Korong (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Korong (Krog)
Kapela v Krogu-retouch.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségMuraszombat
Rang falu
Alapítás éve1298
Polgármester Anton Štihec
Irányítószám 9000
Körzethívószám 02
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség1096 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság190 m
Terület8,4 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Korong (Szlovénia)
Korong
Korong
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 38′ 15″, k. h. 16° 08′ 10″Koordináták: é. sz. 46° 38′ 15″, k. h. 16° 08′ 10″
A Wikimédia Commons tartalmaz Korong témájú médiaállományokat.

Korong (szlovénül: Krog, németül: Kroth) ) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Muraszombat városi községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombat déli szomszédságában a Dobel-patak jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Területén már az ókorban is éltek emberek, ezt bizonyítja, hogy határában 1901-ben római kori leleteket találtak.

A települést 1298-ban "Poss. Kurug circa Mura" alakban említik először. 1331-ben "Poss. Nogkorug", 1353-ban és 1355-ben "Poss. Nogkorongh" alakban szerepel a korabeli forrásokban.[2]

1365-ben Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Amadéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt a családnak. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu "Korung in districtu seu valle Welemer" alakban szerepel.[2] Az oklevél a veleméri kerülethez sorolja, valójában a felsőlendvai uradalom belmurai kerületéhez tartozott.

1406-ban "Kyskorogh", 1409-ben "Korogh", 1431-ben "Korongh", 1468-ban "Korong" néven említik.[2] 1687-ben a Széchyek fiági kihalása után több birtokosa is volt, köztük 1695-től a Barkóczi vagy másképpen Rosty családé.

Vályi András szerint "KORONG. Tót falu Vas Vármegy. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Muraiszombathoz nem meszsze, és annak filiája; határja a’ természetnek külömbféle javaival bővelkedik."[3]

Fényes Elek szerint "Korong, vindus falu, Vas vármegyében, a muraszombati uradalomban, a Mura vize mellett, termékeny róna határral, 461 kathol. lakossal."[4]

Vas vármegye monográfiája szerint "Korong, vend község, 105 házzal és 720 r. kath. és kevés ág. ev. lakossal. Postája és távírója Muraszombat. Román stílű kath. kápolnája 1851-ben épűlt. A muraszombati uradalomhoz tartozott."[5]

1910-ben 787, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben átmenetileg a Vendvidéki Köztársasághoz tartozott, ekkor összecsapások voltak itt a Magyar Vörös Hadsereg és a Vendvidéki Köztársaság fegyveresei között, végül az utóbbiak Stájerország területére szorultak. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, ekkor Barkóchoz csatolták, de 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 1096 lakosa volt. A lakossága ma is vend nyelven beszél

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Flórián tiszteletére szentelt kápolnáját 1849-ben építették.
  • Római kori halomsírok.

Érdekesség[szerkesztés]

A községről kapta nevét a Budapest XIV. kerületi (Zugló) Korong utca, a Herminamező része.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  2. a b c Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye