Felsőbeszterce

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőbeszterce (Gornja Bistrica)
Közigazgatás
Ország  Szlovénia
Tartomány Muravidék
Statisztikai régió Pomurska
Község Cserföld
Rang falu
Alapítás éve 1381
Polgármester Anton Tornar
Irányítószám 9232
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 701 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 173 m
Terület 6,7 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőbeszterce (Szlovénia)
Felsőbeszterce
Felsőbeszterce
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 33′ 15″, k. h. 16° 16′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 33′ 15″, k. h. 16° 16′ 00″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőbeszterce témájú médiaállományokat.

Felsőbeszterce (korábban Felső-Bisztricza, szlovénül Gornja Bistrica, vendül Gorenja Bistrica) falu Szlovéniában a Muravidéken. Közigazgatásilag Cserföldhöz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 15 km-re délkeletre a Mura bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Felsőbeszterce a három középkori Beszterce falu egyike, melyeket ekkor még Belső-, Külső- és Nagybeszterceként említenek. 1381-ben "Belseubezterche, Nogbezterche", 1389-ben "Belseubestriche, Kylseubreztriche", 1411-ben "Utraque Bestricze", 1428-ban "Utraque Byztriche" néven szerepelnek a korabeli forrásokban. Nemti (ma Lenti) várának uradalmához, később a belatinci uradalomhoz tartoztak.[2]

Az alsólendvai Bánffy család birtoka volt. A Bánffyakat a Csákyak követték, akik alig egy évszázadig voltak a falu birtokosai, végül a 19. század a Gyika család kezében volt az uradalom.

Vályi András szerint " BISZTRICE. Bisztricz. Alsó, felső, és köz Bisztricze, elegyes faluk Szala Vármegyében, fekszenek Bellatinczhoz nem meszsze, termésbéli vagyonnyaikra nézve, első Osztálybéliek." [3]

Fényes Elek szerint "Bisztricza (Felső), vindus-tót falu, Zala vgyében, 511 kath. lak. a belatinczi uradalomban. " [4]

1910-ben 1028, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 701 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt kápolnája 1972 –ben épült.
  • A Mura a vízi sportok kedvelőinek paradicsoma.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. április 9.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.