Csesztreg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Csesztreg
Csesztreg2.jpg
Csesztreg címere
Csesztreg címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeZala
JárásLenti
Jogállás község
Polgármester Czupi Sándorné[1]
Irányítószám 8973
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség 849 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség35,78 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület23 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csesztreg (Magyarország)
Csesztreg
Csesztreg
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 43′ 01″, k. h. 16° 30′ 54″Koordináták: é. sz. 46° 43′ 01″, k. h. 16° 30′ 54″
Csesztreg (Zala megye)
Csesztreg
Csesztreg
Pozíció Zala megye térképén
Csesztreg weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csesztreg témájú médiaállományokat.

Csesztreg Zala megye nyugati részén, a Lenti járásban, a Kerka völgyében fekvő jelentősebb község.

Fekvése[szerkesztés]

Csesztreg a 86-os másodrendű úttól mintegy három kilométerre fekszik, arról több bekötőúton jól megközelíthető. A településen vezet keresztül a LentiBajánsenye mellékút, amelyen jelentős átmenő teher- és autóforgalom van Szlovénia felé. Továbbá a faluból indul ki egy út Szentgyörgyvölgy felé, amely több környező településsel biztosít összeköttetést.

Autóbusszal mind Lenti, mind Zalaegerszeg felől jól megközelíthető, a térség valamennyi járata érinti a települést.

Település nevének eredete[szerkesztés]

A község elnevezése nagy valószínűséggel a horvát Čisty štrug kifejezésből ered, amelynek jelentése tiszta patak.

Története[szerkesztés]

A település első említése 1257-ből való Cheztregh néven. A térségben csak itt volt átkelési lehetőség a mocsaras Kerka környékén, így hamar központi jelentőségre tett szert, 1322-ben már vámot is szedtek a folyón átkelőktől. Temploma 1334-től ismeretes. A település urai a Bánffyak voltak, a birtok személyzete nagyrészt a csesztregi lakosságból tevődött ki.

1469-ben mezővárosi rangot kapott a település, amely fényében megindult a polgárosodás. Iparosok, kézművesek költöztek Csesztregre, sőt több itteni fiatal külföldi egyetemeken folytatott tanulmányokat. Saját tanítóval a 17. századtól rendelkezik a település.

1690-ben az Esterházyak szerezték meg Csesztreget, amely a 19. század elején újból komoly fejlődésen ment keresztül. 1871-ben azonban elvesztette városi rangját, a fejlődése lelassult. Majd az 1890-ben elkészült ZalaegerszegLentiCsáktornya vasútvonal is elkerülte a települést, így jelentősége csökkent. Mindazonáltal a 20. században megint a térség központjává vált.

1942-ben hozzácsatolták Kerkaújfalut.

Gazdaság[szerkesztés]

A település határában lévő földek jó minőségűek, földművelésre kiválóan alkalmasak. Azonban a mezőgazdasági szektor csak kis hányadát teszi ki a falu gazdaságának.

Csesztregen ipari park működik, de a szolgáltatási szektor is jelentős, elsősorban kereskedelmi és idegenforgalmi létesítményeket lehet találni a községben. Az idelátogató turisták száma kiemelkedően magas.

Népesség[szerkesztés]

A település önkormányzata célja alapvetően a falu méretének és jelentőségének növelése, ezért a földeket olcsón osztogatja az ide letelepedni vágyóknak.

Csesztreg ismeretes a népszokásairól, melyek közül az egyik leglátványosabb a farsangi „maskurázás”, amely során álarcba és jelmezbe öltözöttek járják a település házait. A községben tájház is működik, ahol a falu és környéke jellegzetes népi építészetét mutatják be.

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 95,6%, cigány 1,77%, német 1,5%. A lakosok 69,9%-a római katolikusnak, 6,2% reformátusnak, 0,8% evangélikusnak, 2,47% felekezeten kívülinek vallotta magát (20,5% nem nyilatkozott).[3]

Természet[szerkesztés]

Csesztreg környékén több védett növényfaj is honos (mint a mocsári kockásliliom és sárga sásliliom). Valamint jelentős szarvasállomány található erdeiben, amelyre a vadászturizmus épül.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Középkori templom
    A csesztregi plébániatemplom részletformái és az épület arányai alapján a 13. század második felében épülhetett. Első írásos említése 1323-ból származik, amikor egy birtokfelsorolásban az olvasható, hogy Csesztregen Szent Mór egyháza áll (titulusa ma is Szent Móric).
  • Népi műemlékház
  • Csesztreg Élő Szabadidőpark
  • Kerkai Jenő-szobor

Testvértelepülés[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Csesztreg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]