Szepetnek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Szepetnek
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Szepetnek címere
Szepetnek címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeZala
JárásNagykanizsai
Jogállás község
Polgármester Vlasicsné Fischl Tímea[1]
Jegyző Szalai-Gaál Mónika
Irányítószám 8861
Körzethívószám 93
Népesség
Teljes népesség 1562 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség51,23 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület30,39 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szepetnek (Magyarország)
Szepetnek
Szepetnek
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 26′ 00″, k. h. 16° 54′ 12″Koordináták: é. sz. 46° 26′ 00″, k. h. 16° 54′ 12″
Szepetnek (Zala megye)
Szepetnek
Szepetnek
Pozíció Zala megye térképén
Szepetnek weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szepetnek témájú médiaállományokat.

Szepetnek (németül: Sepetnek[3], horvátul Sepetnik[4]) község Zala megyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén. A településen polgárőrség működik.[5]

Fekvése[szerkesztés]

Szepetnek Nagykanizsával szomszédos település, tőle délnyugatra fekszik hét kilométerre. Határa igen nagy, zömében sík, kisebb részben dombos. A községen folyik át a Berki-patak. Eredetileg a Murával gyakorlatilag párhuzamos postaút mentére települt, számos mellékutcájával azonban többutcás falu.

Településrészek[szerkesztés]

  • Bánfapuszta
  • Gyótapuszta
  • Vöröshegy

Környező települések[szerkesztés]

Semjénháza 6 km, Sormás 3 km, Nagykanizsa 7 km.

Története[szerkesztés]

A község nevével először 1184 és 1188 közötti forrásban találkozhatunk Scepethnuc alakban. Később a Sepethnuk (1325), Seputhnek (1419), Zepethnek (1493) formák használatosak. Szláv eredetű helységnév, közszói jelentése csatorna, patak, továbbá forrás, vízesés. Szent István korában már volt temploma, és jelentős helynek számított egyházi tizedbeszedő helyként is. 1390-ben azonban már a híres Kanizsai család tulajdona, melyért Egerszeget kellett cserébe adnia. Így lett Szepetnek később – fiúörökös híján, 1532-ben – a fiúsított Kanizsai Orsolya birtoka. Szepetnek még a reformáció idején is nagy pártfogójának, Nádasdy Tamás nádorispánnak és feleségének, Kanizsai Orsolyának – a 16. század egyik legműveltebb asszonyának, a reformáció és a magyar nyelv terjesztőjének – a birtokaihoz tartozott. A középkorban jelentős, virágzó mezővárosvolt / 1325: heti vásár, 1435: oppidum/. A törökellenes küzdelmek időszakában többször elpusztult. Kanizsa török alóli felszabadulása után / 1690 / újranépesítették a falut: a végvári harcokban részt vett magyar, horvát, szlovén katonákat telepítették, akik kiváltságot is kaptak / Szepetneki Pátens 1695 /. Szepetnek címerét körülfogja a szablyát tartó védelmező kar / az oldalkép címerközlésnél ez lemaradt /.1844-től az új birtokos a főúri Batthyány család. 1757-ben Németújvár környékéről német nyelvű és ev. vallásúak áttelepítése történt. Gazdasági fellendülés történt.

Az 1848/49-es forradalomban és szabadságharcban részt vettek a szepetnekiek, Királyi Pál innen szervezte a népfelkelést, s vezetésével részt vettek a Muraköz felszabadításában is.

A polgárosodás a XIX. sz. második felében szintén jelentős volt: gazdasági, népességi gyarapodás,oktatási, kulturális és közösségi / egyesületek, szervezetek létrejötte / fejlődés volt a jellemző. Az 1. és 2. világháborúk korszakai hol megtörést, máskor újabb fellendülést jelentettek.

Demográfiai adatok[szerkesztés]

Szepetnek lakónépességének alakulása 1990 és 2009 között

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 85,2%, cigány 4%, horvát 4,67%, német 5,77%. A lakosok 71,7%-a római katolikusnak, 2% reformátusnak, 5,4% evangélikusnak, 5,34% felekezeten kívülinek vallotta magát (14,5% nem nyilatkozott).[6]

Híres szülöttei, nevezetes személyiségei[szerkesztés]

  • Királyi Pál (Szepetnek, 1818. augusztus 10. – Budapest, 1892. május 25.) honvédőrnagy, országgyűlési képviselő, újságíró.
  • Varga Ottó (Szepetnek, 1909. november 22. – Budapest, 1969. június 14.) matematikus, egyetemi tanár.
  • Szepetneki János (–1555) hitéért mártírhalált halt énekszerző.
  • Kardos (Keresztelő) János (1801–1873) evangélikus lelkész, író, műfordító.
  • Bokányi György (1813–1893) római katolikus plébános, kanonok, a népiskolai oktatás fejlesztője.
  • Mihályfi Ákos (1863–1937) római katolikus pap, egyházi író, egyetemi tanár.
  • Bertalan Vince (1857–1917) pedagógus, pedagógiai szakíró.
  • Mulasics László (1954–2001) képzőművész, festőművész.

Nevezetességei[szerkesztés]

Az evangélikus templom Szepetneken
A víztározó légifotója
  • Római katolikus templom: A település legjelentősebb kultúrtörténeti emléke az 1752-ben felszentelt, barokk stílusú, műemlék jellegű katolikus templom. Hársfából faragott szószéke feltehetőleg XVIII. századi eredetű, oltára 1900-ban készült. Érdekessége, hogy a templom oldalhajójában helyezkedik el és a sekrestye felől közelíthető meg. A szószék közelében található a Batthyány család címere.
  • Feszület a r. kat. templom kertjében:kronosztikonnal
  • Evangélikus templom
  • Batthyány-kúria
  • Jóléti-víztározó: A község határában, 23 hektárnyi területen a kikapcsolódás, üdülés lehetőségével.
  • Szent István szobra
  • Királyi Pál szobra
  • Királyi Pál dombormű
  • I. világháborús hősök emlékműve
  • II. világháborús hősök és áldozatok emlékműve
  • 1956 Emléktábla
  • Szepetneki drótosok: távírda- és telefonhálózat építőinek emlékhelye
  • Királyi Pál Általános Iskola épülete
  • Közös Kincsünk Szepetnek, szepetneki horvát, német és roma nemzetiségek helytörténeti gyűjteménye
  • Kőkereszt a Széchenyi téri útelágazásnál
  • Sírkamrák sora a temetőben

Oktatási Intézmények[szerkesztés]

A település önkormányzata Általános Művelődési Központot tartott fenn 2011-ig, mely magában foglalta az óvodát, az általános iskolát, a könyvtárat és a közművelődési tevékenységet.

Jelenleg működő oktatási intézmények:

  • Királyi Pál Óvoda és Általános Művelődési Központ
  • Királyi Pál Általános Iskola
  • Könyvtár

Helyi egyesületek, alapítványok[szerkesztés]

  • Faluvédő és Faluszépítő Egyesület
  • Horgász Egyesület
  • Királyi Pál Kulturális Egyesület
  • Horgász Egyesület
  • Polgárőr Egyesület
  • Szepetnek Sport Egyesület
  • Nefelejcs Egyesület
  • AranySzív Szociális Szövetkezet
  • Önkéntes Tűzoltó Egyesület

Díjak[szerkesztés]

  • A település 1994-ben elnyerte a Virágos Magyarországért díjat.
  • 2001-ben a Polgárőr egyesület közreműködésével Szepetnek elnyerte a Biztonságos település kitüntető címet.

Testvértelepülések[szerkesztés]

Szepetneknek 4 testvértelepülése van.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szepetnek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Ungarndeutsche Ortsnamen (pdf). (Hozzáférés: 2018. augusztus 23.)
  4. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)
  5. Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
  6. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]