Liszó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Liszó
Liszó címere
Liszó címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Nagykanizsai
Jogállás község
Polgármester Novák Csaba[1]
Irányítószám

8831

8832 (2013.05-től)[2]
Körzethívószám 93
Népesség
Teljes népesség 397 fő (2015. jan. 1.)[3]
Népsűrűség 14,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 25,91 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Liszó (Magyarország)
Liszó
Liszó
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 22′ 00″, k. h. 17° 00′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 22′ 00″, k. h. 17° 00′ 00″
Liszó (Zala megye)
Liszó
Liszó
Pozíció Zala megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Liszó témájú médiaállományokat.

Liszó (horvátul Lisov[4]) község Zala megyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.

Fekvése[szerkesztés]

Nagykanizsától délre található, Miklósfa majd Móriczhely után egy bekötőúton közelíthető meg.

Története[szerkesztés]

A Liszót először 1296-ban említik, mint lakatlan területet: Terra Lyzou (Lizó). A középkori falu a török időben elpusztult.

A településre vonatkozó név 1342-ben tűnik fel az Anjou-korban. A falu már ekkor létezett, a Lizói Péter fiai és rokonuk, Lizói Demeter birtokperéről szóló végzés ismert. Rendezett községhatárról beszél a forrás. A Hunyadiak korában is létezett a község, valószínűleg folytonosság volt jellemző a településre. Az 1405-1481 -es években Liszó a Kanizsai családé. A hódoltság idején előbb Both János, 1536-ban, majd Both György volt a település földesura 1550-ben.[5]

A mai Liszót Vas vármegyei vendek alapították, akik evangélikusok voltak és 1718-ban kerestek és kaptak menedéket gróf Draskovicsné Nádasdy Mária Magdolnától a szabadabb vallásgyakorlat reményében. 1767-ben báró Inkey Boldizsár nevéhez fűződik a horvátok betelepítése. Egy 19. század eleji postalexikon Lisza néven említi a települést és egyértelműen horvát nemzetiségűnek tartja. Az 1848-1849-es szabadságharc alatt a falu már teljesen magyarnak vallja magát és Jellasich horvát bán közelben elvonuló serege miatt őröket állít, a népet pedig az erdőkbe menekíti. Közismert, hogy az 1848-as áprilisi törvények megszüntették a jobbágyság intézményét és elkezdődtek az ún. “elkülönülési perek”.

A faluban két templomot építettek: először az evangélikus vallásúak 1867-ben. A katolikus templom 10 év múlva készült el. 

Lakóinak száma 1935-ben 826 fő.[forrás?] A második világháború után a lakosság száma körülbelül ennek a felére fogyott.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Szmodis István író itt született 1758-ban.[forrás?]
  • Boruzs Lajos Péter - fafaragó, bútorkészítő, díszítő
  • Fa Ede - költő
  • Dr. Flórián Zoltán - urológus
  • Göndör István - országgyűlési képviselő. MSZP, majd Együtt-PM
  • Novák Csaba - polgármester 2006-tól. Független.
  • Dr. Lipták József - urológus, Kanizsai Dorottya Kórház osztályvezető
  • Looks at the Moon - amerikai őslakos (indián), a környező erdőkben él [6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Liszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  2. Magyar Posta Irányítószám kereső (magyar nyelven) (html). Magyar Posta, 2013. május 22. (Hozzáférés: 2013. szeptember 24.)
  3. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  4. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)
  5. Liszó - Zala Megye Kézikönyve - Hatvan - CEBA K., 1998, ISBN: 963-9089-19-2
  6. 6.

Indián, Amerikai Indián Mozgalom, + a Zalaerdő Zrt. feljegyzései

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]