Nagylengyel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagylengyel
Nagylengyel címere
Nagylengyel címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeZala
JárásZalaegerszegi
Jogállás község
Polgármester Scheiber Ildikó[1]
Irányítószám 8983
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség482 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség45,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,24 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagylengyel (Magyarország)
Nagylengyel
Nagylengyel
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 46′ 46″, k. h. 16° 46′ 08″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 46″, k. h. 16° 46′ 08″
Nagylengyel (Zala megye)
Nagylengyel
Nagylengyel
Pozíció Zala megye térképén
Nagylengyel weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagylengyel témájú médiaállományokat.

Nagylengyel község Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben. A településen polgárőrség működik.[3]

Strauszenberghi Strausz Flórián (18631952) római katolikus pap, pápai prélátus, alsólendvai esperes, nagylengyeli földbirtokos család sarja; fivérével, Strausz Antal (18721935) veszprémi kanonokkal együtt, irgalmas nővérek számára zárdát alapított a családi földbirtokon.

Fekvése[szerkesztés]

Nagylengyel Zalaegerszegtől délnyugatra, a Göcsej kapujában terül el. A településen végighúzódik a Zalaegerszegtől Gellénházán és Petrikeresztúron át Nováig vezető 7401-es közút, amelyből itt ágazik ki a 7407-es út Babosdöbréte-Rám és Teskánd felé. Megközelíthető még a község Zalaegerszeg-Bazita/Alsóerdő felől is. Környékén nagy kiterjedésű szőlőhegyek és erdők találhatóak, helyenként 280 méteres tengerszint feletti magasságot elérő dombokkal.

Története[szerkesztés]

A 18. században a rósászeghi Rósás és Grebenár, mileji Salamon, és az ákosházi Sárkány nemesi családok voltak földbirtokosok a településen.[4] Ákosházi Sárkány Gábor, nagylengyeli birtokos, szolgabíró és szenterzsébeti Terjék Júlia fia, ákosházi Sárkány Ignác (1729-1772), nagylengyeli birtokos volt; Sárkány ignác feleségül vette a sidi Sidy család sarját, sidi Sidy Erzsébet kisasszonyt, akinek a szülei Sidy Pál, kapornaki főszolgabíró és galánthai Bessenyey Erzsébet voltak. A reformkor táján a településen lakott a tubolyszeghi Tuboly családnak egy ága, ahol maga tubolyszeghi Tuboly László (17561828), jogász, főszolgabíró, táblabíró, költő, nagylengyeli földbirtokos, szabadkőműves, nyelvújító elhunyt. Az ő gyermeke boldogfai Farjkas Erzsébettől, tubolyszegi Tuboly Mihály (17991872), szintén fontos közigazgatási és politikai pályát futott be: Zala vármegye főjegyzője, táblabíró, földbirtokos volt, és élénken vett részt az 1848-as szabadságharcban. Tuboly Mihály és miskei Miskey Etelka leányaiban kihalt a családjának az ő ága.

A nemesi származású pálfiszegi Pálffy család sarja, pálfiszeghi Pálffy Elek (1840-1898),[5] szerepelt az 1845-ös nemesi összeírásban mint földbirtokos, azonban a kiskoltai Koltay Karolinával (1848-1873) való házassága után Pölöskefőre költözött. Később, strauszenberghi Strausz Ferenc (1829-1880), és testvére, strauszenberghi Strausz Sándor (1831-1922) ideköltözött miután földbirtokot megvásárolt, amely egykor az ákosházi Sárkány családé volt: Az utolsó zalai ákosházi Sárkány család tagja, nemes Dvornikovics Kristófné ákosházi Sárkány Borbála (1764-1821) úrnő volt.

Onnantól a strauszenberghi Strausz család lett az egyik legtekintélyesebb földbirtokos nemesi család a településen. Ferenc fia Strauszenberghi Strausz Antal (18721935) veszprémi kanonok apácai zárdát alapított a földbirtokán, fivérével, Strausz Flórián (1863-1952) pápai prélátussal. Egyedül strauszenberghi Strausz Sándor (1831-1922), Zala vármegye bizottsági tag, zalai esküdt, körjegyző, a "Zalamegyei Gazdasági Egyesület" tagja, a zalamegyei gazdakör tagja, nagylengyeli birtokos, vitte tovább a családot; feleségül vette boldogfai Farkas Krisztina (1836-1883) kisasszonyt, boldogfai Farkas Ferenc (1779-1844) táblabíró, zalaboldogfai földbirtokos és Joó Borbála (1811-1881) asszony lányát.[6] Strausz Sándor, aki élénken foglalkozott a vármegye gazdasági életével, a "Nagylengyel vidéki hitelszövetkezet" vezérigazgatója is volt. Strausz Sándor és Farkas Krisztina egyik lánya, Strausz Borbála (18611952), udvardi és básthi Udvardy Vince (1854-1922) felesége lett, ők voltak dr. Udvardy Jenő ügyvéd, királyi tanácsos szülei; a másik leánya, Strausz Erzsébet (1859-1930), akinek a férje, Parragh Gyula (18511928), balatonkenesei postamester, földbirtokos; három fiúgyermeke volt: Strausz Farkas (18631946), MÁV főellenőr, nagylengyeli birtokos, nőtlen, Strausz Rafael (18651895), császári és királyi huszár főhadnagy, megyebizottsági tag, földbirtokos, nőtlen, és dr. Strausz Sándor Domonkos (1867-1932), királyi itélő táblai bíró, földbirtokos[7][8] aki feleségül vette a saját unokahúgát, Parragh Rafaellát (1884-1947). Az ő gyermekük dr. strauszenbergi Strausz Ferenc (1911-1949)[9] alsolenvai főszolgabíró volt. Strausz Ferenc és Parragh Raffaela egy másik fia, dr. Sólyi Antal (született: strauszenberghi Strausz Antal) (19131945), neves magyar matematikus volt. A második világháború után a Strausz család elveszítette földbirtokait és kúriáját.

Nagylengyelben az 1950-es években intenzív kőolajtermelés kezdődött, ami már kevésbé aktívan, de máig tart. A faluban 1958-ban már földgázzal fűtöttek. Akkoriban itt annyi olajat termeltek ki egy nap alatt, mint ma Magyarországon egy év alatt. A zalai megyeszékhely közelsége miatt az utóbbi években jelentős fejlődés kezdődött. Sokan költöznek ki a városból, vállalatok nyíltak a faluban, mesterséges tó épült, 46 közművesített építési telket adtak át, elkészült 1,8 km aszfaltozott út, felavatták az új, többfunkciós, 340 négyzetméter alapterületű faluházat. A faluház udvarán fajátékokból játszótér, sportöltöző és sportpálya található. A faluházban könyvtár van. Nyugdíjas klub, színjátszókör, főzőcske klub tevékenykedik. Teleház működik. A településen kerékpárutat is kialakítottak. Elkészült a csatornahálózat. 2007-ben megújult a templom. A község használaton kívüli plébániaépülete a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász Kríziskamra 2010 nevű programjának köszönhetően kapott új funkciót. Megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására nyílik így lehetőség a Szent Család Szociális Központban.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 95,1%, német 1,27%, ukrán 0,8%, román 0,63%. A lakosok 68,1%-a római katolikusnak, 3,2% reformátusnak, 1,2% evangélikusnak, 6,8% felekezeten kívülinek vallotta magát (18,4% nem nyilatkozott).[10]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Domonkos Római katolikus templom (XVIII. század)
  • Régi patinás óvodaépület
  • A kápolna a régi apácazárda helyén áll
  • Hősi emlékmű

Neves nagylengyeliek[szerkesztés]

  • tubolyszeghi Tuboly László (17561828), jogász, főszolgabíró, táblabíró, költő, nagylengyeli földbirtokos, szabadkőműves, nyelvújító.
  • strauszenberghi Strausz Sándor (18311922), Zala vármegye bizottsági tag, zalai esküdt, körjegyző, nagylengyeli birtokos.
  • strauszenberghi Strausz Flórián (18631952) római katolikus pap, pápai prélátus, alsólendvai esperes.
  • strauszenberghi Strausz Farkas (18631946), MÁV főellenőr, nagylengyeli földbirtokos.
  • strauszenberghi Strausz Antal (18721935), veszprémi kanonok, zsinati bíró, zalai főesperes, bői címzetes prépost.
  • dr. strauszenberghi Strausz Sándor Domonkos (1867-1932), királyi itélő táblai bíró, földbirtokos.

Címere[szerkesztés]

A falu címere kék mezőben egy félkörívben körbetekeredő sárkányt ábrázol a címer jobb oldalán, amely egy a göcseji dombokat ábrázoló halmok mögül előbukkanó, szájában égő fáklyát tartó kutyát ölel körbe.

A sárga alapszínű sárkány az egykoron itt élt Sárkány főnemesi család címeréből került át a falu címerébe. A Sárkány család fontos szerepet töltött be egykoron a falu életében. Sárkány Gábor 1787-ben emeltette a falu templomát. Maradványai a templom kriptájában nyugszanak. A címer másik címerállata az égő fáklyát tartó kutya Szent Domonkos jelképe, akinek a tiszteletére szentelték fel a nagylengyeli templomot. Az égő fáklya jelképezi a gázlángot, mivel a falu határában jelentős földgázkészletet tártak fel.[11]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nagylengyel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
  4. http://www.zml.hu/adatbazisok/nemesi.kataszter/1790/202.jpg
  5. http://www.zml.hu/adatbazisok/nemesi.kataszter/osszeiras.kereso.php?telepules=Nagylengyel&ev=1845&o=1&tal=79
  6. familysearch.org Strausz Sándorné boldogfai Farkas Krisztina gyászjelentése
  7. familysearch.org Strausz Sándor Domonkos keresztelő adatlapja
  8. MNL. MTI "kőnyomatos" hírek. Napi tudósítások (1920-1944) Napi hírek / Napi tudósítások (1920-1944) 1932. március 13. vasárnap / 1. oldal
  9. familysearch.org Strauss Ferenc gyászjelentése
  10. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  11. Nagylengyel község címere. nemzetijelkepek.hu. (Hozzáférés: 2016. július 22.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]