Murarév

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Murarév (Hotiza)
A Szent Péter és Pál plébániatemplom
A Szent Péter és Pál plébániatemplom
Közigazgatás
Ország  Szlovénia
Tartomány Muravidék
Statisztikai régió Pomurska
Község Lendva
Rang falu
Alapítás éve 1389
Polgármester Anton Balažek
Irányítószám 9220
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 777 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 165 m
Terület 4,91 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Murarév (Szlovénia)
Murarév
Murarév
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 33′ 00″, k. h. 16° 21′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 33′ 00″, k. h. 16° 21′ 30″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Murarév témájú médiaállományokat.

Murarév (korábban Hotticza, szlovénül Hotiza) falu Szlovéniában, a Muravidéken. Közigazgatásilag Lendvához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Lendvától 8 km-re délnyugatra, a Mura bal partján, a Muraszombat-Lendva út és a Mura holtága között fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már az ókorban is lakott volt. Határában egy a középső bronzkorban létesített település maradványait tárták fel.

A mai települést 1389-ben "Hotiza" alakban említik először. 1524-ben "Hothyza" néven szerepel. Területe 1644-ig a család kihalásáig volt a Bánffyak birtoka. Ezután a Nádasdy család birtoka lett. 1690-ben Eszterházy nádor több más valaha Bánffy-birtokkal együtt megvásárolta. Ezután végig a család birtoka maradt.

Az 1848-49-es szabadságharc idején súlyos károkat szenvedett, 1848 december 13-án a magyarok az itteni kompot elsüllyesztették, hogy a császári sereg a Murán ne tudjon átkelni. A településnek 1869-ben még csak 428 lakosa volt. Később a lakosság száma fokozatosan nőtt, csúcspontját 1948-ban érte el 1052 lakossal. Ezután ismét folyamatosan csökkent.

Iskoláját 1886-ban nyitották, addig a gyerekek Kapcára jártak iskolába. 1914-ben az épület súlyosan megrongálódott, de felújították. Az oktatás nyelve a magyar volt, de a hittanórákat szlovénul tartották.

Vályi András szerint " HOTICZA. Horvát falu Szala Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Alsó Lendvához közel, mellynek filiája, határja meglehetős termékenységű, de Mura vize meg szokta önteni." [2]

Fényes Elek szerint " Hoticsa, vindustót falu, Szala vmegyében, 314 kath. lak. F. u. hg. Eszterházy. Ut. p. A. Lendva." [3]

1910-ben 756, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 777 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A falu közepén álló Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt plébániatemploma 1926-ban épült.
  • Bronzkori település maradványai a Gospodsko-dűlőben.
  • A falutól nyugatra található a mintegy egy kilométer hosszú Hotizai-tó, mely a Mura egyik holtágában alakult ki. Itt és a Mura holtágaiban gazdag vízinövényzet, tavirózsák, számos vízimadár és halfaj él. Az itt fészkelő madarak között kormoránok, hattyúk is találhatók.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. április 18.)
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások[szerkesztés]