Liszó

	Liszó
	; Liszó címere
	; Liszó címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Zala
Járás	Nagykanizsai
Jogállás	község
Polgármester	Novák Csaba
Irányítószám	8831 8832 (2013.05-től)
Körzethívószám	93
	Népesség
Teljes népesség	397 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	14,67 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	25,91 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Liszó Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 22′ 00″, k. h. 17° 00′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 22′ 00″, k. h. 17° 00′ 00″
	Liszó Pozíció Zala megye térképén
	A Wikimédia Commons tartalmaz Liszó témájú médiaállományokat.

Liszó (horvátul Lisov^[4]) község Zala megyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.

Fekvése[szerkesztés]

Nagykanizsától délre található, Miklósfa majd Móriczhely után egy bekötőúton közelíthető meg.

Története[szerkesztés]

A Liszót először 1296-ban említik, mint lakatlan területet: Terra Lyzou (Lizó). A középkori falu a török időben elpusztult.

A településre vonatkozó név 1342-ben tűnik fel az Anjou-korban. A falu már ekkor létezett, a Lizói Péter fiai és rokonuk, Lizói Demeter birtokperéről szóló végzés ismert. Rendezett községhatárról beszél a forrás. A Hunyadiak korában is létezett a község, valószínűleg folytonosság volt jellemző a településre. Az 1405-1481 -es években Liszó a Kanizsai családé. A hódoltság idején előbb Both János, 1536-ban, majd Both György volt a település földesura 1550-ben.^[5]

A mai Liszót Vas vármegyei vendek alapították, akik evangélikusok voltak és 1718-ban kerestek és kaptak menedéket gróf Draskovicsné Nádasdy Mária Magdolnától a szabadabb vallásgyakorlat reményében. 1767-ben báró Inkey Boldizsár nevéhez fűződik a horvátok betelepítése. Egy 19. század eleji postalexikon Lisza néven említi a települést és egyértelműen horvát nemzetiségűnek tartja. Az 1848-1849-es szabadságharc alatt a falu már teljesen magyarnak vallja magát és Jellasich horvát bán közelben elvonuló serege miatt őröket állít, a népet pedig az erdőkbe menekíti. Közismert, hogy az 1848-as áprilisi törvények megszüntették a jobbágyság intézményét és elkezdődtek az ún. “elkülönülési perek”.

A faluban két templomot építettek: először az evangélikus vallásúak 1867-ben. A katolikus templom 10 év múlva készült el.

Lakóinak száma 1935-ben 826 fő.^[forrás?] A második világháború után a lakosság száma körülbelül ennek a felére fogyott.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 97,2%, cigány 1,11%, horvát 0,8%. A lakosok 65,6%-a római katolikusnak, 1,3% reformátusnak, 15,2% evangélikusnak, 3,4% felekezeten kívülinek vallotta magát (13,4% nem nyilatkozott).^[6]

Híres emberek[szerkesztés]

Szmodis István író itt született 1758-ban.^[forrás?]

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Liszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
↑ Magyar Posta Irányítószám kereső (magyar nyelven) (html). Magyar Posta, 2013. május 22. (Hozzáférés: 2013. szeptember 24.)
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)
↑ Liszó - Zala Megye Kézikönyve - Hatvan - CEBA K., 1998, ISBN 963-9089-19-2
↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal