Ötvöskónyi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Kónyi szócikkből átirányítva)
Ötvöskónyi
Ötvöskónyi légifotó1.jpg
Ötvöskónyi címere
Ötvöskónyi címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Nagyatádi
Jogállás község
Polgármester Pusztai László (független)[1]
Irányítószám 7511
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 904 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 33,27 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 27,71 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ötvöskónyi (Magyarország)
Ötvöskónyi
Ötvöskónyi
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 17′ 16″, k. h. 17° 21′ 38″Koordináták: é. sz. 46° 17′ 16″, k. h. 17° 21′ 38″
Ötvöskónyi (Somogy megye)
Ötvöskónyi
Ötvöskónyi
Pozíció Somogy megye térképén
Ötvöskónyi weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ötvöskónyi témájú médiaállományokat.

Ötvöskónyi egy község Somogy megyében, a Nagyatádi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyatádtól 6 km-re északra fekszik a 68-as főút mellett. Vasúti megállóhelye is van a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonalon.

Története[szerkesztés]

Ötvöskónyi 1929-ben jött létre Ötvös és Kónyi községek egyesítésével, bár a nevet már korábban is használták a két település közös vasútállomásának jelölésére.

Ötvös nevét 13331335 között már említették az oklevelekben, majd 1389-ben Vtves és Wthwes alakban írták. A település első lakói feltehetően a 11.–12. században királyi ötvösök voltak, akik a segesdi, majd később a királynéi ispáni központ ötvöseiként dolgoztak. A 16. század elején Báthori-birtok volt, majd pedig Pekry Lajos birtoka lett, a Báthoriak leányágából. A Báthori család itt várat is épített. Az 1500-as évek elején készült török portaösszeíráskor Magyar Kristóf és Miklós, valamint Óvári Fülöp birtokának írták. 1530-tól Pekry Lajos birtoka volt. 1534-ben a Bécs ellen portyázó Szulejmán csapatai Ötvös várát is elfoglalták, 1564-ben már csak mint puszta szerepelt. 1566-ban Szigetvár eleste után a török defterek által végzett összeíráskor már 8 portát jegyeztek itt fel. 1594-ben Zrínyi Miklós visszaszerezte a töröktől, ekkor Battyán Farkas birtoka volt. 1600-as évek végén végzett összeírás már Somogy vármegye újratelepült községei közt szerepelt. Ekkor birtokosai a Marczali, a Batthyány és a Pekry családok voltak.

Ötvöskónyit 1984. január 1-jén Nagyatádhoz csatolták, 1994-ben lett újra önálló község.

2015 novemberében készült el a Nagyatádot, Bakházát, Görgeteget, Háromfát, Kutast, Lábodot, Ötvöskónyit, Rinyaszentkirályt, valamint Taranyt érintő szennyvíz-beruházás.[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,4%-a magyarnak, 28,6% cigánynak mondta magát (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63,7%, református 8,9%, evangélikus 0,2%, felekezet nélküli 6,2% (20,6% nem nyilatkozott).[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ötvöskónyi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Ünnepélyes átadás. nagyatad.csatornaprogram.hu. (Hozzáférés: 2017. június 16.)
  4. Ötvöskónyi Helységnévtár
  5. Újra kihajtott az ötvöskónyi matuzsálem. Magyar Hírlap, 2014. április 11. (Hozzáférés: 2016. január 4.)
  6. Az ötvöskónyi hárs. SEFAG. (Hozzáférés: 2014. december 5.)
  7. A Nepomuki Szent János-szobor a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2014. december 8.)
  8. A vár romjai a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2014. december 8.)
  9. Geoláda a várromoknál (Balogh Béla). (Hozzáférés: 2014. december 8.)

További információk[szerkesztés]