Külsősárd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Külsősárd
Külsősárd címere
Külsősárd címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Lenti
Jogállás község
Polgármester Gasparics Győző Sándor[1]
Irányítószám 8978
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség 73 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 44,74 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 1,52 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Külsősárd (Magyarország)
Külsősárd
Külsősárd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 37′ 40″, k. h. 16° 29′ 10″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 40″, k. h. 16° 29′ 10″
Külsősárd (Zala megye)
Külsősárd
Külsősárd
Pozíció Zala megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Külsősárd témájú médiaállományokat.

Külsősárd község Zala megyében, a Lenti járásban. Közigazgatásilag a falu a rédicsi körjegyzőséghez tartozik.[3] Magyar település, nemzetiségiek, etnikai kisebbségiek nem lakják. A rédicsi plébánia filiája, lakosai római katolikusok.

Fekvése[szerkesztés]

A település a Hetés néprajzi tájegységhez tartozik, földrajzilag a Lenti medencéhez sorolják. A 86-os és a 75-ös főútvonalak között helyezkedik el, a szlovén határtól 5 km-re. A települést külterületen érinti a 86-os (Rédics-Mosonmagyaróvár) főútvonal, más elnevezéssel rómaiak a Borostyánkőútja, helyi elnevezéssel „Postaút”. Közúton közelíthető meg, autóbusszal is, utolsó vasútállomás Rédics.

Távolsága a szomszédos nagyobb településektől: Lentitől 4 km, Rédicstől 1 km, Csesztregtől 12 km.

Területe sík, erdeje kevés, földjei melioráltak, többségében szántóként hasznosítottak. Patak, folyó belterületét nem érinti, külterületén Belsősárd felől a Kandia patak-folyik. Körjegyzőségi székhelye Rédics, itt található továbbá az óvoda, az iskola, a háziorvos és a posta is. A településen közintézmény nem működik. Közösségi célokat a faluház szolgál. Boltja működik, de nem mindennapos nyitvatartással.

A település belterülete még a 20. század közepéig három településrészből állt: a jelenlegi belterületből (a faluból), a 86-os út melletti településrészből (a csárdából és pár portából), valamint a 86-oson túli Belsősárd belterületéhez csatlakozó részből. Az utóbbi helyeken már épületek sem találhatóak.

A közművek teljesen kiépítettek: víz, csatorna, gáz, telefon, csillagpontos kábeltelevízió (ZELKA), útjai portalanítottak.

Története[szerkesztés]

Külsősárd területének története összefonódik Belsősárd történetével, azaz a Sárd néven említett településével.

Az önálló Külsősárd település valamikor a 18. század elején jött létre, és említésétől kezdve „kúriális”, azaz nemesi önkormányzattal rendelkező településként említették. A rédicsi plébánia filia egyetlen ilyen települése volt.

A települést három nemesi jogállású család alapította, a hagyomány szerint úgy, hogy a szükséges földet elfoglalták Sárd (Belsősárd) birtokosától, a herceg Eszterházy családtól. Foglalásuk indoka az volt, hogy török és háborús időkben tett szolgálataikért a Eszterházyak birtokot ígértek nekik, de az ígéretet nem tartották be, így ők foglalták el maguknak. A foglalásból per lett, aminek eredményeképpen a falu az alapító családok nemesi birtoka maradt. Pontosan nem tudni, mivel sikerült a hatalmas herceggel szemben ezt elérni, de sikerült, mégpedig úgy, hogy település nem tartozott a földesúri hatalom alá, hanem nemesi község lett.

Az alapító család legnépesebbje az eredetileg horvát származású Gasparics volt. Mellette a Borsos család valószínűsíthető. Az emlékezet a Gasparicsok nevét őrizte meg. Az 1629–30-as nemesi összeírás szerint Gasparics János Dedesben (ma Lendvadedes) volt birtokos nemes. Az 1718-as nemesi összeírás Sard településen Michael, Stephanus és Georgius Tánczost említi. (A Tánczosok eredetileg Belsősárdon voltak birtokos nemesek.) Az 1738-as nemesi összeírás tesz említést először Belsősárdról és külön Külsősárdról. Akkor Belsősárdon a Michael Tánczos, a jung Georgius Tánczos és a Joannes Tánczos nevű nemeseket említik.[4] Külsősárdon Stephanus Gasparics, Joannes Gasparics és Valentinus Borsos nemeseket írták össze 1738-ban, Külsősárd alapítása tehát 1718 és 1738 közé tehető.

A Gasparicsok külsősárdi említésük után Dedesben már nem szerepelnek, más összeírások szerint birtokuk ott is maradt de Külsősárdra költöztek át. 1754-ben a nemesi összeírás Alsó Sárd néven említi, ugyanazon családokkal. 1760-ban már hét Gasparics férfit és két Borsost írnak össze. 1786-ban Sárd exterior nemesei Babos, Borsos (három családfő), Gasparics (nyolc családfő), Göde és Berke nevezetűek. Sárd interioron négy Tánczos családfő szerepelt. Érdekesség, hogy a Gödék nemesnépi nemesek, és az itt élő Göde Mihály testvérbátyja volt a híres nemesnépi gyújtogató Göde Istvánnak, aki gyújtogatásai után többször Sárdon, testvérénél bujkált. Göde Sárdon is fenyegetőzött, hogy gyújtogatni fog, de végül Nemesnép nemesi önkormányzata egy már nem létező pallosjog és ezáltal általuk hozott törvénytelen ítélet alapján elevenen megégette 1794-ben. A per iratai a Zala Megyei Levéltárban fellelhetők.

A település a 18. század második felében gyorsan gyarapodott. 1790-ben már tíz fő Gasparics, három fő Berke, hét fő Borsos és négy fő Göde élt itt. 1829-ben Külsősárdon megjelentek a nemes Hermán (előtte Lentiszombathelyi) és a kámaházi Soós (előtte Baglad és Baksai) családok. A belsősárdi Tánczos család egyik ága a Soós családdal összeházasodva (Tánczos László és Soós Anna) került Külsősárdra és Tánczos Károly 1836-ban már itt született. Az 1848. évi jobbágyfelszabadítás után a település továbbra sem tartozott földesúri hatalom alá, lakói szabad tulajdonosok voltak.[5] A település lakói az 1970-es évekig szinte teljesen az alapító családok leszármazottai voltak. Mára már a népesség összetétele jelentősen változott.

Külsősárd a Rédics Községi Közös Tanácshoz tartozott. Előtte rövid ideig működött közös tanács Belsősárddal. A tanácsrendszerben a község elöljárója Tüske Vilmos volt 1990-ig.

Önkormányzat[szerkesztés]

Polgármesterek[szerkesztés]

  • 1990-1999 Cseh Béla,
  • 1999-2006 Tüske Vilmos,
  • 2006-tól Gasparics Győző.

Gazdaság[szerkesztés]

A valamikori szép indulás után a „Tündérforrás” ásványvíz palackozó már nem működik, a fűrészüzem is megszűnt.

Külsősárd a Lenti "Szabadság" Vadásztársasághoz tartozik a vadászati jogok terén.[6]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • a 19. században épült szoknyás harangláb, mely sajnos az 1991-es felújítása során jellegét vesztette, fő tartó oszlopai erdeitek, elektromosan működő harangját az első világháború után újra öntötték;
  • mellette található a két világháború hősi halottainak emlékműve;
  • a közeli erdőben nyílik a védett tőzike;
  • Belsősárddal közös területen a horgász tavak (volt kavicsbánya);
  • a településen több portán és a környező földeken is megtekinthetők az 1950-es évek határzárának műszaki-katonai objektumai, a „bunkerek”.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Külsősárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Rédics körjegyzőséghez tartozó települések. redics.hu. (Hozzáférés: 2017. május 9.)
  4. Kempelen szerint Barátosi Tánczos család székely eredetű Vas és Zala megyében elterjedt család. Zalában még Dobriban, Bázán, Baksában említik, de Sárdról származásuk követhető.
  5. Ezek az adatok a nemesi összeírásokon alapulnak, az adóösszeírások áttekintése után lehetne a teljes, a nem nemesi jogállású népességet is megemlíteni.
  6. Vadászterületi használati díjak kifizetése. hetesifalvak.hu. (Hozzáférés: 2017. május 1.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]