Kislippa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kislippa (Lipa)
Kapela v Lipi.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovénia
Tartomány Muravidék
Statisztikai régió Pomurska
Község Belatinc
Rang falu
Alapítás éve 1381
Polgármester Milan Kerman
Irányítószám 9231
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 633 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 173 m
Terület 5,59 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Kislippa (Szlovénia)
Kislippa
Kislippa
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 36′ 00″, k. h. 16° 17′ 15″Koordináták: é. sz. 46° 36′ 00″, k. h. 16° 17′ 15″
Kislippa weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kislippa témájú médiaállományokat.

Kislippa (korábban Lippa, szlovénül Lipa) falu Szlovéniában, a Muravidéken. Közigazgatásilag Belatinchez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 12 km-re délkeletre, Belatinctől 3 km-re keletre a Mura völgyében fekszik.

Története[szerkesztés]

A település első írásos említése 1381-ből való "Lyppa" néven, ekkor Nemti (ma Lenti) várának része volt. 1411-ben "Lippa", 1428-ban szintén "Lippa" alakban szerepel a korabeli forrásokban.[2]

A 15-17. században a belatinci uradalom része volt, s a Bánffy család birtokolta. A Bánffyakat követték a Csákyak, akik alig egy évszázadig voltak a falu birtokosai, végül a 19. században a Gyika család kezében volt az uradalom.

Vályi András szerint " LIPA. Tót falu Szala Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a’ Belatinczi Uradalomban, határja a’ természetnek szép javaival meg ajándékoztatott."[3]

Fényes Elek szerint " Lippa, vindus-tót falu, Zala vármegyében, 448 kath. lak. F. u. Gyika. Ut. posta A. Lendva."[4]

Az 1910. évi népszámlálás szerint 839, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. Zala vármegye Alsólendvai járásához tartozott. 1920-ban a trianoni békeszerződés értelmében a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság kapta meg. 1941-ben ismét magyar fennhatóság alá került, 1945-ben Jugoszlávia visszakapta. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 633 lakosa volt.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. március 28.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.