Lendvakirályfa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Lendvakirályfa (Krašči)
A Lendva-tó Lendvakirályfánál háttérben a perestói Szent Ilona templommal.
A Lendva-tó Lendvakirályfánál háttérben a perestói Szent Ilona templommal.
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségVashidegkút
Rang falu
Alapítás éve1366
Polgármester Drago Vogrinčič
Irányítószám 9261
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség276 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság225 m
Terület3,39 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Lendvakirályfa (Szlovénia)
Lendvakirályfa
Lendvakirályfa
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 45′ 05″, k. h. 16° 02′ 05″Koordináták: é. sz. 46° 45′ 05″, k. h. 16° 02′ 05″
A Wikimédia Commons tartalmaz Lendvakirályfa témájú médiaállományokat.

Lendvakirályfa (korábban Krasics, szlovénül: Krašči) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Vashidegkúthoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 16 km-re északnyugatra, a Vendvidéki-dombság (Goričko) területén a Lendva-tó nyugati partján fekszik. A település dombos területen fekszik, házai többnyire az Királyszék-Perestó út mellett helyezkednek el, részben Vashidegkút-Szarvaslak útszakaszon. Szomszédai: Görhegy, Rétállás, Perestó, Királyszék, Dombalja, Tiborfa és Károlyfa, Ausztriában pedig Pölten. Dülői: Kraški Vrej/Kraški Vrh, Pretmar, Romov Lendvakislak felé, Črnski vrej/Črnski vrh Lendvakislak felé, Bukovje, Krčojne.

A Ledava patak közelében sovány és kemény föld van, míg a dombok oromzatán kavicsos és agyagos. Dombalja felé szántók tarkítják a vidéket, a Ledava mellett pedig vizes rétek, amelyeket tavasszal, vagy nagy esőkkor gyakran elönt a patak. A házak mellett nagyon sok gyümölcsfa nő, s néhány helyen szőlő is van ültetve. Erdejei a Črnski vrej, Krčojne és Bukovje területén vannak a nyugati, déli és északi oldalon. Különféle fajtájú fák nőnek itt, egymás mellett.

Története[szerkesztés]

A település első írásos említése 1365-ban történt Zemerefoloua néven. 1365-ben Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt a családnak. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu "Zomorofalua in dystrictu iuxta fluuium Linwa" alakban szerepel, amely világosan azt mutatja, hogy a felsőlendvai uradalom része volt a lendvamelléki kerületben.[2] 1499-ben Crasych néven találhatjuk meg. 1685-ben a Széchyek fiági kihalásával Széchy Katalinnal kötött házassága révén Nádasdy Ferenc birtoka lett és később is a család birtoka maradt. A falu a 16. században evangélikus lett, volt temploma, lelkésze és tanítója is.

Vályi András szerint " KRASICZ. Elegyes falu Vas Várm. földes Ura G. Nádasdi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szent Györgynek szomszédságában, mellynek filiája; határja síkos, szőleje van, réttyei jó szénát teremnek, fája mind a’ két féle, legelője elég, tuhározással is pénzt kereshetnek."[3]

Fényes Elek szerint " Krasics, vindus falu, Vas vmegyében, a f. lendvai uradalomban, 388 kath. lak."[4]

Vas vármegye monográfiája szerint " Királyfa, vend falu, melynek 72 háza és 408 r. kath. vallású lakosa van. Postája Vas-Hidegkút, távírója Muraszombat. Határában fogják elvezetni a tervezett gyanafalva-muraszombati vasutat."[5]

1910-ben 420, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1942 és 1949 között iskolája is volt. 1991 óta a független Szlovénia része. Lakosságának száma egyre csökken. 2002-ben 276 lakosa volt.

A Szent Anna-kápolna

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Határában ismeretlen korú és eredetű halomsírok találhatók.
  • Szent Anna-kápolna.
  • Régi paraszti eszközök gyűjteménye.

Híres személyek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. február 24.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye