Liszó
Liszó | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Megye | Zala | ||
Járás | Nagykanizsai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Novák Csaba[1] | ||
Irányítószám |
8831 8832 (2013.05-től)[2] | ||
Körzethívószám | 93 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 397 fő (2015. jan. 1.)[3] +/- | ||
Népsűrűség | 14,67 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 25,91 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 22′ 00″, k. h. 17° 00′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 22′ 00″, k. h. 17° 00′ 00″ | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Liszó témájú médiaállományokat. |
Liszó (horvátul: Lisov[4]) község Zala megyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Nagykanizsától délre található, Miklósfa majd Móriczhely után a 6804-es útból kelet felé leágazó 68 152-es számú bekötőúton közelíthető meg.
Története[szerkesztés]
A Liszót először 1296-ban említik, mint lakatlan területet: Terra Lyzou (Lizó). A középkori falu a török időben elpusztult.
A településre vonatkozó név 1342-ben tűnik fel az Anjou-korban. A falu már ekkor létezett, a Lizói Péter fiai és rokonuk, Lizói Demeter birtokperéről szóló végzés ismert. Rendezett községhatárról beszél a forrás. A Hunyadiak korában is létezett a község, valószínűleg folytonosság volt jellemző a településre. Az 1405-1481 -es években Liszó a Kanizsai családé. A hódoltság idején előbb Both János, 1536-ban, majd Both György volt a település földesura 1550-ben.[5]
A mai Liszót Vas vármegyei vendek alapították, akik evangélikusok voltak és 1718-ban kerestek és kaptak menedéket gróf Draskovicsné Nádasdy Mária Magdolnától a szabadabb vallásgyakorlat reményében. 1767-ben báró Inkey Boldizsár nevéhez fűződik a horvátok betelepítése. Egy 19. század eleji postalexikon Lisza néven említi a települést és egyértelműen horvát nemzetiségűnek tartja. Az 1848-1849-es szabadságharc alatt a falu már teljesen magyarnak vallja magát és Jellasich horvát bán közelben elvonuló serege miatt őröket állít, a népet pedig az erdőkbe menekíti. Közismert, hogy az 1848-as áprilisi törvények megszüntették a jobbágyság intézményét és elkezdődtek az ún. “elkülönülési perek”.
A faluban két templomot építettek: először az evangélikus vallásúak 1867-ben. A katolikus templom 10 év múlva készült el.
Lakóinak száma 1935-ben 826 fő.[forrás?] A második világháború után a lakosság száma körülbelül ennek a felére fogyott.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 97,2%, cigány 1,11%, horvát 0,8%. A lakosok 65,6%-a római katolikusnak, 1,3% reformátusnak, 15,2% evangélikusnak, 3,4% felekezeten kívülinek vallotta magát (13,4% nem nyilatkozott).[6]
Híres emberek[szerkesztés]
- Szmodis István író itt született 1758-ban.[forrás?]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Liszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
- ↑ Magyar Posta Irányítószám kereső (magyar nyelven) (html). Magyar Posta, 2013. május 22. (Hozzáférés: 2013. szeptember 24.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)
- ↑ Liszó - Zala Megye Kézikönyve - Hatvan - CEBA K., 1998, ISBN 963-9089-19-2
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
Indián, Amerikai Indián Mozgalom, + a Zalaerdő Zrt. feljegyzései