypólya szimbolizálja a falun átfolyó három patakot. Fölötte egy arany szőlőfürt és arany szőlőlevél, a falu szőlőhegyének jelképe.

A szívpajzson zöld mezőben három aranyhalom, felette három hatágú aranycsillag, a községhez tartozó kistelepülések szimbóluma (Oroklán, Vakola, Teréz major).

Pajzstartóként aranyszalagon zöld nyomtatott nagybetűkkel a felirat: „ZALATÁRNOK”.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Kelemen Imre jogtudós mellszobra

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Zalatárnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2017. január 24.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
  4. Zrt., Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató: Magyar Állami Jelképek (hu nyelven). www.nemzetijelkepek.hu. (Hozzáférés: 2017. november 13.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]