Liszó
Liszó | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Nagykanizsai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Novák Csaba (független)[1] | ||
Irányítószám |
8831 8832 (2013.05-től)[2] | ||
Körzethívószám | 93 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 348 fő (2021. jan. 1.)[3] | ||
Népsűrűség | 14,67 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 25,91 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 22′ 00″, k. h. 17° 00′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 22′ 00″, k. h. 17° 00′ 00″ | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Liszó témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Liszó (horvátul: Lisov[4]) község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.
Fekvése[szerkesztés]
Nagykanizsától délre található, Miklósfa majd Móriczhely után a 6804-es útból kelet felé leágazó 68 152-es számú bekötőúton közelíthető meg.
Története[szerkesztés]
A települést először 1296-ból említi ismert okleveles forrás, mint lakatlan területet, Terra Lyzou (Lizó) névvel. A középkori falu a török időben elpusztult.
A településre vonatkozó név 1342-ben tűnik fel az Anjou-korban. A falu már ekkor létezett, a Lizói Péter fiai és rokonuk, Lizói Demeter birtokperéről szóló végzés ismert. Rendezett községhatárról beszél a forrás. A Hunyadiak korában is létezett a község, valószínűleg folytonosság volt jellemző a településre. Az 1405-1481 -es években Liszó a Kanizsai családé. A hódoltság idején előbb Both János, 1536-ban, majd Both György volt a település földesura 1550-ben.
A mai Liszót Vas vármegyei vendek alapították, akik evangélikusok voltak és 1718-ban kerestek és kaptak menedéket gróf Draskovicsné Nádasdy Mária Magdolnától a szabadabb vallásgyakorlat reményében. 1767-ben báró Inkey Boldizsár nevéhez fűződik a horvátok betelepítése. Egy 19. század eleji postalexikon Lisza néven említi a települést és egyértelműen horvát nemzetiségűnek tartja. Az 1848-1849-es szabadságharc alatt a falu már teljesen magyarnak vallja magát és Jellasich horvát bán közelben elvonuló serege miatt őröket állít, a nép pedig az erdőkbe menekül. Közismert, hogy az 1848-as áprilisi törvények megszüntették a jobbágyság intézményét és elkezdődtek az ún. “elkülönülési perek”. Még a 19-20. század fordulóján is pereskedtek Inkey Lajos báróval a jobbágytelekhez járó rét-, legelő- és erdőterületekért.
A faluban két templomot építettek: először az evangélikus vallásúak 1867-ben. A katolikus templom 10 év múlva készült el.[5]
Lakóinak száma 1935-ben 826 fő. A második világháború után a lakosság száma körülbelül ennek a felére fogyott.[6]
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Sági József (független)[7]
- 1994–1998: Berke József (független)[8]
- 1999–2002: Godena József (független)[9]
- 2002–2006: Godena József (független)[10]
- 2006–2010: Novák Csaba (független)[11]
- 2010–2014: Novák Csaba (független)[12]
- 2014–2019: Novák Csaba (független)[13]
- 2019-től: Novák Csaba (független)[1]
A településen az 1998. október 18-án megtartott önkormányzati választás keretében nem lehetett polgármester-választást tartani, mert a posztra egyetlen ember sem jelöltette magát.[14] Az emiatt szükségessé vált időközi választást 1999. május 12-én tartották meg, négy polgármesterjelölt részvételével.[9]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
![]() |
A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre. |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 97,2%, cigány 1,11%, horvát 0,8%. A lakosok 65,6%-a római katolikusnak, 1,3% reformátusnak, 15,2% evangélikusnak, 3,4% felekezeten kívülinek vallotta magát (13,4% nem nyilatkozott).[15]
Híres emberek[szerkesztés]
- Szmodis István író itt született 1758-ban.[16]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Liszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
- ↑ Magyar Posta Irányítószám kereső (magyar nyelven) (html). Magyar Posta, 2013. május 22. (Hozzáférés: 2013. szeptember 24.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)
- ↑ Liszó - Zala Megye Kézikönyve - Hatvan - CEBA K., 1998, ISBN 963-9089-19-2
- ↑ .http://docplayer.hu/106932797-Liszo-telepuleskepi-arculati-kezikonyv.html
- ↑ Liszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Liszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
- ↑ a b Liszó települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1999. május 16. (Hozzáférés: 2020. május 19.)
- ↑ Liszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
- ↑ Liszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
- ↑ Liszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
- ↑ Liszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
- ↑ Liszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
- ↑ https://medit.lutheran.hu/files/dunantul_1783_1920.pdf
További információk[szerkesztés]
- Liszó község hivatalos honlapja
- Kiss Eszter: Jó napot! Hallottak a liszói indiánról?. index.hu, 2019. március 19. (Hozzáférés: 2020. január 29.)
- Liszói Várdomb