Nagylengyel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagylengyel
Nagylengyel címere
Nagylengyel címere
Nagylengyel zászlaja
Nagylengyel zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeZala
JárásZalaegerszegi
Jogállás község
Polgármester Scheiber Ildikó (független)[1]
Irányítószám 8983
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség482 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség45,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,24 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagylengyel (Magyarország)
Nagylengyel
Nagylengyel
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 46′ 46″, k. h. 16° 46′ 08″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 46″, k. h. 16° 46′ 08″
Nagylengyel (Zala megye)
Nagylengyel
Nagylengyel
Pozíció Zala megye térképén
Nagylengyel weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagylengyel témájú médiaállományokat.

Nagylengyel község Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben. A településen polgárőrség működik.[3]

Strauszenberghi Strausz Flórián (18631952) római katolikus pap, pápai prélátus, alsólendvai esperes, nagylengyeli földbirtokos család sarja; fivérével, Strausz Antal (18721935) veszprémi kanonokkal együtt, irgalmas nővérek számára zárdát alapított a családi földbirtokon.

Fekvése[szerkesztés]

Nagylengyel Zalaegerszegtől délnyugatra, a Göcsej kapujában terül el. A településen végighúzódik a Zalaegerszegtől Gellénházán és Petrikeresztúron át Nováig vezető 7401-es út, amelyből itt ágazik ki a 7407-es út Babosdöbréte-Rám és Teskánd felé. Megközelíthető még a község Zalaegerszeg-Bazita/Alsóerdő felől is. Környékén nagy kiterjedésű szőlőhegyek és erdők találhatóak, helyenként 280 méteres tengerszint feletti magasságot elérő dombokkal.

Története[szerkesztés]

A 18. században a rósászeghi Rósás és Grebenár, mileji Salamon, és az ákosházi Sárkány nemesi családok voltak földbirtokosok a településen.[4] Ákosházi Sárkány Gábor, nagylengyeli birtokos, szolgabíró és szenterzsébeti Terjék Júlia fia, ákosházi Sárkány Ignác (1729-1772), nagylengyeli birtokos volt; Sárkány ignác feleségül vette a sidi Sidy család sarját, sidi Sidy Erzsébet kisasszonyt, akinek a szülei Sidy Pál, kapornaki főszolgabíró és galánthai Bessenyey Erzsébet voltak. A reformkor táján a településen lakott a tubolyszeghi Tuboly családnak egy ága, ahol maga tubolyszeghi Tuboly László (17561828), jogász, főszolgabíró, táblabíró, költő, nagylengyeli földbirtokos, szabadkőműves, nyelvújító elhunyt. Az ő gyermeke boldogfai Farjkas Erzsébettől, tubolyszegi Tuboly Mihály (17991872), szintén fontos közigazgatási és politikai pályát futott be: Zala vármegye főjegyzője, táblabíró, földbirtokos volt, és élénken vett részt az 1848-as szabadságharcban. Tuboly Mihály és miskei Miskey Etelka leányaiban kihalt a családjának az ő ága.

A nemesi származású pálfiszegi Pálffy család sarja, pálfiszeghi Pálffy Elek (1840-1898),[5] szerepelt az 1845-ös nemesi összeírásban mint földbirtokos, azonban a kiskoltai Koltay Karolinával (1848-1873) való házassága után Pölöskefőre költözött.[6] Később, strauszenberghi Strausz Ferenc (1829-1880), és testvére, strauszenberghi Strausz Sándor (1831-1922) ideköltözött miután földbirtokot megvásárolt, amely egykor az ákosházi Sárkány családé volt: Az utolsó zalai ákosházi Sárkány család tagja, nemes Dvornikovics Kristófné ákosházi Sárkány Borbála (1764-1821) úrnő volt.

Onnantól a strauszenberghi Strausz család lett az egyik legtekintélyesebb földbirtokos nemesi család a településen. Ferenc fia Strauszenberghi Strausz Antal (18721935) veszprémi kanonok apácai zárdát alapított a földbirtokán, fivérével, Strausz Flórián (1863-1952) pápai prélátussal. Egyedül strauszenberghi Strausz Sándor (1831-1922), Zala vármegye bizottsági tag, zalai esküdt, körjegyző, a "Zalamegyei Gazdasági Egyesület" tagja, a zalamegyei gazdakör tagja, nagylengyeli birtokos, vitte tovább a családot; feleségül vette boldogfai Farkas Krisztina (1836-1883) kisasszonyt, boldogfai Farkas Ferenc (1779-1844) táblabíró, zalaboldogfai földbirtokos és Joó Borbála (1811-1881) asszony lányát.[7] Strausz Sándor, aki élénken foglalkozott a vármegye gazdasági életével, a "Nagylengyel vidéki hitelszövetkezet" vezérigazgatója is volt. Strausz Sándor és Farkas Krisztina egyik lánya, Strausz Borbála (18611952), udvardi és básthi Udvardy Vince (1854-1922) felesége lett, ők voltak dr. Udvardy Jenő ügyvéd, királyi tanácsos szülei; a másik leánya, Strausz Erzsébet (1859-1930), akinek a férje, Parragh Gyula (18511928), balatonkenesei postamester, földbirtokos; három fiúgyermeke volt: Strausz Farkas (18631946), MÁV főellenőr, nagylengyeli birtokos, nőtlen, Strausz Rafael (18651895), császári és királyi huszár főhadnagy, megyebizottsági tag, földbirtokos, nőtlen, és dr. Strausz Sándor Domonkos (1867-1932), királyi itélő táblai bíró, földbirtokos[8][9] aki feleségül vette a saját unokahúgát, Parragh Rafaellát (1884-1947). Az ő gyermekük dr. strauszenbergi Strausz Ferenc (1911-1949)[10] alsolenvai főszolgabíró volt. Strausz Ferenc és Parragh Raffaela egy másik fia, dr. Sólyi Antal (született: strauszenberghi Strausz Antal) (19131945), neves magyar matematikus volt. A második világháború után a Strausz család elveszítette földbirtokait és kúriáját.

Nagylengyelben az 1950-es években intenzív kőolajtermelés kezdődött, ami már kevésbé aktívan, de máig tart. A faluban 1958-ban már földgázzal fűtöttek. Akkoriban itt annyi olajat termeltek ki egy nap alatt, mint ma Magyarországon egy év alatt. A zalai megyeszékhely közelsége miatt az utóbbi években jelentős fejlődés kezdődött. Sokan költöznek ki a városból, vállalatok nyíltak a faluban, mesterséges tó épült, 46 közművesített építési telket adtak át, elkészült 1,8 km aszfaltozott út, felavatták az új, többfunkciós, 340 négyzetméter alapterületű faluházat. A faluház udvarán fajátékokból játszótér, sportöltöző és sportpálya található. A faluházban könyvtár van. Nyugdíjas klub, színjátszókör, főzőcske klub tevékenykedik. Teleház működik. A településen kerékpárutat is kialakítottak. Elkészült a csatornahálózat. 2007-ben megújult a templom. A község használaton kívüli plébániaépülete a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász Kríziskamra 2010 nevű programjának köszönhetően kapott új funkciót. Megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására nyílik így lehetőség a Szent Család Szociális Központban.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Balogh Ferenc (független)[11]
  • 1994–1998: Varga Béla (független)[12]
  • 1998–2002: Bedő Lászlóné (független)[13]
  • 2002–2006: Bedő László Antalné (független)[14]
  • 2006–2010: Bedő László Antalné (független)[15]
  • 2010–2014: Scheiber Ildikó (független)[16]
  • 2014–2019: Scheiber Ildikó (független)[17]
  • 2019-től: Scheiber Ildikó (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 95,1%, német 1,27%, ukrán 0,8%, román 0,63%. A lakosok 68,1%-a római katolikusnak, 3,2% reformátusnak, 1,2% evangélikusnak, 6,8% felekezeten kívülinek vallotta magát (18,4% nem nyilatkozott).[18]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Domonkos római katolikus templom (XVIII. század)
  • Régi óvodaépület
  • Kápolna a régi apácazárda helyén
  • Hősi emlékmű

Neves nagylengyeliek[szerkesztés]

  • tubolyszeghi Tuboly László (17561828), jogász, főszolgabíró, táblabíró, költő, nagylengyeli földbirtokos, szabadkőműves, nyelvújító.
  • strauszenberghi Strausz Sándor (18311922), Zala vármegye bizottsági tag, zalai esküdt, körjegyző, nagylengyeli birtokos.
  • strauszenberghi Strausz Flórián (18631952) római katolikus pap, pápai prélátus, alsólendvai esperes.
  • strauszenberghi Strausz Farkas (18631946), MÁV főellenőr, nagylengyeli földbirtokos.
  • strauszenberghi Strausz Antal (18721935), veszprémi kanonok, zsinati bíró, zalai főesperes, bői címzetes prépost.
  • dr. strauszenberghi Strausz Sándor Domonkos (1867-1932), királyi itélő táblai bíró, földbirtokos.

Címere[szerkesztés]

A falu címere kék mezőben egy félkörívben körbetekeredő sárkányt ábrázol a címer jobb oldalán, amely egy a göcseji dombokat ábrázoló halmok mögül előbukkanó, szájában égő fáklyát tartó kutyát ölel körbe.

A sárga alapszínű sárkány az egykoron itt élt Sárkány főnemesi család címeréből került át a falu címerébe. A Sárkány család fontos szerepet töltött be egykoron a falu életében. Sárkány Gábor 1787-ben emeltette a falu templomát. Maradványai a templom kriptájában nyugszanak. A címer másik címerállata az égő fáklyát tartó kutya Szent Domonkos jelképe, akinek a tiszteletére szentelték fel a nagylengyeli templomot. Az égő fáklya jelképezi a gázlángot, mivel a falu határában jelentős földgázkészletet tártak fel.[19]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Nagylengyel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
  4. Archivált másolat. [2016. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 2.)
  5. Archivált másolat. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 2.)
  6. Boldogfai Farkas Ákos András. A Pálffy család (pálfiszegi). (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2020. XVI. Évfolyam. Budapest. 211.o.)
  7. familysearch.org Strausz Sándorné boldogfai Farkas Krisztina gyászjelentése
  8. familysearch.org Strausz Sándor Domonkos keresztelő adatlapja
  9. MNL. MTI "kőnyomatos" hírek. Napi tudósítások (1920-1944) Napi hírek / Napi tudósítások (1920-1944) 1932. március 13. vasárnap / 1. oldal
  10. familysearch.org Strauss Ferenc gyászjelentése
  11. Nagylengyel települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  12. Nagylengyel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  13. Nagylengyel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  14. Nagylengyel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  15. Nagylengyel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  16. Nagylengyel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  17. Nagylengyel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  18. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  19. Nagylengyel község címere. nemzetijelkepek.hu. (Hozzáférés: 2016. július 22.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]