Gyulakeszi

	Gyulakeszi
; Gyulakeszi címere	; Gyulakeszi zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Tapolcai
Jogállás	község
Polgármester	Orbán József (független)
Irányítószám	8286
Körzethívószám	87
	Népesség
Teljes népesség	686 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	71,98 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	9,67 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Gyulakeszi Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 51′ 59″, k. h. 17° 28′ 55″Koordináták: é. sz. 46° 51′ 59″, k. h. 17° 28′ 55″
	Gyulakeszi Pozíció Veszprém megye térképén
	Gyulakeszi weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Gyulakeszi témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Gyulakeszi község Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

Fekvése[szerkesztés]

A község a Balaton-felvidéken, Tapolcától alig 4 kilométerre, a Csobánc hegy nyugati lábánál fekszik, a Badacsonytomajt Tapolcával összekötő 7316-os úton. A település déli szélén ér véget az előbbi útba csatlakozva, közel 20 kilométer után a Zánkától induló és a Káli-medence területén kelet-nyugati irányban végighúzódó 7313-as út is.

Élővilága[szerkesztés]

A posta melletti épület kéményén gólyafészek található.

Története[szerkesztés]

Csobánc vára légi fotón

Gyulakeszi, Csobánc vára légi felvétel

Az ősrégi településen minden kor nyomai megtalálhatók. Először 1180-ban említi oklevél Kesző néven, 1522-től Gyulakeszi. 1678-tól a herceg Esterházy család volt a település földesura. 1869-ben nagy tragédia érte a községet: egy tűzvészben az egész falu leégett templomostól. A tragédia után csak lassan épült fel újra.

Csobánc vára[szerkesztés]

Bővebben: Csobánc vára

A vár építését feltehetően az 1250-es években kezdték el (1255-ben tesznek először említést a korabeli feljegyzések), de az 1270-es években már mint elkészült várról tesz említést egy korabeli oklevél. Építtetői a diszeli nemesek voltak, azonban az 1300-as években már a dél-itáliai eredetű Rátót nembeli Gyulaffy-család tulajdona, egészen a 17. század második feléig.

A hadas idők első szele 1490-ben érte a várat, mikor Mátyás király halála után Habsburg Miksa csapatai élén betört Magyarországra. Csobáncot, mint veszélyeztetett várat, Kinizsi Pál utasítására erődíteni kezdték.

Az 1550-es-'60-as évek Csobánc ura és kapitánya rátóti Gyulaffy László, aki korának ismert végvidéki lovastisztje, győzhetetlen bajvívója, Veszprém vára 1566. évi ostromának hőse volt.

Ezekben az években Csobáncot több alkalommal is ostromolták a törökök, de elfoglalni sohasem tudták.

Az 1600-as évek sem voltak kevésbé mozgalmasak. 1664-ben a vár alatt vonult el a Szentgotthárdnál vesztes csatát vívó török haderő, soraiban Evlija Cselebi történetíró-világutazóval, aki műveiben meg is említi Csobáncot.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Ifj. Tóth József (független)^[3]
1994–1998: Tóth József (független)^[4]
1998–2002: Pappné Ruska Éva (független)^[5]
2002–2006: Tóth József (független)^[6]
2006–2010: Tóth József (független)^[7]
2010–2014: Tóth József (független)^[8]
2014–2019: Szennyainé Kovács Veronika (független)^[9]
2019-től: Orbán József (független)^[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,3%-a magyarnak, 1,7% németnek, 2,4% cigánynak mondta magát (16,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,6%, református 2,4%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 5,3% (23,6% nem nyilatkozott).^[10]

Nevezetességei[szerkesztés]

Csobánc vára
A felfelé vezető út mellett az elpusztult Csobáncszögi község templomának falai omladoznak. A 13. század elejéről származó román kori épületet a környékbeli nép „Rossz-templomnak” nevezte el.
A Szent Márton püspök római katolikus templom eredetijét valószínűleg az Esterházyak építtették a 18. században. 1869-ben leégett, és az Esterházy család újjáépítette.
Mögötte található Merencsics Tibor alkotása, Gyulaffy László bronz mellszobra. A „magyar Achilles”, Csobánc várának védője innen őrzi a síkságból kiemelkedő szépséges bazalthegyet, a Csobáncot.
Szent Donát kápolna a szőlőhegyen
Esterházy-kastély (18. század)
Csigó-kastély (18. század)

Képgaléria[szerkesztés]

Szent Márton püspök római katolikus templom
A Szentháromság-szobor
Kereszt 1853-ból
A Csobánc látképe

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Gyulakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
↑ Gyulakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Gyulakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
↑ Gyulakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
↑ Gyulakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
↑ Gyulakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
↑ Gyulakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
↑ Gyulakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
↑ Gyulakeszi Helységnévtár