Nagyatád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Henész szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagyatád
Ferences rendház (Nagyatád, Széchényi tér 6.)
Ferences rendház (Nagyatád, Széchényi tér 6.)
Nagyatád címere
Nagyatád címere
Nagyatád zászlaja
Nagyatád zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
JárásNagyatádi
Jogállás város
Polgármester Ormai István (Nagyatádért)[1]
Irányítószám 7500
Körzethívószám 82
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség10 212 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség148,27 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület70,6 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagyatád (Magyarország)
Nagyatád
Nagyatád
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 13′ 48″, k. h. 17° 21′ 26″Koordináták: é. sz. 46° 13′ 48″, k. h. 17° 21′ 26″
Nagyatád (Somogy megye)
Nagyatád
Nagyatád
Pozíció Somogy megye térképén
Nagyatád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyatád témájú médiaállományokat.

Nagyatád város Somogy megyében, a Nagyatádi járás székhelye. A „parkok, szobrok és a fürdők városa”.

Fekvése[szerkesztés]

A Belső-Somogy déli részén, a Balatontól mintegy 60 kilométerre, a Barcstól Balatonkeresztúrig húzódó 68-as főútvonal mentén fekszik. A főút az elmúlt évtizedek során többféle nyomvonalon érintette a várost: az 1970-es években még a centrum irányából Somogyszob felé folytatódott – az a nyomvonal ma Segesdig a 6814-es számozást viseli –, később a főút ezen szakaszát keletebbre helyezték át, azóta Ötvöskónyi területén halad keresztül. Ma már (2019-es állapot szerint) teljesen kikerüli a város lakott területeit: az elkerülő szakasz átadása óta az annak délkeleti kezdőpontjától a belvárosba (majd onnan tovább Berzence és a horvátországi Kapronca irányába) vezető útvonal a 681-es, a centrumból az elkerülő szakasz északi végpontjáig vezető út pedig a 6821-es számozást viseli.

Déli irányból, Babócsa felől a 6807-es út vezet a városba, ez halad keresztül Kivadár és Bodvica településrészeken; a belvárostól délnyugatra fekvő Tarany községbe pedig a 68 104-es út indul innen.

A várost a hazai vasútvonalak közül korábban a Somogyszob–Barcs-vasútvonal szolgálta ki, amely azonban ebben a formában 1976-ban megszűnt, csak a kezdőpontjától idáig tartó 8,6 kilométeres szakaszán maradt meg a forgalom, ez ma a MÁV 38-as számú Nagyatád–Somogyszob-vasútvonala. A vonal utasforgalmi végpontja Nagyatád vasútállomás, a megszűnt vonalszakasz az állomástól délre még Bodvica vasúti megállóhelyéig járható be.Az ebből szakaszból kiágazó saját célú vágányokat (iparvágány) már csak tehervonatok járják rendszeresen.

Története[szerkesztés]

Nagyatádot a honfoglalás idején alapította a Horka nevű törzs, de a leletek tanúsága szerint a terület már az ókorban is lakott volt. A település neve a török eredetű ata (atya) szóból származik. Nagyatád első írásos említése 1190-ből való. A korai falu a mai város északi részén, a Kápolna utca környékén települt. Első okleveles említése 1382-ből való, ekkor Populi et cives in villa Athad néven hivatkoztak rá. Erzsébet királyné Segösd vármegyéjének részét képezte.

1382-ben Erzsébet királyné birtoka, később az Anthimi, majd 1405-től a Batthyány családé. Több későbbi tulajdonosa közül utóbbi birtokolta a leghosszabb ideig. 1395-ben a kővágóörsi Kis György tulajdonába került. 1403-ban Anthimi János tulajdonába került. 1475-ben kapott először mezővárosi jogokat – vásárjogot Mátyás királytól. 1475-ben birtokosai Batthyány Boldizsár és Alapi András voltak. 1550-ben Batthyány Kristóf birtokolta. Kedvező fekvésének köszönhetően élénk kereskedelem alakult ki a községben, amely aztán 1555-ben török uralom alá kerülve csaknem teljesen elnéptelenedett. Az 1554-ben kelt török kincstári adójegyzék mindössze 8 házról számolt be. 1565 és 1571-ben már 12 házat írtak össze a török kincstári adójegyzékekben.[3]

A törökök kiűzése után vendekkel és horvátokkal telepítették be újabb gazdái. 1573-ban Czindery Pál tulajdona volt. 1598–99-ben Pethő Kristóf birtoka volt. 1660-ban a pannonhalmi dézsma-váltság jegyzékben Atád és Kis-Atád néven szerepelt, melyek a székesfehérvári őrkanonokság tulajdonába tartoztak. 1697-ben rácok fosztogatták a települést. 1703-ban a kuruc háborúk idején elmenekültek innen a ferences rend tagjai. 1731-ben letelepedtek a ferencesek. Kis-Atád – ahogy akkor nevezték – gyors fejlődésnek indulva 1744-ben ismét kiérdemelte a mezővárosi rangot. Ezután többször cserélt gazdát, végül Lelbach Keresztély lett a földesura. 1870-ben járási és járásbírósági székhely lett, 1871-ben nagyközséggé alakult. Ettől kezdődően szinte töretlennek mondható a városiasodás folyamata: több termelőüzem, üzletek sora, fontos intézmények alakulása jelzi a változást. A település fejlődésében újabb lendületet hozott, hogy 1906-ban artézi kút fúrása közben 410 méter mélységből gyógyvíz tört fel.

1941-ben Nagyatádhoz csatolták Bodvica, Henész és Kivadár községeket, ezzel közigazgatási területe közel háromszorosára, népessége pedig közel másfélszeresére nőtt.

A második világháború idején súlyos károkat szenvedett a község a négy hónapig zajló harcok során. A viszonylag gyors újjáépítés után az 1960-as évektől ismét dinamikus, tervszerű településfejlesztés indult meg, melynek elismeréseként 1971. április 25-án ünnepelhette a lakosság a nagyközség várossá nyilvánítását.

1983-ban és 2006-ban Hild-érmet kapott a település.

1984 és 1994 között Nagyatád része volt Ötvöskónyi is.

2015 novemberében készült el a Nagyatádot, Bakházát, Görgeteget, Háromfát, Kutast, Lábodot, Ötvöskónyit, Rinyaszentkirályt, valamint Taranyt érintő szennyvíz-beruházás.[4]

Gazdaság[szerkesztés]

A város második legtöbb főt foglalkoztató vállalkozása a magyar tulajdonú, műanyag fröccsöntő- és lemezalakító présszerszámok elemeit, szerszámlapjait gyártó Büttner Kft., ahol 2017-ben 248 főt foglalkoztattak.[5]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,9%-a magyarnak, 0,7% németnek, 1,1% cigánynak, 0,6% horvátnak mondta magát (15,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,3%, református 5,5%, evangélikus 0,8%, görög katolikus 0,2%, felekezet nélküli 15,6% (27,8% nem nyilatkozott).[6]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990 és 1994 között Varga Vince[7] (MDF)[8] (1990-ben még a képviselő-testület tagjai, és nem közvetlenül a választópolgárok dönthettek a polgármester személyéről)
  • 1994-1998: Ormai István (Nagyatádért Egyesület)[9]
  • 1998-2002: Ormai István (Nagyatádért Egyesület)[10]
  • 2002-2006: Ormai István (Nagyatádért Egyesület)[11]
  • 2006-2010: Ormai István (Nagyatádért Egyesület)[12]
  • 2010-2014: Ormai István (Nagyatádért Egyesület)[13]
  • 2014-2019: Ormai István (Nagyatádért Egyesület)[14]
  • 2019- : Ormai István (Nagyatádért Egyesület)[1]
Polgármesterek 1990 óta[15]
1990-'94 1994-'98 1998-'02 2002-'06 2006-'10 2010-'14 2014-'19 2019-
Varga
Vince
Ormai István
MDF Nagyatádért Egyesület

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Ferences kolostor
  • Szent Kereszt-plébániatemplom
  • Szent Rókus-kápolna
  • Mándl-kastély
  • Szoborpark
  • Nagyatádi Városi Múzeum
  • Hadipark
  • Nagyatádi Termál- és Gyógyfürdő: a Széchenyi tér parkjában épült létesítmény, 2007-ben újították fel. A fedett térben 32, 38 és 42 fokos vizű gyógymedencék és kádfürdők használhatóak. A gyógyvíz reumatikus, illetve ízületi panaszok kezelésére, törések utáni rehabilitációra, nőgyógyászati problémák gyógyítására szolgál.
  • Nagyatádi Városi Termál Strandfürdő és Kemping
  • Minden júliusban Nagyatádon rendezik Magyarország egyetlen hosszú távú triatlonversenyét.

Testvérvárosai[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Nagyatád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  3. Nagyatád. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2017. június 14.)
  4. Ünnepélyes átadás. nagyatad.csatornaprogram.hu. (Hozzáférés: 2017. június 16.)
  5. Egymiliárdos beruházás Nagyatádon. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2017. november 24.)
  6. Nagyatád Helységnévtár
  7. Nagyatád települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. Nagyatád polgármestere Varga Vince. Alpolgármester: Magyar Vince. Megalakult a város helyhatósága.. Somogyi Hírlap, 1990. október 30. (Hozzáférés: 2018. június 14.)
  9. Nagyatád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  10. Nagyatád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  11. Nagyatád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  12. Nagyatád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  13. >Nagyatád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 13.)
  14. Nagyatád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  15. Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2018. június 14.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]