Nagylengyel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagylengyel
Nagylengyel címere
Nagylengyel címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Zalaegerszegi
Jogállás község
Polgármester Scheiber Ildikó[1]
Irányítószám 8983
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség 482 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 50,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 10,24 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagylengyel (Magyarország)
Nagylengyel
Nagylengyel
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 46′ 46″, k. h. 16° 46′ 08″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 46″, k. h. 16° 46′ 08″
Nagylengyel (Zala megye)
Nagylengyel
Nagylengyel
Pozíció Zala megye térképén
Nagylengyel weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagylengyel témájú médiaállományokat.

Nagylengyel község Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben.

Fekvése[szerkesztés]

Nagylengyel Zalaegerszegtől délnyugatra, a Göcsej kapujában terül el. 4 bevezető úton közelíthetjük meg: Zalaegerszeg-Bazita/Alsóerdő, Gellénháza, Nova-Petrikeresztúr vagy Babosdöbréte-Rám felől. Környékén nagy kiterjedésű szőlőhegyek és erdők találhatóak, helyenként 280 méter magas dombokkal.

Története[szerkesztés]

A 18. században a rósászeghi Rósás, mileji Salamon, és az ákosházi Sárkány nemesi családok voltak földbirtokosok a településen.[3] A reformkor táján a településen lakott a tubolyszeghi Tuboly családnak egy ága, ahol maga tubolyszeghi Tuboly László szabadkőműves, költő elhuny. Pálfiszeghi Pálffy Elek (1840-1898)[4] szerepelt az 1845-ös nemesi összeírásban mint földbirtokos, azonban a Koltay Karolinával (1848-?) való házassága után Szentbalázsra költözött. Később Strauszenberghi Strausz Sándor (1831-1922) zalai esküdt és testvére Strausz Ferenc (1829-1880) ideköltözött miután megvásároltak egy birtokot az ákosházi Sárkány családtól.

Onnantól a Strauszenberghi Strausz család lett az egyik legtekintélyesebb földbirtokos nemesi család a településen. Ferenc fia Strauszenberghi Strausz Antal (1872 – 1935) veszprémi kanonok apácai zárdát alapított a földbirtokán. Antal bátyja, Strausz Flórián (1863-1952) pápai prélátus volt. Egyedül strauszenberghi Strausz Sándor (1831-1922) vitte tovább a családot; feleségül vette boldogfai Farkas Krisztina (1836-1883) kisasszonyt, boldogfai Farkas Ferenc (1779-1844) táblabíró, zalaboldogfai földbirtokos és Joó Borbála (1817-1880) lányát.[5] Strausz Sándor és Farkas Krisztina egyik lánya, Strausz Borbála, udvardi és básthi Udvardy Vince (1854-1922) felesége lett, ők voltak dr. Udvardy Jenő ügyvéd, királyi tanácsos szülei; Strausz Erzsébet (1859-1930) Parragh Gyula, balatonkenesei földbirtokos neje, és dr. Strausz Sándor Domonkos (1867-1932) királyi itélő táblai bíró,[6][7] aki feleségül vette a saját unokahúgát, Parragh Rafaellát (1884-?). Az ő gyermekük dr. Strausz Ferenc (1911-1949)[8] alsolenvai főszolgabíró volt. A második világháború után a család elveszítette földbirtokait és kúriáját.

Nagylengyelben az 1950-es években intenzív kőolajtermelés kezdődött, ami már kevésbé aktívan, de máig tart. A faluban 1958-ban már földgázzal fűtöttek. Akkoriban itt annyi olajat termeltek ki egy nap alatt, mint ma Magyarországon egy év alatt. A zalai megyeszékhely közelsége miatt az utóbbi években jelentős fejlődés kezdődött. Sokan költöznek ki a városból, vállalatok nyíltak a faluban, mesterséges tó épült, 46 közművesített építési telket adtak át, elkészült 1,8 km aszfaltozott út, felavatták az új, többfunkciós, 340 négyzetméter alapterületű faluházat. A faluház udvarán fajátékokból játszótér, sportöltöző és sportpálya található. A faluházban könyvtár van. Nyugdíjas klub, színjátszókör, főzőcske klub tevékenykedik. Teleház működik. A településen kerékpárutat is kialakítottak. Elkészült a csatornahálózat. 2007-ben megújult a templom. A község használaton kívüli plébániaépülete a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász Kríziskamra 2010 nevű programjának köszönhetően kapott új funkciót. Megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására nyílik így lehetőség a Szent Család Szociális Központban.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Domonkos Római katolikus templom (XVIII. század)
  • Régi patinás óvodaépület
  • A kápolna a régi apácazárda helyén áll
  • Hősi emlékmű

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]