Jákó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jákó
Jákó címere
Jákó címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
JárásKaposvári
Jogállás község
Polgármester Horváth Anita (független)[1]
Irányítószám 7525
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség625 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség38,59 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,69 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jákó (Magyarország)
Jákó
Jákó
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 19′ 45″, k. h. 17° 33′ 10″Koordináták: é. sz. 46° 19′ 45″, k. h. 17° 33′ 10″
Jákó (Somogy megye)
Jákó
Jákó
Pozíció Somogy megye térképén
Jákó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jákó témájú médiaállományokat.

Jákó község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kaposvártól nyugatra, közúton 29, vasúton 20 kilométerre fekszik. Megközelíthető közúton a 61-es főútról Nagybajomnál a 6618-as útra letérve, vasúton pedig a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonalon; utóbbinak egy megállási pontja van itt, Jákó-Nagybajom vasútállomás.

Története[szerkesztés]

Jákó nevét az ismert írott források közül az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék említette először. 1438-ban Albert király Hetesi János itteni birtokait Guthi Ország Mihálynak és Jánosnak adta. 1526-ban II. Lajos király Jákó egy részét Perneszi Ferencnek és testvéreinek, Péternek és Balázsnak adományozta. 1536 és 1559 között több birtokosa is volt; köztük a Wárdayak, Ipoltfi János, a Pernesziek, Derecskei Pál, Magyar Bálint, Alya Máté, Derecskei Pál, Regethey Gáspár is a birtokosai voltak. 1560-ban Perneszi Farkas adományt nyert I. Ferdinánd királytól itteni birtokaira. Az 1554 évi török kincstári adólajstrom szerint csak 6, 1571-ben pedig 5 házból állt. 1672-ben Csepely György megvette Perneszi János itteni birtokait, 1678-ban pedig Perneszi Ferenc itteni birtokrészeit Csepely György özvegyének Lábody Katalinnak idegenítette el. 1715-ben 5 háztartást írtak benne össze. 1726-1733 között felerészben a Perneszi, felerészben pedig a Thulmon családé volt. 1776-ban Tallián Ádám özvegye, Rosty Ferenc, báró Révay, a Pálffy-örökösök, Pados János, a Nagy, a Terstyánszky és a báró Calisius családok voltak birtokosai. 1835-ben a Vizeki Tallián család, Csépán Antal és József birtoka, majd az 1900-as évek elején Rónaszéki Trux Hugóné Kacskovics Margit és Biró Sándor volt a nagyobb birtokosa. A községbéli kúriák közül kettőt Csépán József és Antal építtettek a 19. század negyvenes éveiben. Egyet Hegedüs József a 19. század közepén és egy úrilakot Marton Lajos 1905-ben.

A községhez tartozott Cserebók-, Jajgató-puszta és József-major is (azelőtt Nagysár-puszta). Ennek a helyén a középkorban Pap-Sára nevű település állhatott, melyről 1435-1438-ból maradtak fenn adatok: 1435-ben Hetesi János birtoka volt, 1438-ban Guthi Ország Mihály és János nyerte adományul. A 20. század elején Somogy vármegye Kaposvári járásához tartozott.

1910-ben 798 lakosából 758 magyar volt. Ebből 522 római katolikus, 267 református volt.

A község határában sok őskori lelet fordul elő.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Horváth László (MSZP))[3]
  • 1994–1995: Bakó László (független)[4]
  • 1996–1998:
  • 1998–2002: Kovács János (FKgP)[5]
  • 2002–2006: Kovács János (független)[6]
  • 2006–2010: Kovács János (független)[7]
  • 2010–2014: Kovács János (Fidesz-KDNP)[8]
  • 2014–2016: Kovács János (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2016–2019: Horváth Anita (független)[10]
  • 2019-től: Horváth Anita (független)[1]

A településen 1996. február 11-én időközi polgármester-választás zajlott,[11] melynek részletei még feltárásra várnak.

A településen 2016. szeptember 11-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A hivatalban lévő polgármester nem indult a választáson.[10]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,4%-a magyarnak, 9,5% cigánynak, 0,2% horvátnak, 0,8% németnek, 0,2% örménynek, 0,3% ukránnak mondta magát (6,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,5%, református 7,9%, evangélikus 0,2%, felekezet nélküli 11,2% (25,6% nem nyilatkozott).[13]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma 1856-ban épült.

Itt született[szerkesztés]

  • Nagy Bella (1879. július 4.1947. január 30.) színésznő, Jókai Mór második felesége.
  • Dr. Lóki József (1946. október 13. –) tanszékvezető egyetemi tanár (2000), professor emeritus (2016) (Debreceni Egyetem Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék), az MTA doktora (2004), a földrajztudományok kandidátusa (1996), egyetemi doktor (KLTE) 1975.
  • Dr. Zrínyi Miklós (1949. május 22. –) tanszékvezető egyetemi tanár (BME Fizikai Kémia Tanszék), a kémiai tudományok doktora (BME), 1993, a kémiai tudományok kandidátusa (ELTE), 1987, egyetemi doktor (ELTE), 1977.

Források[szerkesztés]

  1. a b Jákó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Jákó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Jákó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
  5. Jákó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  6. Jákó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  7. Jákó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  8. Jákó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  9. Jákó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 28.)
  10. a b Jákó települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. szeptember 11. (Hozzáférés: 2020. június 22.)
  11. Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára Helyhatósági választások iratai, 1990-2002 (2006, 2010) XXXIII. 6.
  12. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 22.)
  13. Jákó Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]